175975. lajstromszámú szabadalom • Ondótároló cső szarvasmarhák mesterséges termékenyítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175975 jÉÉk Nemzetközi osztályozás: fgt Bejelentés napja: 1978. VII. 06. (MU-600) A 61 D 7/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. IV. 30. ' Ü y Feltalálók: Szabadalmas: dr. Pazonyi Tamás vegyészmérnök 45%, Kondor Attila gépészmérnök 45%, Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Klebán János gépésztechnikus 10%, Budapest Ondó tároló cső szarvasmarhák mesterséges termékenyítésére 1 A találmány tárgya ondótároló műanyag cső szarvasmarhák mesterséges termékenyítésére, záróelemmel ellátott, mely az eddig ismert megoldásoknál célszerűbb zárórendszerre] rendelkezik. Ismeretes, hogy a gazdasági háziállatok mester- 5 séges termékenyítési technológiájában a termékenyítő anyagot mélyhűtéssel konzerválják. Kezdetben az üvegampullákban lezárt spermát alkoholos, szárazjeges fürdőben fagyasztották. Később a fagyasztás a szárazjég felületén borsónyi szemcsékben 10 történt, és az így konzervált termékenyítő anyagot —196 °C-on hosszú időn át lehetett tárolni. Állategészségügyi megfontolások és azonosítási nehézségek miatt tovább kellett fejleszteni a kiszerelési technológiát. 15 Sörrensen dán professzortól az úgynevezett műszalma kiszerelési technológia, melyet a francia Cassou fejlesztett tovább. A műszalma egy műanyagcsövecske, amelynek űrtartalma adagonként kb. 1 ml vagy 0,5 ml vagy 0,25 ml. Technikai 20 szempontból az idők folyamán a legnehezebb feladatot a műszalma lezárása jelenti. Olyan elzáró rendszert kell biztosítani, amely lehetővé teszi a termékenyítő anyag felszívását célszerűen vákuum segítségével, ugyanakkor megakadályozza az átszí- 25 vást, biztosítja a tárolás alatti tökéletes lezárást, majd a termékenyítő anyag kitolását az inszeminálás alkalmával. A zárórendszer kialakítására a legkülönbözőbb megoldások születtek, mint pl. fém vagy műanyaggolyó, illetve tqjásdad alakú kettős 30 2 galléros műanyagtest behelyezése. Ezek elvileg sem jelentenek tökéletes megoldást, mert vagy a felszívást akadályozzák, vagy átengedik a termékenyítő anyagot. Az eddigi legkorszerűbb megoldást olyan többrétegű rendszer képezi, ahol két kb. 5 mm hosszú pamutzsinór között kb. 4 mm hosszban polivinilalkohol por van elhelyezve. Ez a zárórendszer elég laza ahhoz, hogy a termékenyítő anyag vákuumos felszívását lehetővé tegye. A felszívás során a pamutzsinóron átszivárgó nedvesség a PVA port megduzzasztja, illetve részlegesen oldja. Ily módon tömör dugó keletkezik, amely alkalmas egyfelől a tárolás alatti légmentes zárásra, másfelől a termékenyítő anyag kitolására az inszemináló pisztoly mandrinjának segítségével. Az említett módszer hátránya, hogy a zárórendszer betöltése komoly műszaki feladatot jelent (bonyolult célgép, nagyobb meghibásodási valószínűség), továbbá a zárórendszer viszonylag sok helyet foglal el, íg£ növeli a sperma tárolásának fajlagos mélyhűtési költségeit. A laza szerkezetű pamutzsinór spermát is megköt, ami veszteségként jelentkezik. A pamutzsinór légáteresztő képességének szórása a felszívás során felszívási selejtet okoz. A találmány célja olyan ondótároló cső kidolgozása, amelynek zárórendszere viszonylag könnyen behelyezhető, kis helyet foglal el, miáltal csökkenti a fajlagos mélyhűtési költségeket, és csak minimális mennyiségű spermát köt meg. 175975
