175964. lajstromszámú szabadalom • Gáztalanító berendezés víz, főként kútból kitermelt ivóvíz metántartalmának csökkentésére
3 175964 4 mészkőkiválással, más szóval vízkőlerakódással jár, ezért e mennyiséget meghaladó levegőt nem célszerű a vízbe juttatni. Ugyanakkor a gáztalanításhoz - a mindenkori gázkoncentrációtól függően változó, de mindig meglehetősen nagymennyiségű levegőre van szükség. A gáztalanításhoz tehát mindig a lehető legnagyobb, de a mész-szénsav egyensűlyt még meg nem bontó mennyiségű levegőt kell a berendezésbe bocsátani, amihez a gázkoncentráció érzékelésére és a levegőmennyiség ennek változása függvényében való szabályozására van szükség. Amint fent már említettük, a vízhozam valamely konkrét vízműnél állandónak vehető, azonban vízmüvenként változó lehet, és minden vízhozamhoz tartozik egy olyan optimális vízfelületérték, illetve porlasztási érték, ami az adott gáztalanítóba bevezetett levegő számára a legkedvezőbb méretű és alakú felületet adja. Ebből következően a vízfelületnövelő szerkezeteknek is szabályozhatóaknak kell lenniök, hogy optimális gáztalanítási eredményt lehessen viszonylag kis szerkezeti és üzemeltetési ráfordítással biztosítani. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan gáztalanító berendezés segítségével oldottuk meg, amelynek a gáztalanítandó víz és levegő érintkeztetésére szolgáló háza, a gáztalanítandó víznek a házba vezetésére, és a csökkentett gáztartalmú víznek a házból kivezetésére szolgáló nyílása, porlasztőfejeket tartalmazó vízelosztó szerkezete, levegőbevezető nyílása, a levegőnek a vízzel ellenáramban vezetésére szolgáló szerkezete, célszerűen ventillátora, a gáztartalmú levegőnek a házból kivezetésére szolgáló nyílása, valamint a vízelosztó szerkezet alatt elrendezett, a vízfelület növeléséhez előirányzott töltete van, és amelynek az a lényege, hogy a házból kiáramló gáztartalmú levegő útjában elrendezett gázkoncentráció-érzékelő készüléke, valamint a ház belső terében a lefelé haladó vízzel ellenáramban átvezetett levegő mennyiségének változtatására szolgáló szerkezete van, és hogy a porlasztófejeket lefelé szélesedő testből, és ahhoz csatlakoztatott, felfelé nyúló, csőcsonkban vagy hasonlóban fel-le mozgatható szárból álló szerkezetek alkotják, amely test a csőcsonk alsó kitorkollásának peremével változtatható méretű vízkibocsátó rést alkot. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a találmány a szakterületen elsőízben nyújt lehetőséget arra, hogy ugyanazokból a — sorozatgyártással előállítható — szerkezetrészekből lehessen egymástól eltérő, önmagukban azonban lényegében állandó vízhozamú vízmú'telepekhez optimális eredményt adó gáztalanító berendezéseket létesíteni. Ezen túlmenően a gáztartalom változásához a levegőmennyiség szabályozásával — akár manuális, akár kézi működtetéssel - úgy lehet igazodni, hogy a víz mész-szénsav egyensúlya se boruljon fel. Az egyszer - adott vízhozamra - beállított porlasztófejhézagokat, illetve a porlasztófejek és tálcák által alkotott töltet távolságát csak jelentős vízhozam-változás esetén kell változtatni, ami egyszerűen végrehajtható. A berendezés amellett, hogy funkcionális szempontból rendkívül rugalmas, szerkezetileg is egyszerű és üzemeltetési költségei is alacsonyak. A találmány további előnye, hogy lehetőséget nyújt a magas hőfokú vizek hűtéssel összekapcsolt gáztalanítására és/vagy egyéb ipari vizek (transzformátor-hűtővíz stb.) hűtésére is. A találmányt a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a gáztalanító berendezést a függőleges hossztengelyén át vett metszetben mutatja, a 2. ábra az l.ábra szerinti berendezés kisebb méretarányú oldalnézete, a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti berendezés egy kiviteli példáját vázlatos függőleges középtengely-metszetben szemlélteti, a 4. ábra a berendezés egy további kiviteli példáját ugyancsak vázlatos függőleges középtengelymetszetben mutatja, az 5. ábra a berendezés állíthatóságának és szabályozhatóságának magyarázatához szükséges vázlatot tartalmaz, a 6. ábra a berendezés egy olyan kiviteli példájának vázlatos függőleges hossztengely-metszete, ahol a porlasztószerkezet egy részét hűtésre is alkalmas csőkígyó alkotja, a 7. ábra a találmány szerinti porlasztófej nagyobb méretarányú oldalnézete, az őt körülvevő csőcsonk egy részének eltávolításával, a 8. ábra a 7. ábra szerinti porlasztófej felülnézete, a csőcsonkot a jobb áttekinthetőség érdekében elhagytuk az ábráról, a 9. ábra a porlasztófejek és a töltet egymáshoz viszonyított vázlatos elrendezését és az állítási lehetőséget szemlélteti. Az 1. ábra szerinti berendezés 1 háza acéllemezből készül, önhordó acélszerkezet. Az 1 ház la belső terében helyezkednek el a víz és gáz szétválasztására szolgáló szerkezetek, amelyek a következők: a 2 vízelosztó szerkezet, a 3 vízfelületnövelő szerkezet, a levegőnek a víz haladásirányával ellenáramú átvezetését biztosító 4 motor-ventillátor egység, az 5 gázkoncentráció-érzékelő készülék, valamint a levegőmennyiség-szabályozó szerkezetek. Ez utóbbiakat az 1 ház alsó részében, a négy oldalfalban kialakított 7 nyílásokhoz 8 csuklópántokkal állíthatóan illeszkedő lemezszerű 6 csappantyúk alkotják, amelyek elfordíthatóságuk határain belül tetszőleges helyzetben rögzíthetők, tehát e nyílások átáramlási keresztmetszete szabályozható. A 7 nyílásokat 9 drótháló borítja. A 7 nyílások alatt az 1 ház fenékrészében 10 vályú van kialakítva, amely a gáztalanított víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgál. A 2 vízelosztó szerkezetnek 11 vízbevezető csöve van, amely felülnézetben célszerűen négyzethálózat alakú 11b csőhálózatba torkollik, amelyből lefelé álló 11a csőcsonkok torkollnak ki. Ezekben függőleges értelemben állítható, a víz felületének növelésére szolgáló 12 porlasztófejek helyezkednek el. A 12 porlasztófejeket nagyobb méretarányban, részletesebben személtetik a 7. és 8. ábrák, a 7. áb5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
