175953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők eltávolítására gázokból

5 175953 6 zelhető forró vizet előállítani. A berendezés és eljárás hatékonysága is jobb volt mint az előzőé, mert többek között, az alkalmazott víz hevítésére és kezelésére vonatkozó előírások megszűntek. Mindkét hivatkozott megoldásnál a berendezés keveró'csöve igen hosszú, annak érdekében, hogy a cseppnagyság jelentős növelését lehessen elérni. A keverőcső után mindkét megoldásnál leválasztócik­lont alkalmaztunk, amelynek működéséhez mint ismert viszonylag nagy belépősebesség és legalább 127 vízmm értékű nyomásesés szükséges. Ez azt jelenti, hogy a berendezés működtetéséhez szüksé­ges energia még mindig nagymennyiségű volt, mint­hogy a szükséges nagy sebesség elérését biztosítani kellett. A jelen találmánnyal olyan eljárás és berendezés kialakítása a célunk, amellyel az eddigiekben ismer­tetett hátrányok kiküszöbölhetők, és amelyek segít­ségével áramló gázból a szennyezők eltávolítása minimális energiafogyasztás mellett megoldható. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a gázáramba cseppekké atomizált folyadékot fúvatunk be és a szennyező szemcsék­nek a folyadékcseppekkel történő egyesülése után keveredést és ütközést létrehozva a folyadékcsep­­pek méretét növeljük, majd a keveréket eltérítve kis nyomású és nagy nyomású áramlást alakítunk Id. ahol a nagy nyomású részben a keverék áramlá­si sebességét csökkentjük és a folyadékcseppek méretének további növelésével folyadékáramlást ho­zunk létre, míg a kis nyomású részben turbulens áramlást alakítunk ki és a folyadékcseppeket vissza­tereljük a nagy nyomású részbe, végül pedig a gáz alakú és a folyékony komponenseket szétválasztva elvezetjük. A találmány szerinti berendezés, amelyben a gázáramot keverőzónábán folyadékcseppekkel ke­verjük és a szennyezőrészecskéket a folyadékcsep­pekkel együtt leválasztjuk, olyan keverőcsővel van ellátva, amelynek kimenő végéhez diffúzor van csatlakoztatva. A keverőcsőben fojtólemez, illetve leválasztólemez van elhelyezve. Minthogy a diffúzorban a gáz sebessége csök­ken, a nyomás ennek megfelelően nő a Bernoulli törvény értelmében. Ez azt jelenti, hogy az eljárás foganatosításához, illetve a berendezés működteté­séhez jóval kisebb energia szükséges mint a levá­lasztóciklonokat alkalmazó berendezésekhez. így a találmány szerinti megoldással a szennyező részecs­kéket tartalmazó vízcseppek egyszerűen és olcsón leválaszthatók. A szennyezőket tartalmazó gázt vagy össze­nyomható folyadékkal üzemelő ejektor segítségével hajtjuk át a keverőcsövön, vagy az egész szennye­zett gázáramból állítunk elő gázsugarat, és ezt irányítjuk a keverőcsőbe, anélkül, hogy másodlagos gázáramlást létesítenénk. Ha külön ejektort alkal­mazunk, az működtethető gőzzel vagy levegővel Vagy egyéb összenyomható közeggel. Mint később részletesen ismertetni fogjuk, a gázáram áthajtása adott esetben légfúvókkal vagy ventillátorokkal is megoldható. Abban az esetben, ha csak makró­­szemcsékről van szó, a tisztítást meg lehet oldani különlegesen porlasztott vízszemcsékkel. A felhasz­nált vizet ebben az esetben sem kell kezelni vagy hevíteni, és felhasználható közönséges hűtővíz, amelyet valamely üzemből nyerünk vagy a légtisztí­tó rendszerben felhasznált és visszavezetett víz. Annak érdekében, hogy megfelelő méretű vízcsep­­peket tudjunk létrehozni a mikronnál kisebb mére­tű szennyező részecskék befogására, a vizet először mechanikusan kell porlasztani fúvókák segítségével egy közbülső méretre, majd további porlasztást kell végezni gőz, levegő, a szennyezett gáz vagy egyéb összenyomható közegből álló sugár nagy sebesség­gel történő bevezetésével. Az összenyomható kö­zegnek a külön fúvókákon át nagy nyomással és nagy sebességgel történő bevezetése a nagysebes­ségű és megfelelően porlasztott vízáram kialakításán kívül olyan nyomáshullámokat is létrehozhat, ame­lyek a keveredést és ütközést előnyösen befolyásolják. Abban az esetben, ha a szennyezett gáz makró­­részecskéken kívül gáz alakú szennyezőket, például kéndioxidot, hidrogénszulfidot vagy hasonló gázo­kat tartalmaz, a vízzel együtt reagenseket, például meszet. ammóniát, nátriumhidroxidot vagy ezek keverékét lehet befecskendezni a már hivatkozott 3 852 408 számú USA szabadalmi leírásban ismer­tetett módon. Bizonyos esetekben célszerű lehet a szennyezett gázt a vízbefúvatás előtt kezelésnek alávetni. Ilyen kezelést végezhetünk megfelelő kezelőtartályban, ahol a szennyezett gázba folyadékot fúvatunk be célszerűen ellenáramban, amikor a gázáram még kis sebességgel halad. A kezelőtartályban általában el tá­volíthatók a gázból a nagyobb részecskék, a kiseb­bek egy része pedig nedvesíthető, ami megkönnyíti a berendezésben a kisméretű részecskék teljes lekö­tését és eltávolítását. A kezelőtartály (amely adott esetben maga a vezeték is lehet) kedvező helyet biztosít bizonyos reagensek bevezetésére is, ha a gázból gáz alakú szennyezőket kell eltávolítani, például ammónia segítségével. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott diffúzor lényegében egy folyamatosan, növekvő ke­resztmetszetű kamra, megfelelően a szokásos kiala­kításoknak, azonban a keresztmetszet-növekedés mértéke célszerűen valamivel nagyobb a szokásos­nál, ha a gáz maximális nyomási energiáját akarjuk visszanyerni. A diffúzorban egy folyadéksugarat ál­lítunk elő nagyszámú kicsiny, szennyezőt tartalmazó csepp egyesítésével, amikor ezek a cseppek lefelé esnek. A találmány szerinti diffúzor kialakítása abban is eltér a szokásos diffúzor ok tói, hogy nem a sugáráramok szétválásának megakadályozásának megfelelően van kialakítva annak érdekében, hogy a gáz sebességét nyomássá alakítsuk át. A keverő­cső végénél elhelyezett leválasztó eltéríti a keverő­csőből kiáramló sugarat a diffúzor falrészétől és így a keverék gáz alakú és folyékony komponense­it szétválasztja. Az eltérítés történhet folyadék se­gítségével, mechanikus szeparátorral vagy mindket­tővel. Az eltérítés hatására a vízszemcsék a diffú­zor egyik felületétől eltávoznak, és egy olyan tar­tomány felé tartanak, amelyben a lokalizált áram­lásból a kiválás megindulhat. Ez a diffúzor szem» közti felületénél történik. Ugyanakkor a fojtás, illetve eltérítés egy olyan gátat jelent, amely kis nyomású szakaszt alakít ki az áramlás irányában a fojtást követően, és ennek eredményeképpen az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom