175909. lajstromszámú szabadalom • Difenilamin-származékokat tartalmazó rágcsálóirtószerek

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175909 Bejelentés napja: 1976. IX. 24. (El—699) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbségei: 1975. IX. 26. (617 115) 1976. VH. 21. (706 021), Nemzetközi osztályozás: A 01 N 9/20, C 07 C 87/54 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. V. 28, * * HIVATAL Megjelent: 1981. III. 31. .*» y Feltaláló: Szabadalmas: Dreikorn Barry Allen vegyész, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Eli Lilly and Company, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Difenilamin-származékokat tartalmazó rágcsálóirtószerek 1 A találmány tárgya új rágcsálóirtószerek, melyek hatóanyagai olyan difenilamin-származékok, ame­lyek az egyik gyűrűn trinitro- vagy dinitro-trifluor­­metil-szubsztituenseket, a másik gyűrűn pedig 1-5 meghatározott fajtájú, főleg halogénatom szubszti- 5 tuenst tartalmaznak. Régóta tudjuk, hogy a patkányok és egerek szaporodását korlátozni kell. A patkányok és ege­rek sok betegség hordozói, ezek közül legismertebb a bubópestis. A fertőző állatok, amelyek az ember 10 lakóhelye közelében élnek, szennyezik és pusztítják az épületeket és azok környezetét. Az állatok megeszik az élelmiszereket is, és amit nem esznek meg, azt beszennyezik. Gabonatárolóban egy pat­kánycsalád számottevő mennyiségű gabonát tud 15 megenni vagy tönkretenni. Ezidáig is sokféle rágcsálóirtószer volt haszná­latban. Fémes mérgeket, így arzén- és tallium-ve­­gyületeket még mindig alkalmaznak, de ezek ko­moly veszélyt jelentenek az emberre és a háziálla- 20 tokra nézve. A szerves mérgek, amelyek közül legismertebb a warfarin, széles körben használato­sak és jók is, ezekkel szemben azonban rezisztenssé válnak a rágcsálók. A patkányirtószereket a patkányoknak vagy ege- 25 reknek rendszerint élelmiszerekkel keverve teszik ki. A keverékben a méreg koncentrációját úgy határozzák meg, hogy a rágcsálók olyan mennyi­ségű irtószert fogyasszanak el, amely akár akut, akár krónikus hatásban halálos. Azt figyelembe kell 30 2 venni, hogy nem lehet a keverék olyan koncent­rált, hogy a méreg rögtön hasson, vagy hamar az elfogyasztás után. Ugyanis a rágcsálók, és főleg a patkányok elég intelligensek ahhoz, hogy észreve­gyék az összefüggést az ennivaló elfogyasztása és a halál között, ha a kettő közti időtartam túl rövid, így legjobb úgy beállítani a rágcsálóirtószer kon­centrációját, hogy a rágcsáló akkor mérgeződjék meg, amikor már többször evett a csalétekből. Speciális esetekben a patkányirtószereket néha vízzel keverik, amit az állat megiszik, vagy nyom­jelző port készítenek, amelyet a rágcsálók útjaira szórnak. Amikor az állatok átmennek a kiszórt méregporon, tisztára nyalják a lábukat, és így kerül a szervezetükbe az irtószer. A találmány szerinti eljárásban használt vegyü­­leteket eddig még nem használták rágcsálók irtá­sára. A 6 201 370 sz. dél-afrikai szabadalmi leírás és 2 363 602 sz. NSzK-beli nyilvánosságra hozatali irat ezeket a vegyületeket gomba- és féregirtószerek hatóanyagaiként ismerteti. Ezen készítmények a vegyületeket vízben djszpergálva vagy finom por alakjában tartalmazták. Az irodalomban semmi uta­lás nem található e vegyületek rágcsálóirtószerek­ben, illetve táplálékkal keverve történő alkalmaz­hatóságára. A jelen találmány szerinti rágcsálóirtószer egy táplálékot és 5—2000 ppm koncentrációban ható­anyagként I általános képletű difenilamin-szárma­­zékot tartalmaz, a képletben 175909

Next

/
Oldalképek
Tartalom