175886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szuszpenziós műtrágya előállítására
3 175886 4 sége. Az ülepedés annál nagyobb mértékű, minél nagyobb a stabilizált alapoldathoz adott N-tartalmú adalék és kálisó mennyisége. Szélső esetben az ülepedés elérheti az 50%-ot is. Ennek oka az, hogy az adalékok hozzáadása után jelentősen megnő a stabilizált alapoldat térfogata és az alapoldathoz adott stabilizátor mennyisége az új, megváltozott térfogathoz már nem elégséges, a kálisót már nem képes stabiüs szuszpenzióban tartani, ami viszont a stabilizátor és a kálisó együttes ülepedését eredményezi. Ha pl. 3% attapulgjtot mint stabilizátort tartalmazó 12—44—0 (vegyes %) alapoldatból 1:1:1 tápanyagáramú szuszpenziós műtrágyát kívánunk előállítani, 1 m3 alapoldathoz 695 kg karbamidot és 730 kg 60%-os kálisót kell adni. Az adalékok hozzáadása után a megváltozott új térfogat 1870 liter. Az új szuszpenzió tápanyagtartalma vegyes %-ban 23,5—23,5—23,5. A 3% attapulgittartalom viszont kb. 1,6%-ra csökken, aminek következtében csökken a szuszpenzió stabilitása és az ülepedés eléri az 50%-ot. További hátrányt jelent a szuperfoszforsav és a belőle előállított sokféle ammónium-polifoszfát oldat magas ára, amely lényegesen nagyobb az ammónium-ortofoszfátokénál. Fenti hátrányok miatt az utóbbi években egyre több helyen igyekeznek áttérni az ortofoszfát alapú szuszpenziókra [Anon.: Phosphorus and Potassium 89. sz. máj./jún. 31 (1977)] és kiindulási nyersanyagként foszforsavat, vagy monoammónium-foszfátot használnak, melynek pH-ját ammóniával kb. 7 értékig növelik, a szükséges tápanyagarányt karbamiddal és kálisóval állítják be, majd az így nyert elegyhez megfelelő mennyiségű stabilizátort adnak. A stabilizátort tehát a beállított tápanyagarányú szuszpenzióhoz adják megfelelő mennyiségben. A különféle tápanyagarányokra nézve kísérletileg kell megállapítani a stabilizátor pontos mennyiségét. Ha ez a mennyiség kisebb a szükségesnél, ülepedni fog a szuszpenzió, ha viszont nagyobb a szükségesnél, a szuszpenzió könnyen bedermed, és már szivattyúval nem továbbítható. Minden egyes tápanyagarányhoz külön kell megállapítani a stabilizátor mennyiségét, vagyis a gyártástechnológiát külön-külön ki kell dolgozni minden egyes tápanyagarányra nézve. Ha meggondoljuk, hogy a mezőgazdaság a gazdaságos tápanyagvisszapótlás érdekében a legváltozatosabb tápanyagarányokat igényli, könynyen belátható, hogy az ilyen igénynek 3 — jó minőségű szuszpenzió biztosítása mellett - szinte lehetetlen eleget tenni. Találmányunk egyrészt a költséges ammónium-polifoszfát alapoldatok mellőzését teszi lehetővé, másrészt kiküszöböli a sokféle tápanyagarányú, ortofoszfát alapú szuszpenziós műtrágyák gyártástechnológiájának külön-külön való kidolgozását. A szuszpenziós műtrágyák találmány szerinti előállításához ortofoszfát alapú stabilizált NPK alapszuszpenziókból indulunk ki és azok megfelelő arányú keverésével jutunk el a különböző tápanyagarányú szuszpenziós műtrágyákhoz. Az alapszuszpenziók már gyártásuknál fogva tartalmazzák a kálisót és megfelelő mennyiségben a kálisó lebegtetéséhez szükséges stabilizátort is. Vagyis az alapszuszpenziók keverésével nem csökken a kész szuszpenzió stabilitása, mert mindegyik alapszuszpenzió • a kálisótartalmának megfelelő mennyiségű stabilizátort tartalmazza. Következőkben ismertetjük azokat a kísérleteket és eredményeket, amelyek együttesen a találmány szerinti eljárás megalkotásához vezettek. Az általában igényelt N : P2 Os : K2 0 arányok kialakításához igen nagy számú alapszuszpenzióra lenne szükség. Lényegesen egyszerűbb a helyzet, ha a tápanyagok közül a nitrogént és a P205-ot állandónak vesszük és csak a K20 arányt változtatjuk, ezért először a következő tápanyagarány tartományú szuszpenziós műtrágya előállításának lehetőségét vizsgáltuk meg: N :P2Os:K2 0 = 0,5 : 1 : 0,5-2 A fenti tápanyagarányú szuszpenzió előállításához felismerésünk szerint mindössze két alapszuszpenzióra van szükség, melyekben a tápanyagarány - a P2Os arányszámát 1-nek véve - a következő: I. alapszuszpenzió 0,5 : 1 :0,5, II. alapszuszpenzió 0,5 : 1 : 2,0. A két alapszuszpenzió megfelelő arányú keverésével 0,5 : 1 : 0,5—2 tápanyagarányú szuszpenziók állíthatók elő.' A keverési arányokat, vagyis a két alapszuszpenzió keverési térfogatait, és az előállított szuszpenziók tápanyagarányait néhány fontosabb összetételű szuszpenzióra nézve az 1. táblázat tartalmazza. A táblázatban a keverékek egy napi állás után 25 °C-on mért ülepedését is feltüntettük. Az ülepedést a folyadékfelszín és az ülepedett szuszpenzió közötti távolsággal mértük, és a szuszpenziós műtrágya teljes magasságának százalékában fejeztük ki. Az 1. táblázatból látható, hogy az alapszuszpenziók és keverékeik ülepedése elhanyagolhatóan kicsi, vagyis stabilitásuk nagy. Ezt úgy értük el, hogy olyan alapszuszpenziókat kevertünk össze, amelyek ülepedése egy nap alatt 25 °C-on nem éri el az 5%-ot. 1. táblázat Az alapszuszpenzió keverékben Az alapszuszpenzió keverékek I. alapszuszpenzió 1/m3 II. alapszuszpenzió 1/m3 tápanyag- ülepedése aránya % 1000-0,5 : 1 :0,5 2-1000 0,5 :1 : 2,0 4 500 500 0,5 :1 :1,0 3 200 800 0,5 :1 :1,5 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
