175868. lajstromszámú szabadalom • Élező szerkezet
3 175868 4 között keletkező érintkezési pont alakulását miközben a penge keresztülhalad az élezési mélyedésen. Itt arról van szó, hogy a késpengével az érintkeződés az élező szélek meghatározott hosszúsági tartományán belül jön létre, miközben a penge bevezetési szöge változik, és ennek következtében a koptató hatás az egyes lapok nagyobb részét veszi igénybe, aminek következtében a szerkezet élettartama lényegesen megnövekszik. A hivatkozott bevezetési szöget úgy kell értelmezni, hogy ezt az egyik lap élező szélének a síkja és a késpenge vágóélének azon szakasza között keletkező szög képezi, amely az élező szélek kapcsolódási zónájában helyezkedik el. Az élező szél síkja lényegében a lap széles felületének síkja, amely a szélet határolja. A találmány lényeges jellemzőit, valamint további szabadon megválasztható tulajdonságait a továbbiakban a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzok azonban csupán annak szemléltetésére készültek, hogy a találmányt milyen módon lehet a gyakorlatban megvalósítani, és ezért a közölt tényleges kiviteli alakot korlátozó értelműnek nem tekinthetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti élező szerkezet példakénti kiviteli alakjának elölnézeti képe, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet felülnézete, a 3. és 4. ábrák a szerkezetet oldalnézetben mutatják a késpengével való kapcsolódás közben, de a késpenge mozgási irány a két esetben eltérő, az 5. ábra olyan távlati kép, amely a szerkezetet egyrészt a késpenge hegyével, másrészt pedig a hegytől távoli részével való kapcsolódás közben szemlélteti, és a 6. ábra a találmány szerinti élező szerkezetet tartalmazó példakénti késhüvely hosszmetszete. A bemutatott példakénti kiviteli alaknál két 2 es 3 lap csuklósán elmozdítható 4 tartó blokkhoz v:m erősítve. A 2 és 3 lapok oldalsó 5 és 6 élei a két lap kereszteződési zónáján túlnyúlnak és ilyen modor közöttük élezési 7 mélyedés keletkezik. A 7 mélyedés mélysége és az 5 és 6 élek egymással bezárt szöge a követelményekkel összhangban választható meg, és ezért nem szükségképpen azonos az 1. ábrán bemutatott értékekkel. A 2. ábrán megfigyelhető módon a 2 és 3 lapok egymással szemközti 8 és 9 felületei egymástól eltávolítottan helyezkednek el, és ezért közöttük 11 rés képződik. A 11 rés szélessége lényegében megegyezik a 2 és 3 lapok szélességével, de ez a feltétel nem szükségszerű. A 11 résnek nem kell szükségszerűen a 2 és 3 lapok teljes tartományán végigérnie, de az 5 és 6 élek között, valamint a 2 és 3 lapok átfedési zónájának közvetlen szomszédságába eső részen a 11 résnek léteznie kell. A 3. és 4. ábrákon az é)ező szerkezetet működés közben tüntettük fel, és a 3. ábrán feltüntetett Ö szög megegyezik a korábbiakban említett bevezetési szöggel. Az 5. ábrán látható, hogy a 12 késpenge és az élező 5 és 6 élek között keletkező érintkezési 10 pont milyen módon változik, amikor a bevezetési szög értéke 01-ről ©2-re változik. Ez utóbbi változás a 13 vágóéi körvonalának a változásából adódik. Egy előnyös kiviteli alaknál az élező 2 és 3 lapok, vagy széles felületük legalább egy része, tehát a 9 lap, a 11 rést határoló felületek, és a 14 és 15 felületek polírozott vagy egyéb módon kezelt finom felületi kiképzéssel rendelkeznek. Kísérletek kimutatták, hogy a sima felületek kevéssé vonzzák a zsírt, és a hasonló szennyezéseket, mint a durva felületek. Ez a vonzás egyenes arányban csökken a felületi simaság mértékével. Már kellő eredményeket kaptunk, amikor a 9 lap, a 11 rést határoló felületek, és a 14, 15 felületek polírozását 0,5 pm Ra felületi érdességgel képeztük ki, de előnyös, ha a felületi érdesség 0,4 pm-es Ra érték körül van. A polírozási műveletet bármely alkalmas módon elvégezne tjük, például dobolással, amikor is a 2 és 3 lapok csiszoló közeggel, például szilíciumkarbid krémmel megtöltött forgó dobban egymásnak ütődnek. A 2 és 3 lapoknak az 5 és 6 élei, amelyek az élezési 7 mélyedés határait jelölik ki, előnyösen lekerekített vagy egyéb módon kezelt kiképzésűek, és a polírozási művelet után ezek képezik az élező éleket. A találmány szerinti szerkezet különösen hasznos á korábban hivatkozott 424 122 és 447 537 számú ausztráliai szabadalmakban ismertetett késhüvelybe való beépítés esetén. A rajzon vázolt szerkezet különösen alkalmas az ilyen felhasználáskor, mert az élező 2 és 3 lapokat öntéssel vagy egyéb módon műanyagból kiképzett 4 tartó blokk tartja, és ennek 16 tengelycsonkjai vannak, amely lehetővé teszi a hivatkozott szabadalmakban vázolt csuklós mozgás elvégzését. A 4 tartó blokk ezenkívül 17 ütközéscsillapító rugóval kapcsolódik, és ennek alsó felülete 20 ütközőkkel kapcsolódik, és az ütközőket szintén a hivatkozott szabadalmakban ismertetjük, de ez a kiképzés nem szükségszerű. Ezen túlmenően a 2 és 3 lapoknak az a része, amelyik az élezési 7 mélyedést veszi körül, határozottan kiáll a 4 tartó blokkból, hogy ezáltal minimálisra csökkentse az olyan hasadékoknak a kialakulását, amelyekben a reszelék összegyűlhet. Ez a követelmény legalább az 5 és 6 élek tartományában fennáll. A 4 tartó blokkon szükség esetén 18 ferde felületet is kiképezhetünk (3—5. ábrák) legalább az élezési 7 mélyedés bevezető oldalán, hogy ezáltal bevezető felületet biztosítsunk a 12 késpenge számára, amikor az élezési 7 mélyedésbe hatol. Általában azonban előnyös, ha a 18 ferde felületet a vázolt módon az élezési 7 mélyedés mindkét oldalán kiképezzük, különösen akkor, ha a 4 tartó blokkot műanyagból fröccsöntéssel készítjük. Az élezési 7 mélyedés bevezető oldalának azt az oldalt nevezzük, amely a késhüvely bevezető nyílása fel® néz, ha a szerkezetet a korábban hivatkozott típusú késhüvelyben alkalmazzuk. A 4 tartó blokk alakjának nem kell ^ olyan pontosan a leírttal megegyezni, és műanyagtól elte rő egyéb anyagból is készülhet. A 4 tartó bio például elkészíthető fémből, sőt közös t-tysege 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
