175858. lajstromszámú szabadalom • Acél fűtűkazán

3 175858 4 Az említett „égőoldali lezárásnak legalább” in­tézkedésre beleértendő az égőoldali megfelelő lezá­rás-kialakítás a kimeneti oldalon, de egy olyan kimenőoldali kialakítás is, amely a tartály fenék­részén van kialakítva (természetesen kémény­csatlakozással ellátva), és az építési egységgel mere­ven össze van kötve. A találmány szerinti fűtőkazánt és előnyös kivi­teli alakjait, amint azt az aligénypontokban rögzí­tettük, az alábbiakban a kiviteli példák rajzai alap­ján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra az acél fűtőkazán hosszmetszetét mu­tatja, a 2. ábra egy másik kiviteli alak szerinti acél fűtőkazán hosszmetszete, a 3. ábra egy, az 1. ábrán bemutatott acél fűtő­kazán keresztmetszete, a 4. ábra az acél fűtőkazánnak a kéménycsatla­kozás tartományában vett részmetszete, az 5. ábra egy további kiviteli alakú acél fűtőkazán hosszmetszete. Az ábrákon látható a fazék alakú 1 egéstér, amelyet a 18 fűtőgáz huzatterelő elemek közötti szabad tér alkot, a 2 fűtőgáz utakkal, a 3 építési egység, amely a 4 korrózióvédő bevonatot tarta­­mazza, az égőoldali és kéményoldali 5 és 6 lezárá­sok, ezeknek a 7 pereme, továbbá a 9 elülső falban és a 10 hátsó falban levő 8 nyílásszegélyek, a 11 kazánburkolaton, valamint az égőoldali 5 lezárás 12 belső átmérője. Az 1. igénypont szerinti kiviteli alaknál az 5 és 6 lezárások gyűrű alakúra vannak kialakítva, ame­lyeken 13 kiperemezés van, az égő- és füstgázoldali 14 lezárások (szaggatottan jelölve) tömi tett felhe­lyezésére. Amint az minden további nélkül felismerhető, a lezárások torlaszokat alkotnak, és ily módon a lehulló kondenzátum sem a tömítésekhez nem jutna, sem kilépni nem tudna a lezárásokon levő réseken keresztül, miközben figyelemmel kell lenni arra, hogy a lezárások egyrészről nem lehetnek gázzáróak, másrészről azonban adott esetben folya­­déktömített lezárás az idő során már nem elég­séges. A gyűrűk, illetve az 5, 6 lezárások kialakítá­sához előnyösen a 9 elülső fal és 10 hátsó fal kör alakú kivágásait alkalmazzuk, amelyet megfelelően alakítunk oly módon, hogy csak egy minimális acéllemez darab esik le. A 9 elülső falba és a 10 hátsó falba előnyösen körbefutó 19 borda van nyomva, ami szükség­szerűen a 8 nyílásszegély átmérőjének bizonyos mértékű megnövelését jelenti, miáltal a teljes 3 építési egység minden fáradtság nélkül a 11 kazán­burkolatba betolható, és behegeszthető. Annak érdekében, hogy a kondenzátumnak — amely a kazán alsó részén jelenik meg — az elpárolgását megkönnyítsük és meggyorsítsuk, a 17 fenékrészt a 18 fűtőgáz huzatterelő elemektől sza­badon hagyjuk, aminek eredményeképpen ott na­gyobb. mennyiségű forró gáz tud áramlani, amely a kondenzátumot elpárologtatja. Annak érdekében, hogy a rések képződését lehe­tőleg elkerüljük, - zománcozással vagy más védő­bevonattal a rések tartósan nem hidalhatok át - az 5 és 6 lezárások előnyösen a 16 palástborítás­hoz 20 belső hegesztési varrattal van rögzítve, ami a 4 korrózióvédő bevonat alatt teljesen eltűnik. Amint a 2. és 5. ábrákból minden további nélkül felismerhető, a 3’ építési egység azonos építési elvek betartása mellett a kimenő oldal felé emelkedő 15 tengellyel is elrendezhető, vagy a 3” építési egység kismértékben csonkakúp alakú lehet, amely mindkét esetben a lehulló kondenzátum a forró égési tartományba jut, ahol gyorsan elpáro­­log. Ugyanez az építési elv minden további nélkül alkalmazható akkor is, amikor a 4. ábra szerint a kimenő oldalon nincs gyűrű alakú lezárás, hanem egy tartályfenékszerű 6’ lezárás van, amely 21 kéménycsatlakozásokkal van ellátva, és amely a 16 palástborítással az építési egységgel mereven össze van hegesztve. Szabadalmi igénypontok: 1. Acél fűtőkazán folyékony vagy gáznemű tü­zelőanyagokhoz, amelynek vizet vezető háza, vala­mint az elülső és hátsó falak közötti égéstérből és fűtőgáz utakból álló hengeres építési egysége folya­­déktömítetten van elrendezve, azzal jellemezve, hogy az építési egységnek (3), amelynek az égés­tere (1) és a fűtőgáz útjai (2) önmagában ismert korrózióálló bevonattal vannak ellátva, belső olda­lán bevonattal ellátott lezárásai (5, 6) vannak, amelyeknek a külső átmérője nagyobb, mint az építési egység (3) külső átmérője, továbbá a lezárá­sok (5, 6) külső pereme (7) az elülső és hátsó fal (9, 10) nyílásszegélyéhez (8) folyadéktömítetten van zárva, és az égőoldali lezárásnak legalább a belső átmérője (12) kisebb, mint az építési egység (3) belső átmérője. 2. Az 1. igénypont szerinti acél fűtőkazán kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a lezárásokon (5, 6) kifelé irányuló gyűrű alakú kiperemezés (13) van kialakítva, amely a fűtő- és füstgázoldali lezá­rások (14) csatlakozó csonkját alkotja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti acél fűtő­kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hen­geres építési egység (3’) a kazán burkolatában (11) a kilépő huzatoldal felől emelkedő tengellyel (15) van elrendezve. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti acél fűtő­kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az építési egység (3”) palástja (16’) a kilépő huzat­oldal felől összetartó csonkakúp alakú. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti acél fűtőkazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az építési egységben (3, 3’, 3”) a fenékrész (17) a fűtőgáz huzatterelő elemektől (18) szabadon van hagyva. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti acél 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom