175856. lajstromszámú szabadalom • Kapcslási elrendezés egyenáramú szaggatót vezérlő multivibrátorokhoz, különösen egyenáramú forgógépek működtetésére

3 175856 4 tirisztorok számára minden üzemállapotban a szük­séges kíméleti időt. A találmány tehát kapcsolási elrendezés egyen­áramú szaggatót vezérlő multivibrátorokhoz, külö­nösen egyenáramú forgógépek működtetésére, amelynek lényege, hogy a multivibrátornak a bille­­nési időt meghatározó két bemenetéhez egy-egy nemlineáris elem kimenete csatlakozik, a nem­lineáris elemek vezérlő bemenete a rajtuk átfolyó áramot vezérlő közös beavatkozó szerv egy-egy kimenetével, ennek bemenete pedig tápfeszültség­forrás egyik pólusával van összekötve. A megoldás előnye a csúszófrekvencia egyszerű előállítása és a rezgés leállítása a vezérlési tartomány egyik vagy mindkét végén. A találmány további előnye, hogy - mint látni fogjuk — általa könnyen megoldható a főáram­körben folyó áram folyamatos korlátozása, ül. ha­tárolása. Ezenkívül méretezéssel megvalósítható a biztonságos felhasználás érdekében az, hogy ha a szabályozó elem (potenciométer) megszakad, a szaggató által kiadott feszültség O-ra essék vissza. A találmány szerinti elrendezéssel megvalósított villamos hajtású járművekkel kimagaslóan jó ma­nőverezőképesség valósítható meg. Ennek oka az, hogy az így felépített szaggató kimenőfeszültsége a szabályozási tartomány elején lassan emelkedik, aminek eredményeképpen tetszésszerinti lassú me­net valósítható meg. Ez különösen szűk helyre való beálláskor (parkolás), vagy rakodásnál (villás és egyéb targoncák) előnyös. Az alkalmazott nemlineáris időzítő elemek kö­zött a kívánt működés érdekében célszerűen ellen­csatolást alkalmazunk. Ennek segítségével elérhető, hogy az egyenáramú fogyasztó (motor, illetőleg visszatáplálás esetén generátor) áramával arányos jellel elegendő az egyik időzítő elem vezérlésébe beleavatkozni ahhoz, hogy tetszőleges mértékű áramkorlátozást valósíthassunk meg. Az árammal arányos jelet célszerűen a főáramkörben elhelyezett soros ellenállásról, vagy az áram mágneses terére érzékeny elemről vehetjük (Hall elem, mágneses ellenállás stb.), amelyet az áramkörben levő induk­tivitásban (magában a motorban, vagy az esetleges soros simító fojtótekercs mágneses terében) helyez­hetünk el. Az ellencsatolás segítségével megvalósítható az áramkör és ezzel a hajtott motor megszaladás­­védelme. Ez akkor jelentős, ha nem kontaktus­mentes beavatkozó szervet alkalmazunk, hanem ha­gyományos potenciométert. Ha a potenciométer csúszkája megszakad, a rezgés leáll, mégpedig aszimmetrikus beállítás esetén mindig a multivibrá­tor meghatározott állapotában, ami célszerűen a motorra jutó nulla feszültségnek felel meg. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, ahol: Az 1. ábra a találmány példaképpeni kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán látható kiviteli alakhoz kapcsolható, áramkorlátozást végrehajtó kapcsolási elrendezéseket tünteti fel. A 3,. ábrán a találmány más peldaképpeni kivi­teli alakja látható. A rajzon azonos hivatkozási jelek azonos részle­teket jelölnek. Az Lábra szerinti kiviteli alak felépítése a következő: M multivibrator U és -KJ tápfeszültségpontra csatlakozik. A és '1 pont a multivibrátor azon pontjai, amelyekre a multivibrátor billenési időit meghatározó RC hálózatot kell kötni. Ezen pontok közül az A pontra Cl kondenzátor, TI tranzisztor kollektora és a TI tranzisztor kollektor-emitterét összekötő RÍ ellenállás csatlakozik. A TI tranzisz­tor emittere R5 ellenálláson es vele sorosan elren­dezett RIO ellenálláson keresztül a -KJ tápfeszült­ségpontra van kötve. A TI tranzisztor bázisa és a —U tápfeszültségpont közé R3 ellenállás van kötve. A TI tranzisztor bázisa és a -KJ tápfeszültségpont között pedig R7 ellenállás, P potenciométernek a csúszka állástól függő hányada és R9 ellenállás van sorosan elrendezve. A kapcsolási elrendezés szim­metrikus volta miatt a fentiekhez hasonló módon van kialakítva az elrendezés jobb oldala. Neveze­tesen: a B pontra C2 kondenzátor, T2 tranzisztor kollektora és a T2 tranzisztor kollektoremitterét összekötő R2 ellenállás csatlakozik. A T2 tranzisz­tor emittere R6 ellenálláson és a vele sorosan elrendezett RIO ellenálláson keresztül a -KJ táp­feszültségpontra van kötve. A T2 tranzisztor bázisa és a —U tápfeszültségpont közé R4 ellenállás van kötve. A T2 tranzisztor bázisa és a -KJ tápfeszült­ségpont közé pedig sorosan elrendezve R8 ellen­állás, a P potenciométernek a csúszka állásától függő hányada és R9 ellenállás van kötve. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak működése a következő : Az M multivibrátor billenési időit Cl, C2 kon­denzátorok és az A, ill. B pont és a -KJ tápfe­szültségpont közti eredő ellenállásértékek szabják meg. Nevezetesen az RIO. R5, RÍ ellenállásokon és a TI tranzisztor kollektor-emitter körén átfolyó áram a Cl kondenzátorral a négyszögjel egyik félperió­dusának idejét, az RIO, R6, R2 ellenállások és a T2 tranzisztor kollektor-emitter körén átfolyó áram a C2 kondenzátorral a négyszögjel másik félperió­dusának idejét határozza meg. Az R3, R4, R7, R8, R9 ellenállások és a P potenciométer a TI és a T2 tranzisztor munkapontját határozza meg. A P potenciométerrel lehet szabályozni az egész vezérlőkört. Kivitele lehet kontaktusmentes, mág­neses térrel vezérelt potenciométer, a biztonságos működés érdekében. Az M multivibrátorként cél­szerű integrált áramkörös kivitelűt alkalmazni. Ki­válóan megfelel a célra bármely olyan IC típus, amely legalább két monostabil multivibrátort tartal­maz egy tokban, s amelynek két monostabil multi­­vibrátorát egymás által indítva, minden üzemmód­ban további jelformálást nem kívánó tökéletes négyszögjelet kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom