175835. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nyersanyag adagoló berendezés önmüködő adaptiv szabályozására.
15 175835 16 T tároló R inverter (mátrix invertáláshoz) A átlagképző. Az optimális bemenőjel előállítása során a J1—J7 integrátorok az (1) és (2) rekurzív egyenletekben szereplő megfigyeléseket állítják elő és juttatják a TI és T2 tárolókba oly módon, hogy a TI tárolóban x(t), a T2 tárolóban x(t—d) áll a t^ időpontban rendelkezésre. A J9 integrátor kimenete Rt,. Az M2 és M3 szorzók segítségével előbb az jcT(t—d)ft,_! x(t—d) érték áll elő, majd az S5 összegezőn keresztül az Rt kifejezésében (2) szereplő nevező. Az M2 szorzó kimenetét, az ftt_,x(t-d) szorzatot az M4 szorzó önmagával szorozza és a Dl osztó az S5 összegező kimenetével — amely az ft, kifejezésében (2) szereplő számláló — osztja. A Dl kimenetén megjelenő értéket az S2 összegező a J9 integrátor kimeneti értékéből, azaz ft. ,-bőI levonja s az S2 összegező kimenetén megjelenő ft, a T3 tárolóba kerül. A szabályozó paraméterek ft, mátrixát az (1) összefüggés szerint kell lépésenként meghatározni. Ennek során az A xT(t—d)R, szorzat az Ml szorzó kimenetén jelenik meg. A J8 integrátor kimenete, ftt_, az M7 szorzóból x(t—d)-vel megszorozva az S4 összegező egyik bemenetére kerül; a másik bemenet a folyamat pillanatnyi kimenőjele, y(t). Az Ml szorzó és az S4 összegező kimenetét az M6 szorzó összeszorozza és a szorzatot az S3 összegező a J8 integrátorból kilépő ft,__, értékéhez hozzáadja. Az S3 összegezőbői kilépő ft, a T4 tárolóba kerül. Az optimális Jpemenőjel meghatározásához a ft, paramétermátrix Q, részmátrixát az RÍ inverteren való átvezetéssel invertálni kell, az S, részmátrixát pedig az M5 szorzón a TI tárolóból kivett x(t)-vel szorozva és a szorzatot az SÍ összegezőbe vezetve le kell vonni a T5 tárolóban tárolt yr-ből, ill. az yrm-ből, attól függően, hogy az első, vagy a második változatról van-e szó. Végül az M8 szorzó kimenetén az optimális bemenőjel jelenik meg. A második változat szerinti esetben szereplő, változó referencia értékek vektora ytm ugyancsak d=2 holtidő esetén a véges idejű n lépéses folyamat K-adik lépésébe az alábbi összefüggéssel határozható meg: » 2 hj—ya(t) E h,-yrm(t-l)hK+I Trm=—^------------------------------------------• N S h; l—K-t-2 A realizációs sémából (4. ábra) látható, hogy a számlálót a hárombemenetű S6 összegező állítja elő, amely az első tagot az M10 szorzóról, a másodikat az M9 szorzóról, a harmadikat a J10 integrátor kimenetéről kapja. A D2 osztó kimenete az ytm változó referenciaérték, amely a 4. ábra szerint a T5 tárolóból az SÍ összegező baloldali bemenetére kerül a második változat esetében. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés nyersanyag adagoló berendezés önműködő adaptív szabályozására változó minőségű bemeneti anyagáramokból, előírt paraméterekhez képest minimális szórású kimeneti anyagáram előállítására, azzal jellemezve, hogy a bemeneti anyagáram mennyiségek és a kimeneti anyagáram összetételi jellemzők tárolására szolgáló memóriája (1), ennek a beavatkozást megelőző időpontokban a bemeneti és kimeneti anyagáramok mintavételezési értékeiből képzett vektort szolgáltató kimeneti egysége (4), a kimeneti anyagáram összetételi jellemzőinek mintavételezési értékeiből képzett vektort szolgáltató kimeneti egysége (3), valamint a beavatkozást a holtidővel és ennek egész számú többszöröseivel megelőző időpontokban a bemeneti és kimeneti anyagáramok mintavételezési értékeiből képzett vektort szolgáltató kimeneti egysége (2) van, amely kimeneti egységek (2, 3,4) egymással is kapcsolódó kapcsolási részegységekhez (I, II, III) csatlakoznak, amelyek közül — a memória (1) egyik kimeneti egységéhez (2) csatlakozó kapcsolási részegység (I) szorzókból (6, 7, 8,11), összeadokból (9, 12), hányadosképzőből (10) és tárolóból (5) áll, a kapcsolási részegység (I) bemenete az első és a harmadik szorzó (6, 8) bemenetéhez csatlakozik, az első szorzó (6) kimenete à második szorzó (7) két bemenetéhez és a harmadik szorzó (8) másik bemenetéhez csatlakozik, a második szorzó (7) kimenete a hányadosképző (10) egyik bemenetéhez, a harmadik szorzó (8) kimenete az egyik összeadón (9) át a hányadosképző (10) másik bemenetéhez csatlakozik, mig az összeadó (9) másik bemenetén a pozitív egység van, továbbá a hányadosképző (10) kimenete a negyedik szorzó (11) egyik bemenetét, míg e szorzó (11) másik bemenetét a negatív egység képezi és kimenete a másik összeadó (12) egyik bemenetéhez, a tároló (5) másik kimenete az összeadó (12) másik bemenetéhez csatlakozik, amely összeadó (12) kimenete egyrészt a tároló (5) bemenetét, másrészt a kapcsolási részegység (I) kimenetét képezi, — a memória (1) két kimeneti egységéhez (2, 3) csatlakozó második kapcsolási részegység (II) szorzókból (14, 15, 17, 18), összeadókból (16, 19) és tárolóból (13) áll, az egyik kimeneti egység (2) az első szorzó (14) és a harmadik szorzó (17) egyik bemenetéhez, az első kapcsolási részegység (I) kimenete a harmadik szorzó (17) másik bemenetéhez, a tároló (13) az első szorzó (14) másik bemenetéhez, az első szorzó (14) kimenete a második szorzó (15) egyik bemenetéhez csatlakozik, a második szorzó (15) másik bemenete a negatív egység, kimenete az egyik összeadó (16) egyik bemenetét képezi, amelynek másik bemenetéhez a másik kimeneti egység (3) kimenete csatlakozik, az összeadó (16) és a harmadik szorzó (17) kimenetei a negyedik szorzó (18) bemenetét képezik, amely szorzó (18) kimenete a második összeadó (19) egyik bemenetéhez, a tároló (13) másik kimenete az összeadó (19) másik bemenetéhez csatlakozik, amely összeadó (19) kimenete egyrészt a tároló (13) bemenetét, másrészt a kapcsolási részegység (II) kimenetét képezi, amely kimenethez mátrix-felbontó (20) csatlakozik, — a memória (1) harmadik kimeneti egységéhez (4) csatlakozó harmadik kapcsolási részegység (Ill)szorzókból (21, 22,26), inverterből (25) és összeadóból (24) áll, a kimeneti egység (4) az első szorzó (21) egyik bemene-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
