175835. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nyersanyag adagoló berendezés önmüködő adaptiv szabályozására.
5 175835 6 és tárolóból áll. Az egyik kimeneti egység az első szorzó és a harmadik szorzó egyik bemenetéhez, az első kapcsolási részegység kimenete a harmadik szorzó másik bemenetéhez, a tároló az első szorzó másik bemenetéhez, az első szorzó kimenete a második szorzó egyik bemenetéhez csatlakozik. A második szorzó másik bemeneté a negatív egység; kimenete az egyik összeadó egyik bemenetét képezi, amelynek másik bemenetéhez a másik kimeneti egység kimenete csatlakozik. Az összeadó és a harmadik szorzó kimenetei a negyedik szorzó bemenetét képezik ; ennek kimenete a második összeadó egyik bemenetéhez, a tároló másik kimenete az összeadó másik bemenetéhez csatlakozik. Ennek az összeadónak a kimenete egyrészt a tároló bemenetét, másrészt a kapcsolási részegység kimenetét képezi, amelyhez mátrix-felbontó csatlakozik. A memória harmadik kimeneti egységéhez csatlakozó harmadik kapcsolási részegység szorzókból, inverterből és összeadóból áll. A kimeneti egység az első szorzó egyik bemenetét, a mátrix-felbontó egyik kimenete az első szorzó másik bemenetét, az első szorzó kimenete a második szorzó egyik bemenetét képezi. A második szorzó másik bemenete a negatív egység és kimenete az összeadó egyik bemenete; ennek másik bemenete az előírt összetétel vektorából és a mért átlagértékek vektorából képzett vektor tárolójának kimenete. A mátrixfelbontó másik kimenete inverteren át, valamint az összeadó kimenete, a harmadik szorzó bemenetéihez és ennek kimenete a nyersanyag adagoló berendezés szabályozó köréhez csatlakozik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés cementipari alkalmazás céljára előnyös kiviteli alakja esetében késztermék analizátor (RFA) kimenetét sorbakapcsolt integrátorok bemenetéhez és a nyersanyagok adagolóinak vezérlő bemenetét is sorbakapcsolt integrátorok bemenetéhez csatlakoztatjuk. Az integrátorok kimenetei tárolók bemenetéhez kapcsolódnak. Az egyik tároló kimenete szorzók bemenetéihez csatlakozik. Ezek közül az egyik szorzó bemenetéhez, valamint integrátoron át a másik szorzóéhoz a súlyozó mátrixtároló kimenetei csatlakoznak. E tároló bemenetét kivonó összegzőn át egyrészt egy integrátor kimenete, másrészt másik tároló kimenete képezi. Ez utóbbi tároló kimenete az előbbihez két szorzón és egy osztón át csatlakozik. A tároló kimenete szorzón át — amelynek másik bemenetét is szorzó képezi — olyan összegező egyik bemenetéhez csatlakozik, amelyiknek másik bemenete 1, kimenete pedig az osztó bemenetét képezi. A késztermék analizátor kimenete kivonó összegező egyik bemenetét is képezi. Az egyik bemenetével tárolóhoz csatlakozó szorzó kimenete az összegező másik bemenetét képezi, az összegező kimenete pedig szorzó egyik bemenetéhez csatlakozik, amelynek másik bemenetéhez a súlyozó mátrix tároló kimenete csatlakozik szorzón át. A szorzó kimenete összegező egyik bemenetéhez csatlakozik. Ennek az összegezőnek a kimenete a paraméter mátrix tároló bemenetét képezi. E tároló egyik kimenete integrálon át az összegező másik bemenetét képezi. Az integráló kimenete egy másik szorzó bemenetét is képezi. Két tároló kimenetei szorzón át kivonó összegező egyik bemenetéhez csatlakoznak, míg a másik bemenete a referencia modulérték vektora, végül kimenete szorzó bemenetéhez csatlakozik. A szorzó másik bemenete invertálón át a paraméter mátrix tároló egyik kimenetéhez csatlakozik. A szorzó kimenete egyrészt a beavatkozó szalagmérlegek vezérlésének bemenetéit, másrészt sorbakapcsolt integrálók bemenetét képezi. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés részletesen a példákból ismerhető meg. Az 1. példa egy általános megvalósítást ismertet, míg a többi példa a cementgyári nyersliszt összetételének állandó értéken tartására vonatkozik. A 2. példa az eddig ismert módszert írja le. A 3. példa egyik változata a végtelen hosszú folyamatokra kidolgozott szabályozást homogenizáló siló nélküli szabályozási körben, másik változata a végesen hosszú folyamatokra kidolgozott szabályozást silót tartalmazó szabályozási körben, valamint a kapcsolási elrendezés egy kiviteli alakját ismerteti. Az 1. ábra az általános megoldásra vonatkozó tömbvázlatot, a 2. ábra a cementgyári nyersliszt előkészítésének szabályozási körét, a 3. ábra a kapcsolási elrendezést és a 4. ábra a megvalósítási sémát mutatja. 1. példa Az U; bemeneti anyagáram mennyiségek és az y, kimeneti anyagáram összetételi jellemzők mintavételezési időközönként mért és szükség szerint tárolt értékeiből, a keverési folyamathoz megfelelően illesztett p;| szabályozó paraméterek és c paraméterek lépésenkénti meghatározásához szükséges r^ súlyozó elemek segítségével határozzuk meg az ut pillanatnyi bemeneti anyagáramokat, hogy a kimenő anyagáram y összetétele az yr előírt összetételt a lehető legkisebb eltéréssel közelítse meg. Ezt a célt a találmány szerinti kapcsolási elrendezéssel oly módon érjük el, hogy az Uj és y; mért értékeit, valamint a Pj; paraméterek és az r^ súlyozó elemek értékeit vektorokba és mátrixokba rendezzük és ezeken a kapcsolási elrendezés segítségével a mátrixalgebra alapműveleteit alkalmazzuk. Megjegyezzük, hogy az i index a különböző anyagkomponenseket, a j index a különböző időpontokat jelöli. Ha az U; bemeneti anyagáram mennyiségek és az y; kimeneti anyagáram összetételi jellemzők száma q, akkor az Uj bemeneti anyagáramok t időpillanatbeli értékét kifejező w(t) vektort az alábbi összefüggés határozza meg: «(t)=[u,(t), u2(t)........u^(t)]T továbbá az y: kimeneti anyagáram összetételi jellemzők t időpillanatbeli értékét kifejező y(t) vektort az alábbi összefüggés határozza meg: >(t)=[yi(t), y2(0, ■ • - , yq(t)]T. Ha az előbbi két kifejezést a t időpontot megelőző (t— 1), (t—2), ... időpontokra is képezzük, felírható egyrészt az x(t) vektor, amelyet az alábbi kifejezés határoz meg : x(t)=[«T(t), uT(t-l), ..., uT(t —nQ), yT(t), yT(t 1), ..., yT(t —n„)]T másrészt az x(t—d) vektor, amelyet az alábbi kifejezés határoz meg: *(t —d)=[«T(t—d), «T(t—d—1), ..., i/T(t —d—nQ), yT(t —d), yT(t-d— 1), ..., yT(t —d —n„)]T 5 10 15 20 25 30 35 40 45_ 50 55 60 65 3
