175833. lajstromszámú szabadalom • Légsugárfilmes szállító csatorna ömlesztett szemcsés, vagy darabos árú mozgatására
3 175833 4 zek vastagságának 0,5: 2-szeresére célszerű választani. A rés eme mérete alatt a légáramlás fenéken való átmeneti síkjára merőleges irányú méretet kell érteni. A találmány tárgyát képező légsugárfilmes szállító csatornát a csatolt rajzokon szemléltetett néhány példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra olyan példakénti kivitelt mutat metszetben, ahol a légátbocsátó nyílásnál csak a légáram alatt van terelőlap; a 2. ábra olyan megoldás metszete, ahol a légáram mindkét oldalánál ívelt terelőlap van ; a 3. ábrán szemléltetett példakénti kivitel az 1. ábra szerinti megoldástól abban tér el, hogy a terelőlap különböző görbületi sugarú két szakaszból áll; a 4. ábra újabb kiviteli alak metszete, ahol a felső és alsó terelőlap megközelítően szimmetrikusak, az 5. ábrán szemléltetett megoldás a 4. ábra szerintitől abban tér el, hogy itt az alsó terelőlap két különböző görbületi sugarú szakaszból áll. Az 1. ábra olyan megoldást mutat, amelynél a levegő áramlási irányában szemben levő 2 terelőlap ívelt. Az ábrán a levegő áramlási iránya az ívelt 2 terelőlap és az 1 nyílást határoló síklemez között történik a csatorna fenekének felső oldalára. Az R0 görbületi sugárra hajlított 2 terelőlap és a síklemez éle által meghatározott 8 résméret célszerűen az s lemezvastagság 0,5—2-szerese. E megoldásnál a levegőáram balról jobbra irányul és ennek megfelelően a csatorna fenekének síkján továbbított anyag is balról jobb felé mozog. Az ívelt 2 terelőlap belépő éle és a rést határoló lemez éle közötti 1 távolság célszerűen a 8 résméret 2—6-szorosa. A R0 görbületi sugár az s vastagság 4—8-szorosára választható. Az 1 nyílások az áramlás irányában egymás után szakaszosan fordulnak elő. Ezek t osztása célszerűen az s lemezvastagság 25—50-szerese. A 2. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál a légátbocsátó 1 nyílást határoló felső 3 terelőlap és alsó 2 terelőlap is ívelt kiképzésű. Az alsó 2 terelőlap ivszakasza R0 sugarú, ami ez esetben is az s lemezvastagság 4—8-szorosa lehet. Az 1 nyílást felülről határoló felső 3 terelőlap vége és síkba való átmenete közti z távolság az 1. ábra kapcsán már értelmezett 1 távolsággal megegyező. Az e kiviteli példánál alkalmazható t osztás az s lemezvastagság 25—50-szerese lehet. A 3. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál a levegő bevezetésére szolgáló 1 nyílás alsó részét határoló 2 terelőlap két ívelt szakaszból tevődik össze. A belépőéinél kisebb R1 görbületi sugarú íveltség van, míg a folytatást képező ívelt szakasz R0 görbületi sugarú. Az R0 görbületi sugár itt is célszerűen az s lemezvastagság 4—8-szorosa lehet, míg az Rj az R0-nál kisebb. Ennél a megoldásnál is értelmezhető az 1 távolság éppúgy, mint az 1. és 2. ábrán feltüntetett kiviteli példák esetében és itt is ez az 1 távolság a 8 résméret 2—6-szorosa lehet. A 8 résméret ebben az esetben is az s lemezvastagság 0,5—2- szeresére választható. A t osztás itt is az s lemezvastagság 25—50-szerese lehet. A 4. ábrán feltüntetett kiviteli példánál a levegőbevezetésére szolgáló 1 nyílást felülről határoló 3 terelőlap az alsó síkban levő lemezből van felfelé hajlítással kiképezve és ez R2 görbületi sugarú. A levegő bevezető 1 nyílást alulról határoló 2 terelőlap R0 görbületi sugarú éppúgy, mint a korábbi esetekben. A R0 görbületi sugár e kiviteli példa esetében is az s lemezvastagság 4—8- szorosa, míg a R2 görbületi sugár az s lemezvastagság 2—4-szerese lehet. A 8 résméret az s lemezvastagság 0,5—2-ig terjedő szorzóval határozható meg. A levegő bevezetésére szolgáló 1 nyílást határoló ívelt terelőlapok ívkezdetei közötti K köz értéke az s lemezvastagság 6—10-szerese. Az 5. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alak a 4. ábrán szereplő megoldáshoz képest annyiban tér el, hogy a levegő bevezetésére szolgáló 1 nyílást alulról határoló 2 terelőlap kétféle sugarú szakaszból áll. A belépőéinél alkalmazott R3 görbületi sugár az s lemezvastagság 1—2-szerese lehet. A későbbi ívszakasz R0 görbületi sugara az előbbi esetekhez hasonlóan az s lemezvastagság 4—8-szorosa. A K köz értéke ebben az esetben is megegyezik az előbbivel, vagyis az s lemezvastagság 6—10- szerese. Mindegyik esetben a szállító csatorna hosszúsága elvileg bármilyen értékű lehet. A találmány szerinti megoldás esetében lehetővé válik a szemcsés vagy darabos anyag továbbítása mellett annak kezelése is. Kezelés alatt a szállított anyag szellőztetését, fűtését, hűtését, nedvességtartalmának változtatását értjük. E kezelés különféle állapotú gázzal vagy gőzzel történhet. A javasolt szállító csatorna részben zárt vagy megfelelő nyílásokkal ellátott zárt kivitelű lehet, legáltalánosabban azonban a nyitott csatorna alkalmazható. A csatornát alkotó lemezek és egyéb elemek fémből, vagy műanyagból, különleges esetekben fából is kialakíthatók. Fémből való készítés esetén elsősorban az acél és alumínium jöhet szóba. Az ismertetett példák kapcsán megállapítható, hogy a találmány szerinti szállító csatorna gyártása elenyésző költségtöbbletet jelent az ismert szállító csatornák előállítási költségéhez képest. Ezzel szemben a javasolt kialakítások üzemeltetése során a fajlagos energiafelhasználás lényegesen kisebb. Szabadalmi igénypontok 1. Légsugárfilmes szállító csatorna ömlesztett szemcsés, vagy darabos áru mozgatására, ahol a csatorna fenékrészén légátbocsátó nyílások vannak és legalább a nyílások környezetében két lemez képezi a csatorna fenekét, azzal jellemezve, hogy a légátbocsátó nyílásnál (1) legalább a légáram alatti részénél a nyílás (1) felől nézve konvex terelőlap (2) van. 2. Az 1. igénypont szerinti szállító csatorna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légáram alatti terelőlap (2) görbületi sugara (R0) nagyobb, mint a légáram feletti terelőlapé (3). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
