175824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus szálak előállítására
7 J75824 8 A találmány további célja olyan eljárás javasolása ásványi szál előállítására, amelynél az üzemeltetési feltételek könnyebben összhangba hozhatók a szálak szelektív előállításával és nagyobb választékú felhasználást biztosít, mint az ismert eljárások. Az a széles skála, amit a találmány szerinti eljárás biztosít a szálak előállításánál, szükségtelenné teszi a legtöbb esetben több eljárás vagy technológia együttes alkalmazását különböző termékek előállítása céljából. Az üvegszál előállító iparban ennek rendkívül nagy jelentősége van, mivel ugyanazon technológiával a szálak rendkívül széles skáláját lehet képezni, aminek következményeképpen azon berendezések beruházási költségei jelentős mértékben csökkennek, amely berendezésekre egyébként szükség lenne akkor, ha ugyanezt a termékskálát az ismert eljárásokkal akarnók legyártani. A találmány szerinti eljárással azonkívül az ismert gyártási eljárások hiányosságait is ki lehet küszöbölni, így például a találmány szerinti eljárás foganatosításához csak egyetlen álló berendezésre van szükség, szemben a mai legelterjedtebben alkalmazott centrífugálásos eljárással, amelynél a szálat előállító szerkezet nagy sebességgel forog, ami magába foglalja azt, hogy speciális, nagyprecíziós gépek alkalmazására és karabntartására van szükség. Azonkívül a találmány szerinti berendezést rendkívül nagy hőmérsékletnek is ellenálló anyagból lehet készíteni, mivel felhasználásuk statikus állapotban történik, anélkül, hogy ugyanezen nagy hőmérséklettel szemben dinamikus körülmények között kelljen ellenállónak lennie, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb skálából lehessen megválasztani azt az anyagot, amelyből a szálakat képezzük. Hasonlóképpen ellentétben az ismert megoldásokkal, a találmány lényegesen leegyszerűsíti az olvadt üvegnek a gázsugárba való bevezetését is a húzás végén. Ezt részletesebben a következőkben fogjuk ismertetni. Ez a jellemzője a találmánynak nagymértékben eltér az ismert eljárásoknál alkalmazott üvegbevezetési módtól, nevezetesen az aérocol eljárásnál alkalmazott módtól, ahol a szilárd üvegrudacskát vezetik be a sugárba, hogy itt megolvadjon és meglágyuljon. Amint már előbb említettük, ennél az eljárásnál az egységnyi teljesítmény nagyon korlátozott és a termékben a „horgokat” nehéz kiküszöbölni. Ezzel ellentétben a találmány szerinti megoldásnál, azáltal, hogy az olvadt üveget a húzóáram belsejében levő húzószakaszba visszük be, sokkal nagyobb egységnyi teljesítmény érhető el, mint az aérocor eljárásnál, éspedig úgy, hogy a szálban csak minimális mennyiségű nem átalakított anyag marad és a szál finomsága teljesen megmarad. A találmány célja továbbá, hogy az ásványi anyagból készült szálak képzéséhez olyan eljárást hozzon létre, amelynél sokkal több vegyületet lehet alkalmazni, mint az eddig ismert eljárásokban, hogy ezáltal a szálféleségeknél sokkal nagyobb skálát lehessen megvalósítani. A találmány egyik jellemzője szerint az anyagot megolvadt vagy meglágyult állapotban vezetjük be egy nagysebességű fő folyadékáramba és az anyag behatolásának biztosítására a főáramot keresztirányú sugárfolyammal hozzuk össze, hogy kölcsönhatásba lépjenek és ily módon egy olyan szakaszt hozunk létre, amelyben az eredő áramok a főáramra keresztirányúak és biztosítják, hogy a meglágyult anyagot a főáramba, illetve pontosabban az említett kölcsönhatási szakaszba magukkal viszik. A találmány szerint ahhoz, hogy az olvadt anyagot szállá alakítsuk át, egy főfolyadékáramot vagy primer áramot és egy erre merőleges második sugarat létesítünk, amely a főáram közelében van, méghozzá úgy, hogy ezt a szekunder sugarat az első, azaz primer áramlás körülvegye és hogy a két áramlás között kölcsönhatás jöjjön létre, és egy olyan tartomány alakuljon ki, amelyben az eredő áramok, amelyek keresztirányúak a főáramlásra biztosítsák az olvadt anyag magávalvitelét a főáramba, illetve pontosabban, a kölcsönhatás tartományába. A találmány szerint az anyagot olvadt állapotban visszük a főáramlás közelébe. A találmány szerint a szekunder áramlás egyenes szakasza kisebb, mint a főáramlásé. A találmány további jellemzője szerint az olvadt anyagot átalakítjuk szállá, úgyhogy gázáramot vagy gázsugarat képezünk, amely sugárnak a kinetikai energiája elég nagy ahhoz és iránya olyan, hogy behatol a gázáramba oly módon, hogy egy kölcsönhatási tartomány jön létre annak az útnak a közelében, amelynek mentén a gázsugár a gázáramba behatol és a megolvadt anyag behatol a kölcsönhatási tartományba. A találmány másik jellemzője szerint szállá alakítunk át egy nyújtható anyagot oly módon, hogy gázáramot és gázsugarat hozunk létre, a gázáram a gázsugárra keresztirányú és úgy veszi körül, hogy kölcsönhatás tartományt hozzon létre, amely a gázáram belsejében terjed szét, feljebb az említett gázsugár belépési helyénél és a kölcsönhatási tartományban folyadékáramlást hozunk létre, amelyben örvénylő áramok is vannak és a nyújtható anyagot ebbe a kölcsönhatási tartományba vezetjük be az örvénylő áramok segítségével, hogy ott szállá képezzük. A találmány értelmében a gázáram a gázsugárral szöget zár be, mégpedig oly módon, hogy a gázáram és a gázsugár jellemzőiből kifolyólag a gázsugár behatol, de nem keresztezi a gázáramot, hanem kölcsönhatási tartományt hoz létre a gázáram belsejében és a nyújtható anyag behatol ebbe a kölcsönhatási tartományba. A találmány további jellemzője szerint létesítünk egy főgázáramot szekunder gázsugarakat és ezek a sugarak egymástól meghatározott távolságban vannak és úgy vannak elhelyezve, hogy be tudjanak hatolni a főgázáramba, oly módon, hogy a gázsugarak belépési útjának közelében kölcsönhatási zónák jöjjenek létre a gázáramban és a megolvadt anyag belépjen ezekbe a tartományokba, egyrészt a keresztirányú áramlások hatására, másrészt annak a depressziónak a hatására, amely fellép azokon a helyeken, ahol a szekunder gázsugarak belépnek a főáramba. A találmány értelmében az olvadt anyagot a főáramba visszük be és a szekunder sugarak vagy gázsugarak a főáram irányában a szekunder áramok belépési helye felett hordozóként szerepelnek. A találmány további jellemzője szerint az olvadt anyag, mint pl. üveg bevitelét, az üveget tartalmazó tartályból a gázáramba, amelyben szállá lesz átalakítva úgy valósítjuk meg, hogy egy főáramot létesítünk, amely egy fal mellett halad, az olvadt üveget a falon keresztül vezetjük a főáram haladási útjába és a haladási irányra keresztirányban gázsugarakat létesítünk, oly irányban, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
