175824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus szálak előállítására
31 175824 32 sen, anélkül, hogy egy áramlásirányban felfelé elhelyezkedő szálképző központ oly mértékben csökkentse a főáram sebességét, hogy a következő szekunder sugár szintjén ne tudjon szálképző központ kialakulni. Bár az egymást követő szálképző központok közötti minimális tengelyek közötti távolság általában — amint mondtuk — 7—10-szerese a szekunder sugár nyílásátmérőjének, ha ezek a szálképző központok egy vonalban vannak, ez a távolság csökkenthető abban az esetben, hogyha az egymást követő nyílások vagy nyílássorok el vannak tolva. így, mivel ennél a kivitelnél a sorok el vannak tolva, a sorok közötti távolság kb. 4—5-szöröse a szekunder sugár nyílásátmérőjének. Az eltoláson kívül, amint említettük, kívánatos az is, hogy a 3. ábra szerinti kivitelnél a szálképző központok a főáram egyik és másik oldalára el legyenek tolva. Ezért van az, hogy a 26 és 28 falaknál a szálképző központok nincsenek egymással szemben, hanem a főáram áramlása irányában el vannak tolva, hogy ezáltal minden káros interferenciát kiküszöböljünk. Ha a 6. és 7. ábrákat nézzük, akkor egy más elrendezést látunk, amellyel a találmány szerinti módon lehet szálat előállítani. Ennél a kivitelnél a nyújtható 40 anyagot a 42 lap felületének szintjére kis üvegszemcsék formájában visszük be. Ezeket a szemcséket a 42 lapból kibocsátott meleg megolvasztja. A lapot Joule-hatással melegítjük, klasszikus, a rajzon nem ábrázolt eszközökkel. Az így megolvadt üveg a 44 égő kiömlésénél kilépő 12A főgázáram hatására a 14C sugár alá áramlik, ahol az üveg a 40A kúp formáját veszi fel. Az olvadt üveget közvetlenül a szekunder sugár alól a főáram és a szekunder sugár kölcsönhatási szakasza szívja be. Itt a 2. ábrával kapcsolatban elmondott magyarázatok szerint szállá húzódik. A 42 lap a szálképzés szempontjából lefelé, 42B metszősíkot képez, amely egy nagyon hasznos eszköz, hogy a nyújtandó olvadt anyag ne tudjon ráragadni, vagy nekitapadni a laphoz a szál által szenvedett erős ostorozás, csapkodás következtében. A 8. ábrán egy másik kivitel látható, amelynél a szekunder sugarat 50 vezeték viszi az 52 nyíláshoz, hogy az 54 égőből kilépő 12A főáramba behatoljon. Az 52 nyíláson kilépő 14 szekunder sugár a főáramot részben megszakítja és a főáram teljesen körülveszi azt, ami a fent leírt kölcsönhatási szakasz kialakulását eredményezi. A nyújtható 56 anyag 58 tartályból egy nyíláson keresztül 16 kúp formájában lép ki a kölcsönhatási szakaszba, amelyet a főáram és a szekunder sugár hoznak létre. A 9A, 9B és 9C ábrák a találmány szerinti szálképzéshez alkalmazható berendezés további változatát ábrázolják. A berendezésnek ellenállással fütütt 60 olvasztótégelye van, amely más változatban üvegkeverékek megolvasztására alkalmazott klasszikus kemence elülső részével táplált szálképző fej is lehet. A 60 olvasztótégelyből nyújtható 62 anyagszál folyik ki és a 63 védőszerven áthaladva a 9A ábrán teljes egészében 64 számmal jelölt szálképző részbe jut. Amint a 9B metszeten látható, a nyújtható 62 anyagszálat 67 tölcsér vezeti be a 66 olvasztótégelybe. A 66 olvasztótégely, amelynek üveg tárolótartálya van, a 65 karterba 68 rögzítőelemmel van rögzítve, amely viszont 70 csavarokkal van a 65 karterra erősítve. A 66 olvasztótégelyt a 65 kartertól 72 azbeszt szigetelés választja el. Bár az azbesztet rendkívül jó szigetelő tulajdonságai miatt alkalmazzuk, helyettesíthető más anyagokkal, pl. visszaverő anyagokkal is. A 66 olvasztótégely és a 65 karter alapja között egy csomó egyenes vezeték helyezkedik el, amelyek 74 nyílásokban végződnek, és mindegyik belső átmérője 2 mm nagyságrendű. Ezek a vezetékek a nyújtandó anyagot közvetlenül a 76 nyílásokból kilépő szekunder sugarak alá vezetik, ahol az említett anyag a főáram és a szekunder sugár kölcsönhatási szakaszába kerül a 2. ábrasorozattal kapcsolatban leírt magyarázat szerint. A szekunder sugarak 76 nyílásait nyomás alatti meleg levegővel vagy égéstermékekkel tápláljuk a 78 kamra közbeiktatásával, amelyet viszont a 9A ábrán ábrázolt 82 generátorsugár táplál a 80 csövön keresztül. A 9C ábrát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 66 olvasztótégelynek kilenc 74 nyílása van, amelyeken keresztül az üveg kifolyik, és ezek a nyílások ugyanennyi 76 nyílás mellett vannak közvetlenül elhelyezve, amelyek a szekunder sugarakat bocsátják ki. Amint az I szakasszal kapcsolatban már leírtuk, az, hogyha az üveget kibocsátó nyílások és a hozzá tartozó szekunder sugarat kibocsátó nyílások nem esnek pontosan egy vonalba, a szálképzést nem befolyásolja észrevehetően, mivel közvetlenül a sugár alatti depressziós szakaszban az anyag lokalizálódik. Mindamellett egy ilyen eltérés soronként több nyílást tartalmazó kiviteli alak esetén hátrányt jelent, ahol a szálképző központok között pontos térközöket kívánunk elérni, mivel két szomszédos szekunder sugarat vagy üveget kibocsátó nyílás tengelyvonalai közötti kis eltérések ebben az esetben összeadódhatnak az egymást követő szálképző központok szintjén. Ha az eltolódás túlságosan nagy, akkor bekövetkezhet, hogy a nyújtandó anyag nem kerül a szekunder sugár mögé a szálképzés adott szintjén. Következésképpen a nyújtandó anyag nyílásából az 1A ábrán ábrázolt módhoz hasonlóan folyik ki. Az eltolódásból származó hibák oka lehet az, hogy a 66 olvasztótégely és a 78 kamra egyesítése tökéletlen, de ez származhat hőmérséklet-különbségekből is. A hőmérséklet-különbségek különböző módon hozzáadódhatnak az eltolódási hibákhoz. Hogyha egy olyan berendezést veszünk alapul, mint amilyet a 9A, 9B, 9C ábrákon ábrázoltunk, akkor kívánatos, hogy a 66 olvasztótégely és a 78 kamra névleges üzemelési hőmérséklete azonos legyen. Ebből adódik, hogy az olvasztótégely nyílásai és a kamra nyílásai között eltolódás lesz a tégely és a kamra anyagától függően, úgyhogy előre megtervezett üzemelési viszonyok között a tégely nyílásai és a kamra nyílásai pontosan egy vonalba esnek. Ha azonban ugyanezt a berendezést alkalmazzuk más körülmények között, akkor a hődilatáció különböző lehet az egyes pontokban, ami eltolódásban jelentkezik. Sőt, azonkívül egy olyan berendezés, amelyet úgy terveztek, hogy az olvasztótégely és a kamra hőmérséklete igen közel legyen egymáshoz és nagyon eltérő hőmérsékletnél alkalmazzák, a hődilatáció miatt nagyon nagy eltéréseket okozhat. Eltolódásbeli hibákat okozhat az is, hogyha az olvasztótégely és/vagy a kamra nyílássorai mentén a hőmérséklet eloszlása nem egyenletes. ,,, A módot, amellyel az eltolódás hibáit ki lehet küszöbölni, a 12. és 12A ábrán ábrázoltuk, ahol az üveget kibocsátó nyilássort folyamatos réssel helyettesítettük 5 10 15 20 25 30 35 (40 |45 50 55 60 65 16
