175823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzésre kész pőréknek állati bőrökből és a bundákból való előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175823 & Bejelentés napja: 1974. I. 11. (RO—765) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1973. I. 13. (P 23 01 591.0) Nemzetközi osztályozás: C 14 C 1/00 1973. II. 16. (P 23 07 603.1) Közzététel napja: 1974. Vili. 28. • S ' ' ''A , ORSZÁGOS f, j TALÁLMÁNYI Megjelent: 1981. V. 31. HIVATAL Feltalálók : Dr. Monsheimer Rolf mérnök, Darmstadt-Eberstadt, Pfleiderer Ernst mérnök, Darmstadt-Arheilgen, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas : Rohm GmbH Chemische Fabrik, Darmstadt, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás cserzésre kész pőréknek állati bőrökből és bundákból való előállítására 1 A találmány tárgya eljárás cserzésre kész pőréknek állati bőrökből és szőrmékből való előállítására fehérjebontó enzimek segítségével, aktivátor jelenlétében egy munkamenetben végzett áztatás, szőrtelenítés, bőrfeltárás és pácolás útján. Ismeretes, hogy bőröket és szőrméket csak ritkán dolgoznak fel a cserzőműhelyekben „zöld bőr” (az állatról közvetlenül lehúzott nyersből) formájában az állat levágása után. Általában először tartósítják őket — többnyire sózással —, hogy a rothadás veszélye nélkül raktározhatok vagy szállíthatók legyenek. A sózott és szárított nyersbőrt a „vizes műhely”-ben dolgozzák fel, ahol először áztatással a bőröket újra „zöld” állapotba hozzák, vagyis eredeti nedvességtartalmukat viszszaadják. Az enzimatikus eljárással végzett szőrlazításnál az utóbbi műveletet az áztatás után külön fürdőben végzik. Ezt követően a barkát gépi úton szőrtelenítik. Ezután az ún. alkalikus meszes kezelésnél a bőr anyaga megduzzad és a cserzés számára feltárt állapotba kerül. Redukáló anyagok, például nátrium-szulfid, nátrium-hidrogén-szulfid és hasonlók egyidejű hozzáadásával a szőr gyökérmaradványai és alapszőrök is fellazulnak. Ekkor a felduzzadt állapotban levő bőralatti kötőszövet maradványokat gépi erővel eltávolítják a húsoldalról. A mésztelenítés és pácolás folyamán semlegesítés történik, mely helyreállítja a felduzzadt bőr eredeti víztartalmát és eltávolítja a szaknyelven „piszok”-nak nevezett még jelenlevő fehérjéket, mint albumint, globulint, melanint, keratint, prokollagént, tropokollagént. mukopoliszacharidokat, melyek a bőr minőségét kedvezőtlenül befolyásolhatják. Mióta Otto Rohm 1907-ben feltalálta a bőrök hasnyálmirigykivonattal való pácolását (DRP 200 519), az enzimeket széles körben használják a bőrök és szőrmék cserzésre kész pőrékké való feldolgozásánál, éspedig az áztatástól kezdve a szőrtelenítésen és feltáráson keresztül egészen a pácolásig. Az áztatásnál a fehérjebontó enzimek elősegítik a vízfelvételt a már említett, nem szerkezeti fehérjék lebontása által. A szőrtelenítési eljárások megválasztásánál döntő jelentőségű az a kérdés, hogy a szőrzet kémiailag elroncsolható-e, vagy a további feldolgozása miatt kímélni kell. Mig a mész- és nátrium-szulfid tartalmú pépes anyagoknak a kiterített bőr hajas oldalára való fclkenésénél, valamint a nátrium-szulfidos-meszes kezelésnél és az ún. szulfidmentes meszes kezelésnél is a szőrzet teljesen tönkremegy, addig az enzimatikus szőrtelenítés a szőrzetet épségben megőrzi. Úgy a mész és nátrium-szulfid pépes alakban való felkenésénél, mint az alkáli-szulfidos meszes kezelésnél számolni kell a recipiens szulfidtartalmú szennyvízzel való szennyezésével, valamint nagy biológiai oxigénszükségletű szennyvizekkel, úgy, hogy már egyedül emiatt is előnyben kell részesíteni az enzimatikus kezelést. A fehérjebontó enzimek hatása a felhám alaprétegének és az alsó szőrgyökereknek a feldolgozásában nyilvánul meg. Az enzimhatás befejeződése után a szőrzetet, illetve a gyapjút mechanikusan kell a bőrről, illetve a szőrméről eltávolítani. Enzimatikus szőrtelenítéssel eddig nem sikerült a bő-5 10 15 20 25 30 175823
