175820. lajstromszámú szabadalom • Töltet, főként gáznemű és folyékony közeg érintkeztetésére szolgáló berendezésekhez
MAGYAR SZABADALMI 175820 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1977. IV. 27. (Rí—62s) Közzététel napja: 1980. IV. 28. B 01 F 3/00 HIVATAL Megjelent: 1981. V. 31. Feltalálók : Szabadalmas : dr. Fábry György oki. gépészmérnök, egyetemi tanár Richter Gedeon Vegyészeti Gyár dr. Takács István oki. gépészmérnök, kandidátus Rt., Budapest Budapest Töltet, főként gáznemű és folyadék közeg érintkeztetésére szolgáló berendezésekhez 1 A találmány főként gáznemű és folyékony közeg érintkeztetésére szolgáló berendezésekben alkalmazható töltetre vonatkozik. Ilyen berendezések például a gyógyszeriparban és vegyiparban lepárlási, abszorpciós, kémiai reakciós műveletekhez használt oszlopok, cseppfogó-, nedves gáztisztító-gázmosó-oszlopok stb. Számos iparágban van szükség hűtőtornyok, hőcserélők alkalmazására, cseppleválasztásra, portalanításra, valamint pl. szennyvíztisztításnál oxigénnek a szennyvízbe juttatására. Mindezen feladatok folyékony és gáznemű közeg érintkeztetésével oldhatók meg. Gáznemű és folyékony közegek érintkeztetésére szolgáló oszlopok már évtizedek óta ismeretesek. Bizonyos esetekben üres, függőleges oszlopot használtak, amelyben a folyadékot a belső palástfelületen hártyaszerűen lecsorgatták, vagy az oszlopba permetezték, és a feláramló gázzal így érintkeztették. E módszer hatékonysága természetesen igen alacsony volt. Jelenleg pl. vegyipari desztillációs célokra tányéros vagy töltött tornyokat alkalmaznak. A tányéros megoldások két fő csoportba sorolhatók : ellenáramú (zuhanyozó) tányéros és keresztáramú (túlfolyós) tányéros oszlopokat ismerünk. A tányéros oszlopok előnye, hogy a folyadék- és gázelosztással kapcsolatban úgyszólván nincsenek nehéznek, általában hátrányuk viszont a fajlagosan nagyobb nyomásveszteség, ami nagyobb energiafogyasztással jár. Enaellett terhelhetőségük és rugalmasságuk (változó n^mvtszonyokhoz való alkalmazkodás) korlátozott. A töltetes tornyok tölteteként általában egymástól 175820 2 független kisméretű töltőtesteket alkalmaznak, vagy újabban szitaszövetből készült betéteket. A szitaszövetes tölteteket az ilyen anyagból kiképzett, kis keresztmetszetű területű, a toronyban függő- 5 legesen elhelyezett csatornák, vagy egymást ferdén keresztező szitaszövetlapokból álló, a torony belső terét kitöltő érintkeztető szerkezet alkotja. A töltőtestekből álló oszloptöltetet többnyire az ilyen testek ömlesztett, rendszertelen halmaza alkotja, de 10 ismeretesek rendezett töltőtestekből álló töltetek is; ekkor a töltőtestek az oszlopban szabályos geometriai elrendezésben helyezkednek el. A jelenleg ismert és alkalmazott töltőtestek egymástól lényegében csak alakjukat tekintve térnek el, s valais mennyi töltetfajta rendeltetése azonos: az oszlopba sok, nagyfelületű testet helyezve lehetőleg egyenletes üregképzést valósítanak meg, s nagy töltet-hézagtérfogatot, valamint kellő nagyságú fajlagos érintkeztetési felületet biztosítsanak, mégpedig olcsó töltőtestek alkalmazásá- 20 val, amelyek egyidejűleg kompakt berendezést (nagy hatékonyság mellett kis berendezés-méreteket) szolgáltatnak. Mivel a jelenleg ismert töltetes oszlopokban az egyenletes folyadék- és gázeloszlás többnyire nem, vagy nem 25 megfelelően biztosítható, a töltethalmazon belül kishatékonyságú pangó terek (holt terek), a szükséges fázisérintkezésben alig közreműködő zónák alakulnak ki. A töltetek igen kényesek szilárd (lebegő) szennyeződésekre, könnyen eltűntödnek, tisztításuk igen körül- 30 ményes. E tényezők a töltött oszlopok alkalmazható
