175805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alkanol-amin-zsírsav-észterek kénezett-származékok előállítására
3 175805 4 Rj valamely 12—20 szénatomos telítetlen alifás monokarbonsavból levezethető acilcsoportot jelent ; R2 hidrogénatomot vagy valamely 12—20 szénatomos telítetlen alifás monokarbonsavból levezethető acilcsoportot jelent ; és Rj jelentése hidrogénatom vagy —CH2—CH2—OR2 általános képletű csoport, amelynek képletében R2 jelentése a fenti. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az (I), illetve (II) általános képletű vegyületeket 120—160 C°on, előnyösen 135—145 C°-on, közömbös gáz atmoszférában 0,3—3,0 mólekvivalensnyi, célszerűen 0,5—1,5 mólekvivalensnyi elemi kénnel vagy egyéb ismert kénezőszerrel reagáltatjuk, és amennyiben termékként (I) általános képletű vegyület kénezett származékát kapjuk, ezt kívánt esetben a megfelelő karbonsavval reagáltatva sóvá alakítjuk. A találmány szerinti eljárás során — a kiindulási észter és a kén vagy kénezőszer mennyiségi arányától függően — különböző mértékben kénezett végtermékek képződnek. A végtermékek kéntartalmát a reagensarányok, valamint a reakcióhőmérséklet és a reakcióidő megfelelő megválasztásával szabályozhatjuk. A kénatomok a kiindulási anyagok telítetlen kötéseinek helyére lépnek be. A végtermékek EP hatása a kéntartalom növekedésével arányosan nő, alkalmazástechnikai szempontokból azonban a kénezés mértékének határt szab az a körülmény, hogy a kéntartalom növelésével csökken a termék olajban való oldhatósága. Amennyiben (II) általános képletű alkanol-amin-zsírsavészter-zsírsavsókból indulunk ki, és a kénezést 120— 150 C°-on végezzük, végtermékként a (II) általános képletnek megfelelő kénezett sókat kapjuk. Abban az esetben azonban, ha az alkanol-amin-zsírsav-észter-zsírsavsókat 150 C°-nál magasabb hőmérsékleten kénezzük, első lépésként intramolekuláris átrendeződés megy végbe, azaz a sóképző anion a molekulában esetlegesen jelenlevő szabad hidroxilcsoportokkal reakcióba lép, és újabb észtercsoportot alakít ki. Ilyen esetben az (I) általános képletű vegyületeknek megfelelő kénezett származékokhoz jutunk. Kívánt esetben az (I) általános képletű vegyületek kénezett származékait a megfelelő karbonsavakkal reagáltatva sóvá alakíthatjuk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban feltüntetett kéntartalom-értékek meghatározása során először a MSZ 11 733—77 előírt szerint mértük az összes kéntartalmat, majd Schulek-féle brómcián-módszerrel mértük az elemi kén- és poliszulfid-tartalmat. Egyetlen vizsgált termék sem tartalmazott elemi ként vagy poliszulfidot; így az MSZ 11 733—77 előirat szerint meghatározott összes kéntartalom azonos a kötött kéntartalommal. 1. példa 413,18 g (1 mól) trietanol-amin-olajsavas-monoésztert 80 C°-ra melegítünk, majd keverés közben 16 g (0,5 mól) kénport adagolunk hozzá. A reakcióelegyet nitrogénatmoszférában 135—140 C°-ra melegítjük, majd 2 órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. Sűrű, sötétbarna színű, jellegzetes szagú olajként 426 g (99,26%) trietanol-amin-olajsavas-monoészter-faktiszt kapunk. A termék kéntartalma 3,56 súly% (számított: 3,65%), törésmutatója: n“= 1,4885, pH-ja 8,5 (nedves Universal indikátorpapírral mérve). 2. példa 695,18 g (1 mól) trietanolamin-olajsavas-monoészter-oleátsót 80 C°-ra melegítünk, majd keverés közben 32 g (1 mól) kénport adagolunk hozzá. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk el. 723 g (99,37%) trietanol-amin-olajsavas-monoészter-oleátsó-faktiszt kapunk. A termék kéntartalma 4,1 súly% (számított: 4,4%), törésmutatója: n“= 1,4927, pH-ja 8,2 (nedves Universal indikátorpapírral mérve). 3. példa 677,18 g (1 mól) trietanol-amin-olajsavas-diésztert az 1. példában ismertetett körülmények között 22,4 g (0,7 mól) kénporral reagáltatunk. 693 g (99,08%) trietanol-amin-olajsavas-diészter-faktiszt kapunk. A termék kéntartalma 3,0 súly% (számított: 3,2 súly%), törésmutatója: n“= 1,4882, pH-ja 8,2 (nedves Universal indikátorpapírral mérve). 4. példa 677,18 g (1 mól) trietanol-amin-olajsavas-diésztert az 1. példában ismertetett körülmények között 32 g (1 mól) kénporral reagáltatunk. 702 g (99,01%) trietanol-amin-olajsavas-diészter-faktiszt kapunk. A termék kéntartalma 4,47 súly% (számított: 4,51 súly%), törésmutatója: n1 2o = 1,4950, pH-ja 8,0 (nedves Universal indikátorpapírral mérve). 5. példa 677,18 g (1 mól) trietanol-amin-olajsavas-diésztert az 1. példában ismertetett körülmények között 48 g (1,5 mól) kénporral reagáltatunk. 718 g (99,03%) trietanol-amin-olajsavas-diészter-faktiszt kapunk. A termék kéntartalma 6,54 súly% (számított: 6,62 súly%), törésmutatója : n“ = 1,4968, pH-ja 7,6 (nedves Universal indikátorpapírral mérve). 6. példa 677,18 g (1 mól) trietanol-amin-olajsavas-diésztertaz 1. példában ismertetett körülmények között 64 g (2 mól) kénporral reagáltatunk. 736 g (99,33%) trietanol-amin-olajsavas-diészter-faktiszt kapunk. A termék kéntartalma 8,52 súly% (számított: 8,64 súly%), törésmutatója:, n^= 1,4979, pH-ja 7,2 (nedves Universal indikátorpapírral mérve). 7. példa 368 g (1 mól) dietanol-amin-'olajsavas-monoésztert az 1. példában ismertetett körülmények között 16 g (0,5 mól) kén porral reagáltatunk. 380 g (98,96%) dietanol-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
