175776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metilamin-származékok előállítására

13 175776 14 b) 0,01 ml-t a vizsgált vegyület 0,5 mólos vizes olda­tából (így a vizsgált vegyület végső koncentrációja a mérőcellában 0,00333 mól); és c) a mitokondriumok előbbiekben ismertetett módon készített szuszpenziójából 0,1 ml-t, amely mennyiség 12,5 mg fehérjét tartalmaz. E töltési művelet után 3 perccel a reakciót 0,2 ml 0,05 mólos, foszfátpufiferrel készült szerotonin-kreatin­­-szulfát-oldat adagolása útján iniciáljuk, amikoris az utóbb említett vegyület végső koncentrációja a mérő­cellában 0,00666 mól. A mitokondriumok titerét Biuret módszere szerint számoltuk, azaz referenciafehérjeként szarvasmarha­­albumint vettünk. Hasonló kísérletet végeztünk a vizsgált vegyület 0,5 mólos oldatából 0,02, 0,04, 0,06, 0,08 és 0,10 ml-rel. Az alábbi eredmények mutatják egy találmány sze­rinti vegyületnek a monoamin-oxidázra kifejtett száza­lékos gátló hatását, továbbá összehasonlítási célokból ugyanolyan körülmények között vizsgált két, nitrogén­atomon nem helyettesített metilamin-származék gátló hatását: Táblázat Inhibitoroldat ml-ben 1-n-propil-n-bu­tilamin-hidro­klorid 1,1-dj-n-pro­pil-n-butilamin­hidroklorid N-metil-l,l-di-n-propií-n-butií­amin-hidro­klorid 0,01 22 1,5 3 0,02 25 6 1,5 0,04 35,5 11,5 3 0,06 44 11,5 0 0,08 48 14,5 0 0,10 54 14,5 3 Az eredményekből látható, hogy a monoamin-oxidáz­ra kifejtett gátló hatás igen erős az 1-n-propil-n-butil­­amin-hidroklorid, gyenge az l,l-di-n-propi!-n-butil­­amin-hidroklorid és gyakorlatilag nulla az N-metil-1,1- -di-n-propil-n-butilamin-hidroklorid, vagyis a találmány szerinti vegyület esetében. Gyógyászati felhasználás céljából a találmány szerinti vegyületeket rendszerint az ember- vagy állatgyógyá­szatban szokásos hasznosított gyógyászati készítmények valamelyikévé, konkrétan az alkalmazni kívánt beadási módtól függő egységdózissá alakítjuk, a gyógyászati készítményekben a hatóanyagként használt találmány szerinti vegyületen kívül a gyógyszergyártásban szoká­sosan használt hordozó és/vagy segédanyagokat haszno­sítva. Orális beadás céljából a készítmény lehet például adott esetben bevonattal ellátott tabletta, kemény vagy lágy zselatinkapszula, szuszpenzió vagy szirup. A ké­szítmény rektális beadás céljából lehet kúp, továbbá parenterális alkalmazás céljából oldat vagy szuszpenzió formájú. Ha dózisegységként készítjük ki, akkor ezek a gyó­gyászati készítmények orális beadás esetén 5—50, elő­nyösen 5—20 mg hatóanyagot, rektális beadás esetén 5—100 mg hatóanyagot és parenterális beadás esetén 1—20 mg hatóanyagot tartalmazhatnak. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó gyó­gyászati készítményeket úgy állítjuk elő, hogy legalább egy I általános képletű vegyületet vagy valamelyik gyó­gyászatilag elfogadható savaddíciós sóját legalább egy alkalmasan megválasztott hordozóanyaggal vagy segéd­anyaggal kombináljuk. A hasznosítható hordozó- és segédanyagokra példaként megemlíthetjük a talkumot, magnézium-sztearátot, tejcukrot, szacharózt, karboxi­­metil-cellulózt, keményítőket, kaolint, levilitet és a kakaóvajat. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa N-Metil-1,1 -di-n-propil-n-butilamin-hidroklorid a) N-Metil-1,1 -di-n-propil-n-butilamin 1,9 g (0,05 mól) lítium-alumínium-hidrid 60 ml víz­mentes dietiléterrel készült szuszpenziójához 3,66 g (0,02 mól) 1,1-di-n-propil-n-butilizocianát 20 ml víz­mentes dietiléterrel készült oldatát adjuk 30 perc lefor­gása alatt szobahőmérsékleten, majd a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk. Hidrolízist követően — amelyet először vízzel telített dietiléterrel, majd vízzel végzünk — a szerves fázist el­választjuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csök­kentett nyomáson frakcionáltan desztilláljuk. így 3,2 g cím szerinti vegyületet kapunk színtelen folyadék for­májában, amelynek forráspontja 84 °C 13 torr nyomá­son. Hozam: 94%. b) N-Metil-1,1-di-n-propil-n-butilamin-hidroklorid Az a) lépésben ismertetett módon előállított amin­­vegyület dietiléterrel készült oldatán száraz hidrogén­­-klorid-gázt buborékoltatunk át, amikoris színtelen, 133—134 °C olvadáspontú kristályok alakjában a cím szerinti vegyület csapódik ki. Hozam: 90%. Megfelelő kiindulási vegyületekből pontosan a fen­tiekben ismertetett módon 80%-os hozammal a 144— 145 °C olvadáspontú N-metil-l-n-propil-l-izopropil-n­­-butilamin-hidroklorid állítható elő. 2. példa N-Metil-1,1 -di-n-propil-3-bu tén-1 -il-amin-f umarát Először l,l-di-n-propil-3-butén-l-il-izocianátot állí­tunk elő elemi bróm és 2,2-di-n-propil-3-butén-l-il-amin nátrium-hidroxid jelenlétében végzett reagáltatása út­ján. A kívánt terméket 5 torr nyomáson 79—82 °C-on forró színtelen folyadék formájában kapjuk. Ezt a ve­gyületet azután lítíum-alumínium-hidríddel redukáljuk, amikoris tisztítás nélkül 89%-os hozammal N-metil­­-1,1 -di-n-propil-3-butén-1 -il-amint kapunk. 2,32 g (0,02 mól) fumársav 400 ml acetonnal készült oldatához keverés közben hozzáadjuk az előző bekez­désben ismertetett módon előállított aminból 3,38 g (0,02 mól) 30 ml acetonnal készült oldatát. A kapott reakcióelegyet egy órán át keverjük, majd a kivált szín­telen kristályokat elkülönítjük, acetonnal mossuk és szárítjuk. így 5,2 g (91%) mennyiségben a 149 °C olva­dáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom