175775. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos müködésü prés, valamint eljárás ennek vezérlésére.
3 175775 4 váltóval, a másik hajtás pedig fordulatszám-szabályzóval van társítva, amely a vezérhajtás fordulatszámszabályzójánál nagyobb fordulatszámra van beállítva. A találmány szerinti eljárásnál a folyamatos működésű prés vezérlését úgy végezzük, hogy a fordulatszámszabályzóval felszerelt hajtás forgatónyomatékát a másik hajtás forgatónyomatékával összehasonlítjuk, a forgatónyomatékokat a teljes forgatónyomatéktartományban mindig egy beállítható viszonyt megtartva állítjuk be, továbbá a hajtás fordulatszámát a vezérhajtás fordulatszámánál nagyobbra és azonos fordulatszám viszonynál a vezérhajtás fordulatszámával szabályozhatóra állítjuk be. A találmány további jellemzője szerint célszerű, ha a forgatónyomatékokat úgy szabályozzuk, hogy azok mintegy ± 10%-ra azonosak legyenek. Előnyös továbbá, ha a hajtás fordulatszámát a vezérhajtás fordulatszámánál 1—10%-kal nagyobbra választjuk. Azzal, hogy a nyomatékszabályozó mindkét hajtás forgatónyomatékát különböző értékre állíthatja be, mindkét formázószalag végtelen körbenfutásánál a gép konstrukciója szerint különböző menetellenállással rendelkezhet. Például az alsó formázószalagnak lehetnek járulékos állomásai, így feladószerkezetek, vágószerkezetek, levevőszerkezetek és hasonlók. A konstrukcióból eredően tehát a két formázószalagnak különböző teljesítményigénye lesz. Ezt a különböző teljesítményigényt a nyomatékszabályozóval úgy egyenlíthetjük ki, hogy a préselési szakaszra eső rész számára azonos teljesítmények állnak rendelkezésre, úgyhogy semmiféle formázószalagokkal párhuzamosan ható erőt a forgácstömegen keresztül nem kell átadni. A nem vezérhajtásként dolgozó hajtás fordulatszámszabályzójának a prés üresjáratában van csak szerepe, amikoris az ebben az állapotban a hajtás fordulatszámát a vezérhajtás fordulatszáma feletti értéken tartja. Ez a különbség természetesen a lehető legkisebb értéken tartandó. Amikor a forgácspogácsa a présbe jut, a teljesítmény- és ezzel a forgatónyomaték igény megnő. Mivel a nem vezérhajtásként működő szalaghajtás fordulatszám szabályzója nagyobb értékre van beállítva, ennek a fordulatszám szabályzónak normálmódon az lenne a tendenciája, hogy a hozzátartozó hajtáshoz nagyobb teljesítményt vezessen. Mivel azonban a préselési szakaszban a formázószalagoknak azonos sebességgel kell haladniuk, ez ahhoz vezethetne, hogy végülis szinte a teljes hajtóteljesítményt a nem vezérhajtásként működő szalaghajtáshoz jutna, és a másik szalaghajtást magával vonszolná. Ehhez a vonszoláshoz szükséges erő az egyik formázószalagról a másikra azonban a terméken keresztül lenne átadva ebben az esetben. Itt lép be a forgatónyomatékszabályzó, amely a két hajtás forgatónyomatékát mindig, azaz minden körülmény között, beállítható viszonyban tartja. Ennélfogva a nem vezérhajtásként dolgozó szalaghajtás fordulatszámszabályzója nem juttathat hajtásához több teljesítményt, mint amennyit a forgatónyomatékszabályozó megenged. Ily módon megakadályozzuk, hogy a hajtóteljesítmény túlnyomórészt a nem vezérhajtásként dolgozó szalaghajtásra adódjon. A működés szempontjából lényeges, hogy a nem vezérhajtásként dolgozó szalaghajtás fordulatszámszabályzója véges értékkel nagyobbra legyen beállítva, mint a vezérhajtás fordulatszámszabályzója. Ha az első fordulatszámszabályzót azonos, vagy alacsonyabb értékre állítanánk, ez a forgatónyomaték szabályzás nem valósítható meg. Alacsonyabb értéknél a leterhelt prés esetében a nem vezérhajtásként működő szalaghajtás tényleges fordulatszám értéke nagyobb lenne, mint a névleges érték — ha tehát a formázószalagok azonos sebességgel haladnak (azonos dobátmérőt feltételezve). Ekkor a fordulatszámszabályzó teljesítményt vesztene és a hajtóteljesítmény a vezérhajtásra menne át. A fordulatszámszabályzók közelítőleg azonos beállítása esetében a teljesítményelosztás számottevő ingadozása lép fel. Tehát a beállított fordulatszámoknak egy bizonyos többlete szükséges, aminek következtében a tényleges érték a névleges értéket biztonsággal nem éri el. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példánkénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti vezérlőrendszerrel ellátott prés vázlatos oldalnézete. A 2. ábrán a vezérlőrendszer kapcsolási blokk vázlatát tüntettük fel. A 3. ábra a forgatónyomaték szabályzó karakterisztikáját szemlélteti. Amint az 1. ábrán látható, felső 1 formázószalag 4 pályára merőlegesen elrendezett 5, 6 görgők, illetőleg dobok körül, alsó 2 formázószalag pedig 11, 12 dobok körül vannak vezetve. Az 1 és 2 formázószalagok a dobokon át vannak hajtva. Az 1 és 2 formázószalagok 16 nyíllal jelölt értelemben haladnak, úgyhogy az 1. ábra jobboldali részén nem ábrázolt berendezésekre feladott 4' forgácstömeg ömledéket a prés 3 hivatkozási számmal jelölt préselési szakaszába juttatják. A kifutó összepréselt 4 pályát az 1. ábra baloldalán nem ábrázolt berendezések segítségével szedjük le. A préselési 3 szakaszban a felső 1 formázószalag belsejében felső 17 támasztószerkezet van elrendezve, amely az alsó 2 formázószalag belsejében levő alsó 18 támasztószerkezettel működik együtt. Az alsó 18 támasztószerkezet az 1 és 2 formázószalagnak a 4 pálya felőli körzetét a 4 pályára támasztja és nagy erővel síkszerűen rápréseli. A 17 és 18 támasztószerkezet 19, 20 tartókból áll, amelyek mindig egymással szemben, az 1 és 2 formázószalagok fölött és alatt vannak elrendezve. Minden 19, 20 tartópár oldalt a pályán kívül egymással 13 orsókkal van összekapcsolva, úgyhogy egyenként erőzáróan zárt nyomóelemeket képeznek. A 19 tartók és az 1 formázószalag között 26 nyomólap helyezkedik el, a 2 formázószalag és a 20 tartók között pedig 27 nyomólap van elrendezve. A 27 nyomólap a 4 pályára keresztbe egymás mellett, minden 20 tartón elhelyezett hidraulikus nyomóelemeken támaszkodik, amelyek nyomáskifejtése vezérelhető és ezek gondoskodnak a nyomásnak a présfelületen történő kívánt elosztásáról. A 26, 27 nyomólapok az egyes 19,20 tartók által kifejtett erőt síkszerűen adják át az 1 és 2 formázószalagra, valamint csatornákkal vannak ellátva, amelyekben fűtőelemek vannak elrendezve, vagy amelyeken át fűtőközeget vezetünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
