175763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rotációs üvegszálképzésre a külső forrógázas szálvékonyítás alkalmazása nélkül

7 175763 8 mást itt jellemző módon kb. 1,05 att (kb. 2,05 kg/cm2) (kb. 15 psig) értéken tartjuk, amivel jellemző módon kb. 0,35 att (kb. 5 psig) fúvókanyomásokat kapunk. A 72 fúvókák által kibocsátott gázáramok hőmérsék­lete mindaddig nem kényes tényező, amíg ez a hőmér­séklet alatta marad az elsődleges szálak lágyulásához és így vékonyításához szükséges értéknek. Rendszerint sű­rített levegőt alkalmazunk, amelynek hőmérséklete a sűrítési folyamat következtében és/vagy azért, mert a sűrített levegőt a szobahőmérsékletnél magasabb hő­mérsékletű üzemi környezeten vezetjük át, a szobahő­mérsékletnél magasabb lehet. Ha az aprítógáz hőmérséklete magasabb volna az üzemen kívüli levegő hőmérsékleténél, az e gázban levő bármifajta hő jelenléte pusztán véletlen jellegű tény, hi­szen a találmány előnye éppen abban áll, hogy szük­ségtelen ezt a gázt azért melegíteni, hogy elősegítsük és előidézzük az elsődleges szálak vékonyodását. Az ap­rítógáz egyedüli szerepe abban áll, hogy lehűtse és vá­gott szálakká aprítsa az elsődleges szálakat és a vágott szálakat a gyűjtőberendezésbe irányítsa. Azáltal, hogy a forgórészt a kerülete mentén kiosz­tott 72 fúvókákkal vesszük körül, a forgórészből kilépő végtelen szálakat egy sor, egymástól a viszonylag stati­kus vagy nyugvó levegő zónáival elválasztott lökőerő hatásának tesszük ki. Ezzel a megoldással a lökőerők nekiütköznek a szálaknak, lehűtik azokat és vágott szá­lakká törik őket szét. Ha a fúvókákat a forgórész kerü­lete mentén egymástól nagyobb távolságban osztjuk ki, nagyobb hosszúságú vágott szálakat állíthatunk elő. Bizonyos pontig érvényes, hogy minél közelebb helyez­zük el egymáshoz a fúvókákat, annál rövidebbek lesz­nek a keletkezett vágott szálak. Ha azonban a fúvóká­kat egymáshoz közel helyezzük el, a forgórész kerülete mentén lényegében folytonos levegőfüggönyt alakítunk ki és az elsődleges szálak nem aprítódnak szét vágott szálakká. Jóllehet a végtelen elsődleges szálak felaprítására az előnyös áramló közeg a levegő, más közegeket is alkal­mazhatunk, akár önmagukban vagy kombinációban. Lehetséges például, hogy valamilyen kötőanyagot ke­verünk levegővel, ezt a keveréket tápláljuk be az aprító­gáz elosztófejbe és a vágott szálakat a végtelen szálak­ból történő kialakításukkal egyidejűleg látjuk el kötő­anyaggal, illetve visszük a vágott szálakra a kötőanya­got. A vágott szál ilyen eljárással történő előállításánál a folyadék áramokat általában az elsődleges szálak hala­dási irányára lényegében derékszögben irányítjuk az ap­rítógáz closztófejből az elsődleges szálakra, jól alkal­mazhatók azonban a 90°-tól eltérő, például annál na­gyobb szögek is. Üzem közben a 28 fűtő részegység a forgórésznek mind a 46 alsó falát, mind pedig 48 körítőfalának belse­jét olyan hőmérsékletre melegíti, amely elegendő ahhoz, hogy a 34 forgórész belsejében az olvadt üveget a kívánt átmérőjű elsődleges szálak előállításához szükséges meg­felelő viszkozitáson tartsa. Jóllehet a sok, az üvegszá­lak gyártásához szokványosán alkalmazott üvegössze­tétel jól használható a találmány szerinti eljárásban és berendezésben, a legelőnyösebbnek olyan üvegösszeté­tel használatát találtuk, amelynek lágyulási pontja vi­szonylag alacsony és amely viszonylag alacsony hőmér­sékleten rendelkezik megfelelő szálképző viszkozitással. Az ilyen üvegösszetétel alkalmazása lehetővé teszi, hogy a forgórészt alacsonyabb hőmérsékleten üzemeltessük, ami viszont meghosszabbítja a forgórész élettartamát. A forgórész élettartama ugyanis függ az üzemi hőmér­séklettől, aminek következtében kívánatos a forgórészt a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten üzemeltetni. Az olvadt üveget a forgórészbe a 26 olvadt üvegtáp áram alakjában vezetjük be, olyan sebességgel, amely elegendő ahhoz, hogy fenntartsa azt a kívánatos „h” vastagságot vagy nyomómagasságot, amely szükséges az olvadt üvegnek a furatokon való átáramoltatásához és a kívánt 7 mikron vagy ennél kisebb átmérőjű végte­len szálak képzéséhez. Amint az elsődleges szálak a forgórészen kívül, abból kifelé haladnak, felváltva ha­ladnak át a 72 fúvókából kiáramló folyadékáramokon és az e folyadékáramok közötti viszonylag statikus, nyugvó levegőn, aminek következtében a szálak hűtő lökőerők hatásának vannak kitéve, amelyek az elsőd­leges szálakat vágott szálakká aprítják fel. A 72 fúvó­­kákból kilépő folyadékáramok a vágott szálakat egy­ben lefelé is irányítják a 22 gyűjtőkamrába. A 7 mikronnál kisebb átmérőjű vágott szálak rotá­ciós szálképzéssel és forrógáz-fúvatásos szálvékonyítás alkalmazása nélküli gyártásában lényeges és meghatá­rozó a technológiai folyamat tervezési és műveleti, üze­meltetési változói közötti sajátos összefüggések fenntar­tása. Ilyen változók az üveg viszkozitása, az üveg sűrű­sége, az olvadt üvegnek a forgórészbe és onnan kiáramló összes mennyisége, a furatátmérő, a forgórész sebessége, fordulatszám, a „h” üvegréteg vastagság vagy nyomó­magasság a forgórész körítőfalának belső oldalán, a forgórész körítőfalának vastagsága (a furat hosszúsága), a forgórész belső átmérője és e furatok összes száma a forgórész körítőfalában. E változók közül egyesek, mint például a furatátmérő, a furatok száma és a forgórész átmérő, tervezési paraméterek, míg más változók, így az üveg viszkozitása, az üveg sűrűsége, a forgórész for­dulatszáma, valamint az üveg elsődleges szálak alakjá­ban történő teljes áramlási sebessége, illetve összes áramló mennyisége, műveleti, üzemi állapotváltozók, paraméterek. A furatátmérő a furatokon átáramló olvadt üveg okozta erózió következtében a forgórész korának előre­haladásával növekszik. Hogy e változást kiegyenlíthes­sük és a szálátmérőt a kívánt tartományban tarthassuk, a forgórész üzemi életének legalábbis egy szakaszában ténylegesen csökkentenünk kell a forgórész körítőfalá­nak magasságát. Az ennek megvalósításához szükséges technikát részletesebben a későbbiekben ismertetjük. A kis, 7 mikron vagy ennél kisebb átmérőjű elsődle­ges szálak képződése szempontjából lényeges és megha­tározó sajátos összefüggések az alábbi három egyenlet­tel, képlettel írhatók le: 64 vFl TC3p2Df2d4N ahol: d0=a száltermék átlagos átmérője; ?r=3,14; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom