175760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvíz átlevegőztetésére és szennyvízkezelő átlevegőztető állomás

3 175760 4 Az 1. ábrán az oxigén reakciósebességére vonatkozó, Pomeroy és Parkhurst által készített diagramot tüntettük fel, amely jelzi azt a pontot, amelynél az oxigénhiány kockázata (a fertőződés) bekövetkezik, és ez azt jelenti, hogy az oxigénadagolásnak éppen itt van maximális ha­tása. A csatornarendszeren továbbhaladva a víz további szivattyúállomásokon halad keresztül, ahol az állomások elérése közötti időtartam általában 30 perc körül van. A találmány feladata olyan eljárás és szennyvízkezelő állomás létrehozása, amely a szennyvíz átlevegőztetés hatásfokát az ismert megoldásokhoz képest megnöveli és lehetővé teszi az aerob mikroorganizmusok kedvező hatásának érvényesülését, ugyanakkor gátolja az anaerob mikroorganizmusok életfeltételeit. A találmánnyal eljárást hoztunk létre szennyvizek át­­levegőztetéses kezelésére a rothadás megelőzése céljá­ból, amelynek során beömlőcsövön keresztül szennyvíz­utántöltést végzünk és a többlet szennyvízmennyiséget kiömlőcsövön keresztül eltávolítjuk, a szennyvízből fo­­lyadékáramlatot különítünk el és azt levegővel dúsítjuk, majd a levegővel dúsított folyadékáramlatot legalább az eljárás egyik fázisában a szennyvízhez visszavezetjük, és a szennyvíz felső szintjét mindenkor legalább a kiömlőcső szintje alatt tarajuk és ezzél megakadályozzuk, hogy a szennyvíz felső rétege a kiömlőcsövet elérje, a folya­dékáramlatot a szennyvíznek a legfelső rétege alatti szintjéről vesszük ki, a levegővel dúsított folyadékáram­latot a szennyvíz felső rétege feletti magasságból szaba­don engedjük a szennyvízbe visszaömleni és a visszahulló folyadékáramlattal, amely a szennyvíz felső rétege felé zuhan és azon áthatol a felső réteget levegővel dúsítjuk, és a folyadékáramlatot legalább részben és legalább idő­közökben a kiömlőcső felé vezetjük és a kiömlőcsőbe át­levegőztetett szennyvizet adagolunk. A találmánnyal szennyvízkezelő állomást is létrehoz­tunk, amelynek a szennyvizet tároló szivattyúkútja, ezzel közlekedő beömlőcsöve és kiömlőcsöve, továbbá szivaty­­tyúja és a szivattyúhoz csatlakoztatott fúvócsöve van, a szivattyúkéból légbevezetőcső nyúlik ki a szabadba, amelynek másik vége a fúvóka előtt a fúvócsőbe torkol­lik és a fúvóka által felgyorsított folyadékáramlat a lég­bevezetőcsőből érkező levegőt magával viszi és magában eloszlatja, és a találmány szerint a szivattyú a szivattyú­ké alján helyezkedik el, a fúvócső szabad vége és a ki­ömlőcső a szennyvíz felszíne felett helyezkedik el, és a folyadékáramlat útjában kétállapotú csapószelep vagy terelőlap van elrendezve, amelynek első állapotában a folyadékáramlat a szennyvíz felszíne fölé van irányítva, második állapotában pedig a folyadékáramlat a kiöm­­lőcső felé van irányítva. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertet­jük részletesebben. A rajzon az 1. ábra Pomeroy és Parkhurst szerint ábrázolt oxi­génkivonási diagram, a 2. ábra szennyvízkezelő állomás vázlata, amelyben egy csapószelep helyezkedik el, amely a szennyvízáram­latot a kiömlőcső vagy egy fúvócső felé tereli, és a 3. ábra olyan kiviteli alak képe, amelynél a fúvócső a kiömlőcsőhöz képest két különböző szöghelyzetbe mozdítható. A 2. és 3. ábrákon 1 szivattyúkutat, az ehhez tartozó 2 beömlőcsövet, 3 kiömlőcsövet, továbbá merülőszi­vattyúként kialakított 4 szivattyút tüntettünk fel. A 2. ábrán továbbá 5 szelepház látható, amelyen 6 csapósze­lep van kiképezve, és ez utóbbi helyzete 7 motorral' állít­ható. Feltüntetünk továbbá légbevezetéssel ellátót 8 fúvó­kát és 9 fúvócsövet. A 10 és 11 hivatkozási számokkal különböző vízszinteket jelöltünk. A szivattyúállomás működése a következő. Amikor a víz eléri a 10 felső szintet, a 6 csapószelep ki­szivattyúzó állásba kerül, ami azt jelenti, hogy a 8 fúvó­ka felé vezető út zárul és a 3 kiömlőcsövön keresztül szennyvizet szivattyúz ki. Ha a vízszint eléri all alsó szintet, akkor a 6 csapószelepet olyan helyzetbe állítjuk, amelynél a 3 kiömlőcső felé vezető utat lezárja és a szi­vattyúzott víz ehelyett a 8 fúvókán fog keresztüláramla­­ni, ahol levegőben dúsul és a 9 fúvókacsövön keresztül visszajut az 1 szivattyúkútba. A szennyvízkezelő állo­mást ekkor átlevegőztető állapotba vittük, amely egé­szen addig tart, ameddig a 4 szivattyút működtetjük. A 6 csapószelepet persze úgy is beállíthatjuk, hogy a víz egy részét a 3 kiömlőcső felé, másik részét pedig a 8 fúvóka felé terelje és ott átlevegőztesse. A szennyvízkezelő állomás 3. ábra szerinti kiviteli alakjánál a 4 szivattyúval összekötött elvezető cső gumi­ból készített 12 összekötőcső segítségével csuklósán mozgatható, amely azt jelenti, hogy az elvezetőcső hely­zete egy 13 szerv révén függőleges irányban állítható. Ilyen módon lehetőség van a 9 fúvócső olyan beállítá­sára, hogy az átlevegőztetett víz vagy a 3 kiömlőcsőhöz, vagy pedig egy állítható 14 terelőlap közbeiktatásával részben vagy egészben az 1 szivattyúkúthoz kerüljön vissza. A 13 szervet természetesen a kútban levő külön­böző vízszintektől függően automatikusan is állíthatjuk. A 3. ábra szerinti megoldás előnye, hogy egyszerű mechanikai vezérlőeszközzel, például szintszabályozóval is megoldható. A 2. ábrán feltüntetett megoldás előnye ezzel szemben, hogy a 4 szivattyú teljes nyomását és nem­csak a 9 fúvócsőben levő dinamikai nyomást tudjuk fel­használni a szivattyúzáshoz. Mindkét kiviteli alaknál a vezérlő szervet úgy is kiképezhetjük, hogy a szivattyúzás és az átlevegőztetés folyamatos és változtatható, vagy egyedileg üzemelő legyen, amely utóbbi esetben a vizet először átlevegőztetjük, majd kiszivattyúzzuk. Mindkét kiviteli változatnál megfigyelhetjük, hogy az 1 szivattyúkútban a szennyvíz felszíne mindvégig a 3 kiömlőcső szintje alatt van, és a visszavezetett, levegőben dúsított szennyvíz a levegőben szabadon esve felülről hullik az 1 szivattyúkútban tárolt szennyvízbe. Ennek következtében a felszínen levő aktív réteg oxigénellátása megjavul és az ott levő mikroorganizmusok rothadást gátló hatása érvényesül. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szennyvizek átlevegőztetéses kezelésére a rothadás megelőzése céljából, amelynek során beömlő­csövön keresztül szennyvízutántöltést végzünk és a több­let szennyvízmennyiséget kiömlőcsövön keresztül eltávo­lítjuk, a szennyvízből folyadékáramlatot különítünk el és azt levegővel dúsítjuk, majd a levegővel dúsított folya­dékáramlatot legalább az eljárás egyik fázisában a szennyvízhez visszavezetjük, azzal jellemezve, hogy a szennyvíz felső szintjét mindenkor legalább a kiömlő­cső szintje alatt tartjuk és ezzel megakadályozzuk, hogy a szennyvíz felső rétege a kiömlőcsövet elérje, a folya­dékáramlatot a szennyvíznek a legfelső rétege alatti szintjéről vesszük ki, a levegővel dúsított folyadékánuu-> latot a szennyvíz felső rétege feletti magasságból szaba-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom