175748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áttörések kialakítására szalaganyagban
11 175748 12 részén, mert a hasítékok végét az alakító megmunkálás összenyomja. Az 5a, 5b, 5c ábrák lényegében a fentiekben már ismertetett 2a, 2b, 4a, 4b ábráknak felelnek meg, mivel az 5a, 5b, 5c ábrákon az áttörések kialakítására és a szalag alakítására szintén henegerpárok szolgálnak. Az 5a ábrán további 80 fogashengert látunk, amely a 82 hengergyűrűkből, a 84 hengermagból és a 86 tengelyből van felépítve. A 82 hengergyűrűkön vannak a 88 fogak. A 90 nyomóhenger is 92 gyűrűkből, 94 hengermagból és egy 96 tengelyből van kialakítva. Az 1 szalag ebben az esetben is balról jobbra halad (lásd az 5a ábrát) a 80 fogashenger és a 90 nyomóhenger közötti rés irányában. Itt érintkezik a fogakkal és így alakulnak ki a 98 hasítékok. Ezt a megmunkálási folyamatot felülnézetben, vázlatosan, az 5c ábra felső részén látjuk ábrázolva. Az 1 fémszalagnak a 6a ábrán látható keresztmetszeti méretét az 5c ábrán az A-val jelzett vonal mutatja. A fémszalag ezután a 80 fogashenger alatt halad tovább (ezt látjuk felülnézetben az 5c ábrán). E felülnézeti rajzból az is kiolvasható, hogy a 80 fogashenger teljes egészében hengergyűrűkből van felépítve oly módon, hogy az egymás mellett levő 82 hengergyűrűk 88 fogai az egy gyűrűn levő fogak közötti távolság felével egymáshoz képest el vannak tolva. A 98 hasítékoknak ily módon történő kialakulását az 5c ábrán a 80 fogashenger alatt láthatjuk. A 98 hasítékok végei lényegében olyan vonalak mentén helyezkednek el, amelyek a szalag szélével párhuzamosak. A hasítékokkal ellátott 2 szalag keresztmetszetét (amelyet az 5c ábrán a B vonal jelöl) a 6b ábrán látjuk. Az 5b ábrán egy olyan hengerpár látható, amely egy 100 profilhengerből és a hozzátartozó 102 nyomóhengerből áll. A 100 profilhengerre vannak felhúzva a 104 profilgyűrűk, a 106 távtartó gyűrűk, a hengeren belül van a 108 hengermag a rajta átmenő 110 tengellyel. A 102 nyomóhenger szintén 112 hengergyűrűkből, egy 114 hengermagból és a hengeren átmenő 116 tengelyből van felépítve, jóllehet ez a henger sima felületű henger is lehet. A 100 profilhenger az 5c ábrán felülnézetben látható. Az ábrán világosan láthatók a 104 profilgyűrűk és a 106 távtartógyűrűk. A 104 profilgyűrűk szélessége körülbelül a fele a 80 fogashenger 82 hengergyűrűi szélességének. A 104 profilgyűrűk középvonala lényegében mindenkor egy olyan vonal mentén van, amelyen ugyanakkor a 98 hasítékok szélei helyezkednek el. A 104 profilgyűrűk szélességének ily módon történő méretezése és a profilgyűrűknek a 100 profilhengeren történő elrendezése révén érhető el az, hogy a szalagnak a 100 profilhenger útján történő nyújtása révén kialakult 118 tartományai a hasítékok, illetve a 120 áttörések szélein túlnyúlnak. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a 98 hasítékokat, illetve a 120 áttöréseket a szalag 118 tartományai nem födik túl, ennélfogva a hasítékoknak teljes áttöréssé történő kiszélesítése minden további nélkül végrehajtható. Ezt látjuk az 5c ábra alsó részén. A 6c ábrán látható viszont a fémszalagnak az 5c ábrán, a C vonallal jelölt tartománya keresztmetszetben, míg a 6d ábra a D vonallal jelzett szalagtartomány keresztmetszetét szemlélteti. A 6c ábrából jól kiolvasható a 120 áttörések 122 széleinek kialakulása. Mind a 6c, mind a 6d ábrák a szalag 118 tartományában lezajló vastagsági méretcsökkentését szemléltetik. Mindezideig abból indultunk ki, hogy az 1 szalag vastagsága egyenletes. Ebben az esetben a már áttörésekkel kialakított 3 szalagnak a 6d ábrán bemutatott felületi profilja van. A fémszalag áttöréseinek kialakításánál azonban olyan szalagból is kiindulhatunk, amelynek keresztmetszetét a 7-es ábrákon láthatjuk. A la ábra szerinti fémszalag mindkét felületén olyan profilformát mutat, mely szerint vastagabb 130 szakaszok váltakoznak 132 vékonyabb szakaszokkal. A hasítékokat vagy bevágásokat ebben az esetben a vékonyabb 132 szakaszokon alakítjuk ki, aminek megtörténte után a szalagot egyenletes vastagságúra hengereljük, vagyis a vastagabb 130 szakaszok a vékonyabb 132 szakasz méretére lesznek hengerelve. Végeredményképpen egy olyan áttörésekkel kialakított fémszalagot kapunk, amelynek keresztmetszete egyenletes. Ezt mutatja a 1b ábra. Ezt a szalagot azután a profilhengerrel mégegyszer megmunkáljuk, úgyhogy a 132' szakaszok — melyek a 132 szakaszoknak felelnek meg — vastagabbak lesznek, mint a 130' szakaszok, melyek viszont eredetileg a 132 szakaszoknál vastagabbak voltak. A profilhengerlés útján történő kétszeres megmunkálás révén az áttörések magától értetődően kitágulnak, olyannyira, hogy a keresztmetszeti profilok megfelelő megválasztása és a készítendő áttörések számának meghatározása útján a kész szalag áttöréseinek konfigurációját tág határok között változtatni lehet. Ezen a módon lehetőség van arra, hogy egy úgynevezett 50%-os felületviszonyokkal rendelkező fémszalagot állíthassunk elő. Ez annyit jelent, hogy a szalag felülete 50%-ban át van törve. Ilyen lemezféleségek általában az építőiparban használt, előfeszített lemezekkel szemben támasztott követelményeknek felelnek meg. A 8—14. ábrák útján az alábbiakban még kifejtjük, hogy az áttörések széleit a bevágások, illetve hasítékok alakjának és elrendezésének révén, hogyan tudjuk forma szempontjából befolyásolni. Ha a bevágásokat, illetve hasítékokat a 2a—4a ábrák szerinti technológiának megfelelően készítjük el, akkor a 74 áttöréseknek olyan alakja lesz, mint amilyent kinagyítva a 8. ábrán, metszetben pedig a 9. ábrán látunk. A szalag anyaga a szalag alsó széle közelében szakad be akkor, amikor a fémszalag egyes — fentebb már említett — résztartományait nyújtva hengereljük. Eközben többé-kevésbé szakadozott szélű 74' áttörések alakulnak ki (lásd a 8. és 9. ábrákat) melyeknek oldalfala kúpos formájú. A 10. ábrán vázlatosan két 140 fogashengert látunk, melyek a fémszalag mindkét felületén hasítékokat illetve bevágásokat alakítanak ki oly módon, hogy a hasítékok elkeskenyedő végei egymással szembenéznek. A bevágásoknak illetve hasítékoknak ilyen módon történő elrendezése révén, a következő műveletben, tehát a lemez vastagságát csökkentő nyújtás során alakulnak ki a 142 áttörések, melyeket all. ábrán felülnézetben és a 12. ábrán metszetben lehet látni. A 142 áttörtéseknek ez esetben kettős, kúpos oldalfaluk van, sima szélkiképzéssel. Az áttörés 144 szélét a 12. ábrán látjuk. Ha a két 140 fogashengert egymáshoz képest úgy állítjuk be, hogy az 1 szalagon kialakuló bevágások, illetve hasítékok hosszirányban egymáshoz képest el vannak tolva, akkor a 14. ábrán látható keresztmetszeti formákat kapjuk. Ebben a megoldásban a 146 áttörések a lemez két felülete irányában felváltva tágulnak ki. Mindezek csupán példák arra, hogy az áttöréseket a követelményeknek megfelelően milyen változatosan lehet kimunkálni. Az áttörések oldalának kúpos kivi5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
