175746. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzóberendezés, főként alagútzsaluzatos technológiával kérszült építmények homlokzati falszerkezeteinek, különösen mellvédfalainak építéséhez, és résképző zsaluzószerkezet, főként hőszigetelt mellvédfalak építéséhez

3 175746 4 A találmány szerinti mellvédzsaluzó (parapetfal­­zsaluzó) berendezés előnyei a következők : az emelőgép (daru) egyetlen műveletben végzi el a külső és belső zsaluzat szakítását, új pozícióba helye­zését és az új fal bezsaluzását. E műveletek élőmunka­igénye rendkívül alacsony, jóformán csak a rögzítő­szerkezet oldására, illetve bekapcsolására korlátozódik. A találmány szerinti berendezéssel végzett munkát összehasonlítva az előregyártott elemekkel történő építési módszerrel, elmaradnak az ez utóbbinál szüksé­ges előregyártótelepi hőérlelési és szakítási műveletek, az alacsony elemek emelése és depóba szállítása, az építéshelyre szállítás, ott depóniába rakás, az elemek rögzítése. A zsalutáblák tagokból történő kialakítása lehetővé teszi 30 cm-es modulban a zsaluzat hosszának megváltoztatását, miáltal könnyen lehet alkalmazkod­ni különféle építési feladatokhoz. Könnyen változtat­ható két csap áthelyezésével a létesítendő fal vastagítása is. A külső zsaluhéj szélső profiljára szükség szerint — a függőleges vázszerkezet vastagságához is igazodó — hézagképző profilok szerelhetőek. A zsaluzóberendezés rögzítőszerkezete (födémhez való lehorgonyzás) lehető­vé teszi mind az épület vasszerkezetén belüli mellvéd­falak (parapet), mind a zárófödém feletti mellvédfalak (attika) megépítését. Maga az egész zsaluzóberendezés viszonylag kis súlyú, így nem igényli nagy teljesítményű emelőgépek alkalmazását. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját és szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra perspektivikus nézetben, bezsaluzási hely­zetben szemlélteti a találmány szerinti zsaluzóberende­zés egy előnyös kiviteli példáját; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt X nyíl irányából tekintve, vázlatosabb nézetben szemlélteti a berendezést, a be­zsaluzási művelet kezdeti fázisában; a 3. ábra a berendezés bezsaluzási helyzetben nagyobb méretarányban részben oldalnézetben, részben met­szetben szemlélteti, a rögzítőszerkezet és néhány szer­kezeti megoldás részletesebb bemutatásával; a 4—11. ábrák az 1—3. ábrák szerinti berendezés segítségével végrehajtott be- és kizsaluzási művelet különféle fázisait mutatja ; Az 1. és 2. ábra szerinti zsaluzóberendezés öt fő rész­ből áll, amelyek a következők; az 4 külső zsaluzótag, a B belső zsaluzótag, a C járdatag, a D mozgatószer­kezet, valamint az E rögzítőszerkezet. Az A külső zsaluzótagnak két egymástól z távközzel elrendezett, egymással párhuzamos, sarokmerev L-alakú 1 tartógerendája van, amelynek la alsó gerendarésze bezsaluzott helyzetben vízszintes, lb felső gerendarésze pedig függőleges helyzetet foglal el. Az lb gerendarész­hez vannak a 2 zsalutábíatartók rögzítve, amelyek pél­dául I-profilú gerendák lehetnek, és az lb gerendarészre merőlegesen, bezsaluzott helyzetben lényegében vízszin­tesen húzódnak. Ezekhez csatlakoznak a 3—6 külső zsalutáblák, amelyek—az 1. ábrán jól látható módon — azonos magasságúak, de eltérő szélességűek, és együt­tesen a 80 külső zsalutáblát alkotják. Az acéUemez­­héjazatú különböző szélességi méretű táblarészek úgy állíthatók össze, hogy például 2,10-^6,00 m . közötti fal- vagy pillérköz-távolságoknak megfelelő mérethatá­ron belül 30 cm-es modulban legyen a teljes táblaszéles­ség változtatható a megfelelő méretű táblák alkalmazá­sával, illetve cseréjével. A 2 zsalutábla-tartóknak is ter­mészetesen cserélhetőknek kell lenniök, kapcsolatuk tehát az 1 L-tartókkal oldható. A zsalutáblák egymás­hoz viszonyított helyzetét (nem ábrázolt) beépített hüve­lyek és csapok biztosítják. A B belső zsaluzótagnak ugyancsak L-alakú, sarok­merev 7 tartógerendái vannak, amelyek egymástól ugyancsak z távközzel, egymással párhuzamosan hú­zódnak. A 7 L-tartókhoz — mintegy a derékszögű há­romszög átfogójaként — ugyancsak mereven vannak rögzítve a 8 konzolos kapcsológerendák; ezeknek a 7b gerendarészen túlnyomó konzolos szakaszát 8a hivat­kozási számmal jelöltük. A 7 L-tartók 7b felső gerenda­részeihez — amelyek bezsaluzási helyzetben függőlege­sek—a 9 zsalutábla-tartók,ezekhez pedig a 10—13 belső zsalutáblák vannak csatlakoztatva, amelyek együttesen a 81 belső zsalutáblát alkotják. Az utóbb felsorolt ele­mek kialakítására és kapcsolatára értelemszerűen vonatkoznak a fentiekben az lb—6 elemekkel kapcsolat­ban elmondottak. A C járdatagot is két L-alakú, sarokmerev 14 tartó­gerenda alkotja, amelyek 14a gerendarésze bezsaluzott helyzetben vízszintes, 14b része pedig (ez utóbbi csak a 2. ábrán látszik) függőleges, és a 44 födémlemez alsó felületére támaszkodik fel (7. ábra). A 14b gerenda­részekhez 15 zsalutáblák csatlakoznak ugyanolyan kiosztásban, mint az A külső zsaluzótag és B belső zsaluzótag zsalutáblái; e 15 zsalutáblák az 59 parapetfal­­nak a 44 födém alá nyúló elkeskenyedő része részbeni zsaluzására szolgálnak. A 14 L-tartó saroktartományá­hoz 37a a furatokkal ellátott 37 fülek vannak rögzítve. A C járdatag a 47 csap segítségével elfordulást megen­gedő módon van az A külső zsaluzótaghoz csatlakoz­tatva. A 14a tartórészekben 48 furat van kiképezve, amely bezsaluzott helyzetben egybeesik a 4—6 külső zsalutábla-részekből álló zsalutábla alsó részéhez rög­zített 49 fülekben levő 50 furatokkal. A C járdatag ré­szét képezik a külső járószintet alkotó 16 járópallók, a védőkorlátot alkotó 17 oszlopok és 18 korláttagok, valamint a 19 védőpalló is (1. ábra). A D mozgatószerkezetnek két egymással párhuza­mos, egymástól z távközzel elhelyezkedő, száraival lefelé álló U-profilú 20 emelőgerendája van, amelyek felülnézetben a zsalutáblákra merőlegesen húzódnak. Az egyik — a 2. ábra szerinti helyzetben — végükkel e 20 gerendák a 28 csapok révén elfordulást megengedő módon vannak az lb gerendarészek végéhez kapcsolva, amelyek bezsaluzási helyzetben pontosan az U-profilú 20 gerendák belsejében vannak, így az 1. ábrán nem is látszanak. A két 20 emelőgerendát a 28 csappal ellentétes végük tartományában a 22 összekötőrúd kapcsolja össze, amely a 20 gerendákhoz oldhatóan kapcsolt 21 kengyelekben van ágyazva; ez utóbbihoz vannak a 23 emelőfülek rögzítve. A kengyelek helyzete, azaz, az emelési pont helye változtatható ; ennek lehetőségét a 2. ábrán bejelölt 31 furatok sora érzékelteti». A 20 emelőgerendákhoz a 28 és 22 csuklók között a 26 csapok segítségével elfordulást megengedő módon vannak a 24 kapcsolórudakesatlakoztatva (az 1. ábrán láthatóan a 25 fülekben vannak a 26 csapok ágyazva), amelyek alsó végei a 27 csapok útján a B belső zsaluzó­tag 8 kapcsológerendáinak 8a konzolosan kinyúló szakaszaihoz varrnak exek lcözbenső — a gependavé* gek és a 7b gewndarészek kötóitti -— helyén ugyancsak csuklósán kapcsolva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom