175746. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzóberendezés, főként alagútzsaluzatos technológiával kérszült építmények homlokzati falszerkezeteinek, különösen mellvédfalainak építéséhez, és résképző zsaluzószerkezet, főként hőszigetelt mellvédfalak építéséhez
3 175746 4 A találmány szerinti mellvédzsaluzó (parapetfalzsaluzó) berendezés előnyei a következők : az emelőgép (daru) egyetlen műveletben végzi el a külső és belső zsaluzat szakítását, új pozícióba helyezését és az új fal bezsaluzását. E műveletek élőmunkaigénye rendkívül alacsony, jóformán csak a rögzítőszerkezet oldására, illetve bekapcsolására korlátozódik. A találmány szerinti berendezéssel végzett munkát összehasonlítva az előregyártott elemekkel történő építési módszerrel, elmaradnak az ez utóbbinál szükséges előregyártótelepi hőérlelési és szakítási műveletek, az alacsony elemek emelése és depóba szállítása, az építéshelyre szállítás, ott depóniába rakás, az elemek rögzítése. A zsalutáblák tagokból történő kialakítása lehetővé teszi 30 cm-es modulban a zsaluzat hosszának megváltoztatását, miáltal könnyen lehet alkalmazkodni különféle építési feladatokhoz. Könnyen változtatható két csap áthelyezésével a létesítendő fal vastagítása is. A külső zsaluhéj szélső profiljára szükség szerint — a függőleges vázszerkezet vastagságához is igazodó — hézagképző profilok szerelhetőek. A zsaluzóberendezés rögzítőszerkezete (födémhez való lehorgonyzás) lehetővé teszi mind az épület vasszerkezetén belüli mellvédfalak (parapet), mind a zárófödém feletti mellvédfalak (attika) megépítését. Maga az egész zsaluzóberendezés viszonylag kis súlyú, így nem igényli nagy teljesítményű emelőgépek alkalmazását. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját és szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra perspektivikus nézetben, bezsaluzási helyzetben szemlélteti a találmány szerinti zsaluzóberendezés egy előnyös kiviteli példáját; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt X nyíl irányából tekintve, vázlatosabb nézetben szemlélteti a berendezést, a bezsaluzási művelet kezdeti fázisában; a 3. ábra a berendezés bezsaluzási helyzetben nagyobb méretarányban részben oldalnézetben, részben metszetben szemlélteti, a rögzítőszerkezet és néhány szerkezeti megoldás részletesebb bemutatásával; a 4—11. ábrák az 1—3. ábrák szerinti berendezés segítségével végrehajtott be- és kizsaluzási művelet különféle fázisait mutatja ; Az 1. és 2. ábra szerinti zsaluzóberendezés öt fő részből áll, amelyek a következők; az 4 külső zsaluzótag, a B belső zsaluzótag, a C járdatag, a D mozgatószerkezet, valamint az E rögzítőszerkezet. Az A külső zsaluzótagnak két egymástól z távközzel elrendezett, egymással párhuzamos, sarokmerev L-alakú 1 tartógerendája van, amelynek la alsó gerendarésze bezsaluzott helyzetben vízszintes, lb felső gerendarésze pedig függőleges helyzetet foglal el. Az lb gerendarészhez vannak a 2 zsalutábíatartók rögzítve, amelyek például I-profilú gerendák lehetnek, és az lb gerendarészre merőlegesen, bezsaluzott helyzetben lényegében vízszintesen húzódnak. Ezekhez csatlakoznak a 3—6 külső zsalutáblák, amelyek—az 1. ábrán jól látható módon — azonos magasságúak, de eltérő szélességűek, és együttesen a 80 külső zsalutáblát alkotják. Az acéUemezhéjazatú különböző szélességi méretű táblarészek úgy állíthatók össze, hogy például 2,10-^6,00 m . közötti fal- vagy pillérköz-távolságoknak megfelelő mérethatáron belül 30 cm-es modulban legyen a teljes táblaszélesség változtatható a megfelelő méretű táblák alkalmazásával, illetve cseréjével. A 2 zsalutábla-tartóknak is természetesen cserélhetőknek kell lenniök, kapcsolatuk tehát az 1 L-tartókkal oldható. A zsalutáblák egymáshoz viszonyított helyzetét (nem ábrázolt) beépített hüvelyek és csapok biztosítják. A B belső zsaluzótagnak ugyancsak L-alakú, sarokmerev 7 tartógerendái vannak, amelyek egymástól ugyancsak z távközzel, egymással párhuzamosan húzódnak. A 7 L-tartókhoz — mintegy a derékszögű háromszög átfogójaként — ugyancsak mereven vannak rögzítve a 8 konzolos kapcsológerendák; ezeknek a 7b gerendarészen túlnyomó konzolos szakaszát 8a hivatkozási számmal jelöltük. A 7 L-tartók 7b felső gerendarészeihez — amelyek bezsaluzási helyzetben függőlegesek—a 9 zsalutábla-tartók,ezekhez pedig a 10—13 belső zsalutáblák vannak csatlakoztatva, amelyek együttesen a 81 belső zsalutáblát alkotják. Az utóbb felsorolt elemek kialakítására és kapcsolatára értelemszerűen vonatkoznak a fentiekben az lb—6 elemekkel kapcsolatban elmondottak. A C járdatagot is két L-alakú, sarokmerev 14 tartógerenda alkotja, amelyek 14a gerendarésze bezsaluzott helyzetben vízszintes, 14b része pedig (ez utóbbi csak a 2. ábrán látszik) függőleges, és a 44 födémlemez alsó felületére támaszkodik fel (7. ábra). A 14b gerendarészekhez 15 zsalutáblák csatlakoznak ugyanolyan kiosztásban, mint az A külső zsaluzótag és B belső zsaluzótag zsalutáblái; e 15 zsalutáblák az 59 parapetfalnak a 44 födém alá nyúló elkeskenyedő része részbeni zsaluzására szolgálnak. A 14 L-tartó saroktartományához 37a a furatokkal ellátott 37 fülek vannak rögzítve. A C járdatag a 47 csap segítségével elfordulást megengedő módon van az A külső zsaluzótaghoz csatlakoztatva. A 14a tartórészekben 48 furat van kiképezve, amely bezsaluzott helyzetben egybeesik a 4—6 külső zsalutábla-részekből álló zsalutábla alsó részéhez rögzített 49 fülekben levő 50 furatokkal. A C járdatag részét képezik a külső járószintet alkotó 16 járópallók, a védőkorlátot alkotó 17 oszlopok és 18 korláttagok, valamint a 19 védőpalló is (1. ábra). A D mozgatószerkezetnek két egymással párhuzamos, egymástól z távközzel elhelyezkedő, száraival lefelé álló U-profilú 20 emelőgerendája van, amelyek felülnézetben a zsalutáblákra merőlegesen húzódnak. Az egyik — a 2. ábra szerinti helyzetben — végükkel e 20 gerendák a 28 csapok révén elfordulást megengedő módon vannak az lb gerendarészek végéhez kapcsolva, amelyek bezsaluzási helyzetben pontosan az U-profilú 20 gerendák belsejében vannak, így az 1. ábrán nem is látszanak. A két 20 emelőgerendát a 28 csappal ellentétes végük tartományában a 22 összekötőrúd kapcsolja össze, amely a 20 gerendákhoz oldhatóan kapcsolt 21 kengyelekben van ágyazva; ez utóbbihoz vannak a 23 emelőfülek rögzítve. A kengyelek helyzete, azaz, az emelési pont helye változtatható ; ennek lehetőségét a 2. ábrán bejelölt 31 furatok sora érzékelteti». A 20 emelőgerendákhoz a 28 és 22 csuklók között a 26 csapok segítségével elfordulást megengedő módon vannak a 24 kapcsolórudakesatlakoztatva (az 1. ábrán láthatóan a 25 fülekben vannak a 26 csapok ágyazva), amelyek alsó végei a 27 csapok útján a B belső zsaluzótag 8 kapcsológerendáinak 8a konzolosan kinyúló szakaszaihoz varrnak exek lcözbenső — a gependavé* gek és a 7b gewndarészek kötóitti -— helyén ugyancsak csuklósán kapcsolva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
