175741. lajstromszámú szabadalom • Szívós ferrites korrózióálló króm-molibdén acél
MAGYAR SZABADALMI 175741 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1977. V. 25. (GE—1013) Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1976. V. 28. (P 26 24 117.8) Közzététel napja: 1980. IV. 28. C 22 C 38/02 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. V. 31. Feltalálók: Gemmel Göran mérnök, Torshälla Âslund Christer mérnök, Torshälla, Solly Barry mérnök, Fagersta, Svédország Szabadalmas : Gränges Nyby AB„ Nybybruk Svédország Szívós ferrites korrózióálló króm-molibdén acél 1 A ferrites króm-molibdén acélokat az utóbbi években behatóan vizsgálták annak érdekében, hogy felismerjék azon hátrányos tulajdonságok lényegét és szerkezeti alapjait, amiket az ilyen típusú acélok az ausztenites króm-nikkel acélokkal összehasonlítva mutatnak, és e hátrányok csökkentése vagy megszüntetése révén előtérbe hozzák a ferrites króm-molibdén acéloknak az ausztenites acélokhoz viszonyított, elsősorban gazdaságossági jellegű előnyeit. A zárványelemek, azaz a szén és a nitrogén hatásának felismerése új kohászati eljárás kidolgozásához vezetett, amellyel az említett elemek koncentrációját az addig szokásos érték alá sikerült csökkenteni (Welding Research Suppl., 1972. április, 222—230. o.; Metals Engineering Quarterly, 1975. augusztus, 32—41. o.; 3 366 263 sz. USA-beli szabadalmi leírás). Nehézséget jelentett azonban, hogy az új kohászati eljárások és beruházások költségesek voltak, így az elérni kívánt gazdasági eredmények legnagyobb része veszendőbe ment. Ugyanakkor az eredmények — elsősorban az áttörési hőmérséklet helyzete tekintetében — nem voltak megfelelők. Miként ismert, áttörési hőmérsékleten azt a hőmérséklet-tartományt értjük, amelyen az acél szívós (duktilis) állapotból hirtelen rideg állapotba megy át (Materials Performance, 1974. szeptember, 9—16. o.). Az ismert módszer szerint a ferrites króm-molibdén acélokhoz a szén- és nitrogéntartalom csökkentése céljából stabilizáló elemeket adtak. Kis (0,03%-nál kevesebb) szén- és nitrogéntartalom esetén azonban az adalékanyagok szükséges mennyisége meghaladta a sztö-2 chiometrikus arányt (titán esetén például a sztöchiometrikus 1: 4 arányú mennyiséget 1: 15-re kellett növelni), ami az acélok tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásoló adalékanyag-tartalomhoz vezetett. A szakirodalom szerint az acél együttes szén- és nitrogéntartalmát általában 0,015%-nál kisebb értékre kell csökkenteni. Emellett egyes esetekben az acél sziliciumtartalmára 0—3%-os, mangántartalmára 0—1%-os, nikkeltartalmára 0—3%-os, réztartalmára pedig 0—2%-os megengedhető értékhatárt állapítottak meg azzal az indoklással, hogy ezek az elemek a megadott koncentrációtartományban a ferrites króm-molibdén acélok tulajdonságaira semmiféle befolyást nem gyakorolnak (amit egyébként az is jelez, hogy ezek az elemek hiányozhatnak az acélból). Az áttörési hőmérséklet helyzete különösen nagy jelentőséghez jut akkor, amikor ezekből az acélokból hegesztés útján ipari termékeket állítanak elő. A fent ismertetett acélok, amelyek hegesztetlen állapotban megfelelő szívóssággal rendelkeztek, a hegesztési varrat mentén és a hegesztési varrattal szomszédos területeken rideggé váltak. Kísérleteink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a stabilizált, ferrites króm-molibdén acélok áttörési hőmérséklete (elsősorban a hegesztési varrat mentén és a hegesztési varrathoz közvetlenül csatlakozó zónákban) szobahőmérsékletnél lényegesen alacsonyabb értékre csökkenthető, ha az önmagukban ismert acélokhoz szigorúan megszabott határértékek közé eső menynyiségü nikkel- és rézadalékot adunk, az acél együttes szén- és nitrogéntartalmát egy előre meghatározott, 5 10 15 20 25 30 175741
