175723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cianurklorid előállítására
5 175723 6 recirkuláltatjuk. Az F mentesítő kolonna fejénél a g vezetéken keresztül annyi folyékony klór-ciánt adagolunk be, hogy megfelelő klór-cián-visszafolyás legyen és hogy az I deflegmátort elhagyó, klór-cián, klór, valamint esetleg szén-dioxid, nitrogén és klór-hidrogén elegyből álló maradék gázkeverék oldószermentes legyen. A maradékgázt, annak érdekében, hogy klór-ciántartalmát teljes mértékben értékesítsük, K fúvó segítségével h vezetéken keresztül az A trimerizációs reaktorba recirkuláltatjuk. Amennyiben a maradék gáz szén-dioxid és nitrogénmentes, a maradékgázt az i vezetéken keresztül, minden további tisztítás nélkül, a klór és klór-cián teljes kitermelése érdekében a cián-hidrogén katalitikus klórozására szolgáló reaktorba vezetjük. Amennyiben a maradék gáz még szén-dioxidot, valamint nitrogént tartalmaz, úgy ezt egy abszorpciós kolonnában vízzel kezeljük, mely műveletnél a klór, klórcián és adott esetben a klór-hidrogén oldódik és a vizes oldatot a vizes cián-hidrogén klórozására, vagy a ciánhidrogén hidrogén-peroxid/sósavval történő oxidációjára szolgáló reaktorba vezetjük, míg a szén-dioxidból és nitrogénből álló idegen gázokat az abszorpciós kolonna fejénél — mint olyat — a levegőbe vezetjük (nem ábrázolt). A fent leírt módon egy, üveg-rashig-gyűrűvel töltött C kolonnában (belső átmérő 60 mm, a lepárló rész hossza 1 500 mm, a dúsító rész hossza 1 750 mm) óránként 5 kg-ig terjedő mennyiségű tiszta, folyékony cianurkloridot választunk le. Ezzel egyidőben óránként 7—8 kg mennyiségű m-klór-trifluor-toluolt, mint oldószert, a C kolonna fejébe adagolunk és a klór-ciánnal és klórral együtt átdesztillált oldószert egy F töltött kolonnában (belső átmérő 50 mm, bepárló rész hossza 1 500 mm, a dúsító rész hossza 4 000 mm), az F kolonna fejéhez folyékony klór-cián bevezetése mellett mentesítjük. Az I deflegmátoron kapott gázkeverék felét a h vezetéken keresztül az A trimerizációs reaktorba visszavezetjük, míg a másik felét az i vezetéken keresztül elvezetjük. Az F kolonna fején óránként 250 g folyékony klórciánt adagolunk be. Cianurklorid előállítására kiindulási anyagként mind a cián-hidrogén vizes oldatának klórozásából, mind a gázalakú cián-hidrogén katalitikus klórozásából előállított klórcián szolgál. Első esetben az i vezetéken át kivont, 23,9% klór-ciánból, 47,5% klórból, 27,5% szén-dioxidból és 1,1% nitrogénből álló maradék gázt vizes mosásnak vetjük alá és a kapott klór-cián és klór vizes oldatát a klór-cián-reaktorba nyomjuk. A második esetben a maradék gázt fúvóka segítségével, minden további tisztítás nélkül, közvetlenül a klór-cián-reaktorba nyomjuk. A leválasztott folyékony cianurklorid kitermelése megközelíti a 100%-ot, a klór-cián előállításánál felhasznált klór és cián-hidrogén mennyiségére vonatkoztatva. 2. példa (1. ábra) Az 1. példában megadottak szerint járunk el, azonban a gőz halmazállapotú trimerizációs keveréket hűtéssel a B hőcserélőben 150 °C hőmérsékletre parciálisán kondenzáljuk, mimellett vízgőzt fejlesztünk. Ami a cianurklorid tisztaságát és kitermelését illeti, az 1. példában megadott eredményeket kapjuk. 3. példa (2. ábra) Az 1. példában megadottak szerint járunk el, azonban a C kolonna d vezetékén át kilépő, gőzhalmazállapotú oldószerből, klór-ciánból, klórból és esetleg idegen gázok keverékét az L hőcserélőben 110 °C hőmérsékletre hűtjük, M elválasztóedényben a gőzt és a kondenzátumot elválasztjuk, a kondenzátumot az 1 vezetéken keresztül a C kolonna fejrészébe visszavezetjük, míg a még mindig oldószertartalmú maradék gázt a k vezetéken keresztül az E hőcserélőben 60—80 °C-ra lehűtjük és az f vezetéken keresztül az F kolonnába vezetjük. A cianurklorid tisztaságát és kitermelését tekintve az 1. példával azonos eredményeket kapjuk. 4. példa Az 1. példában megadottak szerint járunk el, azonban a mentesíteti oldószer egy részét az m vezetéken és az N dugattyús szivattyún keresztül az O extrakciós kolonnába vezetjük, ezzel egyidőben a P dugattyús szivattyún és n vezetéken keresztül 5%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot vezetünk be. A felhasznált nátrium-hidroxid-oldatot az o vezetéken keresztül elvezetjük, míg a tisztított oldószert a p vezetéken és Q dugattyús szivattyún keresztül a c vezetékbe visszavezetjük. Ami a cianurklorid kitermelését és elsősorban a tisztaságát illeti, 4 hónapos folyamatos üzemeltetéssel az 1. példában megadott, azonos eredményi értük el. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás folyékony halmazállapotú cianurklorid előállítására klór-cián trimerizációs keverékéből, frakcionálással és oldószer jelenlétében, azzal jellemezve, hogy a cianurklorid-tartalmú, a trimerizációs reaktorból jövő keveréket gáz- vagy részben kondenzált formában, 146—500 °C hőmérsékleten az első frakcionáló kolonnába vezetjük, oldószenei, így valamely magban halogénezett benzotrifluoriddal, trifiuormetilcsoporttal szubsztituált aromás vegyülettel, triklór-trifluor-etánnal, valamely difluor-tetraklór-etánnal, trifluor-pentaklór-propánnal, perfluor-oktánnal vagy az említettek clegyével érintkeztetjük, majd a kondenzált cianurkloridot a kolonna alsó részéből elvezetjük, az átdesztilláló elegyet részben kondenzáljuk, a részkondenzátumot az első frakcionáló kolonna fejrészébe visszavezetjük, és az oldószert tartalmazó, klórból, klór-ciánból és adott esetben szén-dioxidból, nitrogénből és hidrogén-kloridból álló maradékgázt a második frakcionáló kolonnába vezetjük, amelynek fejrészén folyékony klór-ciánt adagolunk és visszafolyatásával a fejrészen távozó — klórból és klór-ciánból, és adott esetben szén-dioxidból, nitrogénből és hidrogén-kloridból álló — elegyet oldószermentesítjük, majd a nitrogén- és szén-dioxid-mentes elegyet közvetlenül, a nitrogén- és szén-dioxid-tartalmú elegyet vizes mosás után a klór-cián-reaktorba és/vagy a trimerizációs reaktorba vezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az összes, a trimerizációs reaktorba belépő gáz még legalább 50 súly% klór-ciánt tar5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
