175722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék központi fűtési berendezés hidraulikus-kalorikus beszabályozására és/vagy diagnosztizálására
3 175722 4 — a fűtési rendszer egyes részeiben túlfűtöttség, más részeiben aláfűtöttség jelentkezik; — az aláfűtöttség kiküszöbölése érdekében az egész rendszer hőmérsékletét növelik, miáltal a túlfűtöttség fokozódik ; — a túlfűtöttség fokozása — azon túlmenően, hogy a fogyasztók számára kellemetlen — energiapazarlással jár. Különösen szembetűnő ez a hátrány olyan esetekben, amikor néhány aláfűtötl lakás miatt az egész épület, ezzel a lakások túlnyomó részének hőfokszintjét emelni kell. A találmány feladata, hogy olyan eljárást és készüléket szolgáltasson központi fűtési berendezések (rendszerek) hidraulikus-kalorikus beszabályozására, valamint diagnosztizálására, amely a szubjektív érzékelésből származó hibákat megbízhatóan kiküszöböli, és egyszerű eszközökkel teszi lehetővé azt, hogy a fűtési rendszer valamennyi hőleadója mindenkor a tervezett hőteljesítményt szolgáltassa. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a hidraulikai-hőtechnikai beszabályozás a fűtőközeg tömegáramának beállítását jelenti, ami viszont nyomáskülönbség függvénye: Ap=f (m), így a szükséges állapot gyorsan, egyszerű eszközökkel, egzakt módon beállítható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan beszabályozási eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a vezetékrendszer legalább egy helyén, előnyösen valamennyi fel- és leszálló vezetékben az áramló közegben statikus nyomáscsökkenést idézünk elő, a csökkentett statikus nyomású hely és egy változatlan statikus nyomású hely közötti nyomáskülönbséget megmérjük, az ugyanezen helyeken a tervezett tömegáram függvényében előre meghatározott nyomások nyomáskülönbségével összehasonlítjuk, és a mért és előre meghatározott (terv szerinti) nyomáskülönbségek közötti eltérést a hőhordó közeg tömegáramának változtatásával kiegyenlítjük. Ezt az eljárást általában új épületek fűtési rendszereinél alkalmazzuk. Lényegében azonos módon járunk el a meglevő fűtési rendszerek diagnosztizálása esetében is a vezetékrendszer legalább egy helyén, előnyösen valamennyi fel- és leszálló vezetékben az áramló közegben statikus nyomáscsökkenést idézünk elő, a csökkentett statikus nyomású hely és egy változatlan statikus nyomású hely közötti nyomáskülönbséget megmérjük, az ugyanezen helyeken a tervezett tömegáram függvényében előre meghatározott nyomások nyomáskülönbségével összehasonlítjuk, és a mért és előre meghatározott (terv szerinti) nyomáskülönbségek közötti eltérés alapján a fűtőberendezés hibáját adott esetben felderítjük. A beszabályozó és diagnosztizáló készülékre az jellemző, hogy a vezetékrendszer legalább egy helyére, előnyösen valamennyi fel- és leszálló vezetékre csatlakoztatott mérő-szabályozóegysége, valamint nyomáskülönbség mérésére alkalmas beállítóműszere, például U-csöves manométere van, amely mérő-szabályozóegység a vezetékbe iktatott tömegáramszabályozó szerkezetet, célszerűen szabályozószelepet tartalmaz, amely előtt — a hőhordó közeg áramlásirányát tekintve — a vezeték hossztengelyében elhelyezkedő szűkítőelem van beépítve; amellyel szemben a vezeték falazatában furat van kiképezve; e furat előtt távközzel — ugyancsak az áramlásirányt tekintve — további furat van kialakítva, a furatokhoz pedig a beállítóműszerrel összekapcsolható nyomáskivezető szerelvények, célszerűen csapok vannak csatlakoztatva. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a találmány az érzékszervi (tapintáson alapuló) módszer helyett egzakt módon, műszeres eljárással oldja meg a beszabályozás feladatát, miáltal egyrészt jelentős élőmunka-megtakarítást eredményez, másrészt a fűtési rendszer hőtechnikai egyenletességét a terv szerinti módon lehetővé teszi. A találmány segítségével nemcsak az aláfűtés, hanem a túlfűtés is kiküszöbölhető, ez utóbbi lényeges energiamegtakarítást jelent. A készülék szerkezetileg egyszerű, olcsó, mozgó alkatrészt nem tartalmaz, karbantartást nem igényel. A fűtési rendszerbe véglegesen beépítve lehetőséget ad annak rendszeres ellenőrzésére, diagnosztizálására, esetleges hibáinak feltárására anélkül, hogy hőmérsékletmérésre lenne szükség. A beszabályozást és diagnosztizálást pusztán a tömegáram ismeretében, tehát igen egyszerű módon meg lehet oldani. A készülék lehetőséget ad a fűtőberendezés optimális gazdaságosságú szivattyúmunkájának meghatározására, illetve annak beállítására, ami ugyancsak energiamegtakarítást eredményez. Külön kiemeljük a készüléknek azt az előnyét, hogy a hőhordó közeg szennyeződéseire nem érzékeny, a szűkítőelem alakja és elrendezése olyan, hogy a rendszerbe a fűtőközeggel együtt áramló szennyeződéseknek útját nem állja. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a találmány szerinti készüléket egy fűtőberendezésbe iktatva mutatják, valamint a készülék egyes részleteit tartalmazzák és az eljárásnál használható grafikont tüntetik fel. A rajzokon az 1. ábra vázlatos függőleges metszetben mutat egy olyan fűtőberendezést, amelybe a találmány szerinti készülék be van építve; a 2. ábra az 1. ábrán szaggatott vonallal körülhatárolt méiő-szabályozóegységet mutatja nagyobb méretarányban ; a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt „A” részletet, a 4. ábra a 2. ábrán bejelölt „B” részletet mutatja még nagyobb méretarányban; az 5. ábra a 2. ábra szerinti mérő-szabályozóegységek hitelesítési jelleggörbéit mutatja, különféle csőátmérőkre. Az 1. ábrán látható, önmagában ismert fűtőberendezésnek az egymás felett elhelyezkedő, egymástól 2 födémekkel elválasztott 1 szintjein elhelyezett 3 hőleadói a 4 előremenő (felszálló) vezetéket, az 5 elosztóvezetéket, valamint a 6 visszatérő (leszálló) vezetékeket tartalmazó vezetékrendszerre vannak kapcsolva. A vezetékrendszer legfelső pontján 29 légleválasztó automata van elhelyezve. A fűtőberendezés hőközpontja a 7 szerelőszinten (pinceszint, illetve hőközpontszint) van elhelyezve. A 8 hőforrást pl. kazán vagy hőcserélő alkothatja. Ebből indul ki a 4 előremenő vezetékbe torkolló 9 előremenő-alapvezeték, amelybe 10 szakaszoló-zárószerelvény van beépítve. A 6 visszatérő vezetékek a szaggatott vonallal jelölt gyűjtővezeték és a 32 ágvezeték útján a 30 visszatérőalapvezetékhez kapcsolódnak, amelybe szükség szerint ugyancsak 10 szakaszoló-zárószerelvények és 11 szelepek vannak beépítve. A 30 vezeték a 8 hőforrásba torkollik, és a 30a, 30b szakaszaiba vannak a meleg víz cir-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
