175708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedves közeg, különösen talaj nedvességtartalmának mérésére

magyar Népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 175708 Nemzetközi osztályozás: ilsÿ Bejelentés napja : 1978. VII. 11. (BO-1724) G 01 N 27/12 G 01 N 33/24 Közzététel napja: 1980. iy. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IV. 30. V ' 1 Feltalálóik): Borody Huba old. villamosmérnök, Németh Károly old. villamosmérnök, Szabadalmas: Borody Huba oki villamos­mérnök., Budapest Eljárás és berendezés nedves közeg, különösen talaj nedvességtartalmának mérésére 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés nedves kö­zeg, különösen talaj vagy hasonló diszperz rendszer nedvességtartalmának mérésére. Nedves közegek, pl. talaj nedvességtartalmának meg­határozására több módszer ismeretes. Súlymérésre visz­­szavezetett módszernél, amely általában a legnagyobb pontosságot eredményezi, a talaj abszolút víztartalma határozható meg oly módon, hogy a vizsgált talajmintát súlymérés után magas hőmérsékleten, pl. 105 °C-on ki­szárítják, majd ismét meghatározzák a súlyát, így a súly­különbség a talajminta víztartalmával egyenlő. Az el­járás hátrányai, hogy a mérés a helyszínen nem végez­hető el, valamint hosszú időt és költséges berendezéseket igényel. Más ismert eljárás izotópos sugárforrást és sugárérzékelő detektort alkalmaz, és a sugárzás szóró­dásából következtet a talaj nedvességtartalmára. A mód­szer hasonlóan költséges és kisebb pontosságú a súly­­méréses eljárásnál. A talaj víztartalmának ozmózisán alapuló mérési eljárás a talajba előre telepített és sérü­lékeny mérőelektródok miatt nehézkes. A 168 466 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás villamos méiőelektródpáron mérhető elektro­motoros erő alapján határozza meg a talaj nedvesség­­tartalmát, azonban az elektromotoros erő erősen függ a talaj összetételétől, így az eljárás pontossága erősen korlátozott. Ismertek olyan berendezések, melyek a talajba helye­tti elektródok kapcsai közötti villamos impedancia mé­résével kívánják meghatározni a nedvességtartalmat. A talaj vezetőképességét azonban, csakúgy, mint az 175708 2 előbbi esetben, erősen befolyásolja az összetétel, a hő­mérséklet és egyéb tényezők. Ennek elkerülése végett egy ismert megoldásban a mérőelektródokat gipszblokkba ágyazzák, és a talajba telepítik. A gipszblokk a talajjal 5 érintkezve a kialakult egyensúlyi nedvességtartalomtól függő vezetőképességet mutat, mivel a gipszblokkban beálló, a gipszanyagtól és az adalékolástól függő, de a talaj sótartalmától független állandó ionkoncentrációt biztosít. A módszer hibája, hogy a gipszblokk a talaj­­ló jal esetleg nem érintkezik tartósan pl. kiszáradás és újranedvesítés után, valamint elhelyezéséhez a talaj szerkezetének jelentős megbontása szükséges, ami a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait is megváltoztatja. Gyakorlati felhasználhatóságát korlátozza a nagyüzemi 15 művelésnél a gipszblokk és a kivezetések mechanikai sérülékenysége, valamint az érzékelés megbízhatóságá­nak ellenőrizhetetlensége. A találmánnyal az volt a célunk, hogy olyan eljárást és berendezést biztosítsunk nedves közegek, különösen 20 talaj nedvességtartalmának meghatározására, amely az ismert megoldások hátrányait kiküszöbölő, a helyszínen azonnal eredményt adó mérési eljárást és egyszerűen kezelhető berendezést nyújt, melynek pontossága az álta­lános igényeknek a közegösszetétel és a hőmérséklet 25 széles tartományban való változása esetén is megfelel. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a mérendő nedvességtartalmú közegbe helyezett mérő­­elektródok kapcsai között Z, impedancia mérhető, majd a mérőelektródok környezetében a közeget helyi öntö- 30 zéssel vízzel telítve a mérőelektródok kapcsai között Z2

Next

/
Oldalképek
Tartalom