175702. lajstromszámú szabadalom • Tárcsalakú, egyenletesen hőelosztást biztosító vágólemezek kerékköpeny futófelületének megmunkálására
7 175702 8 tövek körvonalán túlnyúló módon is ki lehetnek alakítva, s ezáltal jobb hűtőhatásfokot lehet elérni. Az olyan fogkiképzésnél, ahol a fogtő relatíve keskeny, ezt nem lehet megvalósítani. Ha a nyílások köralakú furatok, akkor ezek a furatok is kiképezhetők az említett a—a vonalon, anélkül, hogy ezzel a fogat gyengítenénk. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy az említett nyílásoknak a lehető maximális nagyságúaknak kell lenniük a fogtő gyengítésének sérelme nélkül. A 2. ábrán látható kiviteli példán a furatátmérő a fogközép méretével megegyezik. A köralakú 50 nyílások, illetve a koraiaktól eltérő alakú nyílások, melyek a fogak vágóéle mögött a fent leírtak szerint vannak kialakítva, arra szolgálnak, hogy az R agy forgómozgása közben elősegítsék a levegő áramlását, s ezáltal lehetővé tegyék a hántolási munka közben fejlődő meleg disszipálását. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ezek a nyílások feladatukat akkor töltik be hatásosan, ha a vágólemezek az y tengelyhez képest z irányban elhelyezkedve, azzal hegyesszöget zárnak be (lásd 5. ábrát). A levegő áramoltatásának jobb hatásfokát lehet elérni akkor, ha e nyílások 250 hátulsó éle az elülső 350 vezető élhez képest a vágólemez síkjából kissé kiemelkedik (lásd 11., 12. ábrákat). Ha ugyanis az elülső 350 vezetőéi a vágólemez síkjából kiemelkedik, a levegő áramlási irányát befolyásolni lehet. Mindkét élt nem szabad a vágólemez síkjából kiemelkedően kialakítani, mert akkor a hűtőhatás csökken. A 18. ábrán látható kiviteli példának megfelelően az egymás után következő fogaknál a nyílások élei felváltva emelkednek ki a vágólemez síkjából. Vagyis a 250a hátulsó él, a vele szomszédos nyílás kiugró élével ellentétes oldalon van kiképezve. Hasonlóképpen a 9. és 10. ábrákkal bemutatott kiviteli példáknál az 50 nyílás —- amelynek kúpos profilja van — tulajdonképpen egy olyan 450 levegőkürtőt alkot, amely a forgórész forgómozgása közben a levegőt gyűjtve szállítja a fogakhoz. A 9a ábrán egy olyan előnyös kiviteli példát mutatunk be, amely szerint az egymást követő fogak élei felváltva hajlanak a vágóéi síkjához, tehát a fogakat érő levegőáram a maximális hűtőhatást tudja kifejteni. A 10. és 10a ábráknak megfelelő kiviteli példák szerint a nyílások úgy is kialakíthatók, hogy a tölcsérszerűen kiképzett nyílások kiszélesedő élei egymással érintkeznek, s az azonos irányú élek emelkednek ki a vágólemez síkjából. Visszatérve a 3. ábrához azt látjuk, hogy a vágólemez 24 vágóélének b talpköre összeesik az Sp távtartó külső kerületével. Ennek következtében az 50 nyílások a levegőt igen kedvezően vezetik a 30 fogakhoz. Ezt a vágóélkialakítást könnyen meg lehet oldani azzal, hogy az összekötő csapokat befogadó 26 nyílásokat a 22 lemeztest belső felületén a megfelelő helyen képezzük ki. (Ezt mutatja az ábra.) Természetes, hogy az 50 nyílást úgy munkáljuk ki, hogy azt az Sp távtartó az agyra történő szerelés alkalmával részben elfödje. Ez esetben a nyílásokat úgy kell méretezni, hogy a fennmaradó szabad részük a b talpkörön hatásos levegőáramlást biztosítson. Mint fentebb már említettük, az 50 nyílások egyik éle a fogtő tartományába is belenyúlik anélkül, hogy a fogat ezzel meg kellene gyengíteni. Ez annyit is jelent, hogy a fogakat a fogtőnél megfelelő szélesre kell méretezni. Viszont ezzel a kialakítással a fogak vágóéléhez közelebb kerül a levegőt áramoltató nyílás, s így a hűtőhatást maximális mértékre növelhetjük. Ha azonban — mint a 7. ábrán látható — a fogtő nem elég széles, akkor az 50 nyílás nem nyúlhat túl az a—a vonalon, tehát a nyílást közvetlenül alatta kell kimunkálni. Előnyös az is, ha a levegő átáramlását biztosító 50 nyílások nem mindegyik fognál vannak kimunkálva, hanem a fogak számánál kevesebb a nyílások száma. (Például minden második fognál van csak nyílás.) A 20. ábrán egy olyan előnyös kiviteli példát látunk, melynek esetében a hűtőhatást több 50h nyílás révén érjük el, melyek a 42 fogtő tartományában vannak kimunkálva. Ha olyan fogprofilt alkalmazunk, amilyent a 8. ábrán lehet látni, akkor mód van arra is, hogy a körívekkel határolt fogprofil kiszélesedő, középső tartományában egy járulékos 500 nyílást munkáljunk ki, melynek átmérője kisebb, mint az 50 nyílások átmérője. A 6. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően az 50 nyílásokat a megfelelően méretezett fogtő tartományában is ki lehet képezni. Ez esetben az 50 nyílások az a—a körvonal felett helyezkednek el, a fogtövet nem gyengítik, a hűtőhatást viszont fokozzák. Azt természetesnek tartjuk, hogy a fentiekben ismertetett kiviteli alakok csupán példák a találmány szerinti megoldásnak megfelelő vágólemez vágóélének kialakítására. A vágóéleket ugyanis ívelt alak nélkül, vízszintes profilban is ki lehet képezni, amint erre a 22. ábra kapcsán utalunk. Az ilyen vágólemezkonstrukciónak a forgórész agyára történő felerősítését mutatja a 23. ábra. A találmányi gondolat körébe tartozik az olyan megoldás is, amely szerint (24. és 25. ábrák) a tárcsára különálló 30 fogak vannak felerősítve, vagy amelynek megfelelően a fog görbített kivitelű. Az ilyen fogszerkezetű vágólemezek részletes ismertetését a korábban már említett 3 879 825 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírás tartalmazza. Azt is természetesnek tartjuk, hogy mind az Sp távtartók, mind az R agy önmagukban véve ismert, és eddig is alkalmazott szerkezeti elemek. A találmány tehát egyaránt vonatkozik a legkülönfélébb alakú fogakkal kialakított vágólemezekre, a kikötés mindössze annyi, hogy a tárcsaalakú vágólemezek oly módon legyenek kialakítva, hogy a levegő áramlását biztosító nyílások kimunkálására kellő hely álljon rendelkezésre anélkül, hogy ezáltal a fogat gyengíteni kellene. Az 1., 3. és 4. ábrák szerinti agy esetében — ahol a zárólemezek és a távtartók nincsenek perforálva, nem okoz gondot az agy belső részére lerakódó gumipor. A fogtövek alján kialakított 50 nyílások — melyek közvetlenül az Sp távtartók felett helyezkednek el —■ lehetővé teszik azt, hogy az agyról a gumiport el lehessen távolítani, tehát a gumipor nem gyűlhet össze a fogak között. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő szerkezeti kialakítás biztosítja a berendezés gazdaságos, gyakorlati szempontból rendkívül előnyös működését. Szabadalmi igénypontok 1. Szegmensekből álló, tárcsaalakú, cserélhető, kerékköpenyt megmunkáló gép forgórészének agyára, távtartók közé szerelt vágólemez, melynek külső kerületén a forgórész agyától (R) kiálló, fogak (30) által alkotott vágóéi (24) van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a lemeztesten (22) a vágólemezt az agyhoz rögzítő csapó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
