175657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2 [N-(2-hidroxietil)-N-rövidszénláncú alkidamidometil]-benzhidrolok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175657 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1978. Vili. 4. (Rí—681) Elsőbbsége: Nagy-Britannia: 1977. VIII. 5. (33,006/77) Közzététel napja : 1980. III. 28. Nemzetközi osztályozás : C 07 C 87/28 HIVATAL Megjelent: 1981. III. 31. Feltaláló : Watson Peter G. vegyész, Loughborough, Leicestershire, Nagy-Britannia Szabadalmas : Riker Laboratories, Inc., Northridge, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok Eljárás 2-[N-(2-hidroxietil)-N-rövidszénláncú alkilaminometil]-benzhidrolok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az I általános képletű 2-[N-(2-hidroxietil)-N-rövidszénláncú alkilaminometilj-benzhidrolok előállítására. A képletben R 1—2 szénatomos alkil-csoportot jelent. Ezek a benzhidrol vegyületek közvetlenül átalakíthatok 5 a megfelelő fenilbenz(f)-2,5-oxazocinokká, mely utóbbiak értékes fiziológiai hatással rendelkező vegyületek. Ezek ismertetése a 3 830 803, a 3 978 085 számú USA- beli szabadalmi leírásokban, valamint az 1 148 717 számú brit és a 863 349 számú kanadai szabadalmi leírás- 10 ban találhatók. Az 1 általános képletü vegyületeknek II általános képletű vegyületekből való előállítása ismeretes. Az ismert eljárás szerint a kiindulási vegyületet egy fémhidriddel, például lítium-alumínium-hidriddel redukálják egy szer- 15 vés oldószerben, például tetrahidrofuránban vagy éterben (1 148 717 számú brit szabadalmi leírás). A lítium-aluminium-hidriddel azonban ipari méretben nem lehet előnyösen végrehajtani a redukciót. Az oldószerek ugyanis tűzveszélyesek, a lítium-alumínium-hidrid ön- 20 maga is rendkívül veszélyes, az eljárás pedig igen költséges. A találmány szerint ipari méretben is előnyös módon állíthatjuk elő az I általános képletű vegyületeket. Kevésbé veszélyes oldószereket használunk, az eljárás ke- 25 vésbé költséges és a termék hozama és tisztasága nagyobb, mint az ismert eljárással előállított terméké. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy egy III általános képletü vegyületet, ahol R jelentése a fenti és D halogénatomot jelent, egy közömbös oldószerben 30 2 nátrium-bórhidriddel reagáltatunk egy alkánsav jelenlétében. A III általános képletű vegyületet előnyösen oly módon állítjuk elő, hogy egy II általános képletű vegyületet egy közömbös oldószerben egy halogénezőszerrel reagáltatunk. A szakirodalomból ismeretes amidoknak aminokká való redukálása nátrium-bórhidriddel alkánsavak jelenlétében. („Sodium Acyloxyborohydride as New Reducing Agents”, Tetrahedron Letters No. 10, 763— 766 és „Reduction of Amides with Sodium Borohydride”, Ventron Alembic, Issue No. 9, 6.) Nyilvánvaló különbségek mutatkoznak azonban ez utóbbi eljárás és a III általános képletű halogénezett vegyületeknek a találmány szerinti redukciója között. Nevezetesen a korábban ismert redukcióhoz nagy fölöslegben kell venni a nátrium-bórhidridet, mert annak hatása a hidrogénfejlődés és az esetleges amin-boránképződés miatt csökken, a redukció feltehetőleg alkiloxibórhidriden keresztül megy végbe. A találmány szerinti redukció viszont könnyen végbemegy igen sokféle oldószerben és sokkal kisebb felesleget kell venni a nátrium-bórhidridből. Igen lényeges a D halogénatomnak a molekulában való jelenléte, mert ennek hiányában a reakció nem megy végbe. Előnyösen úgy járunk el, hogy a III általános képletü vegyületet és az alkánsavat fokozatosan adjuk a reakcióelegyhez, amely a nátrium-bórhidrid teljes mennyiségét tartalmazza. A sav első kis részletének hozzáadása után hidrogénfejlődést már nem figyelhetünk meg. Az I általános képletű terméket általában úgy nyer-175657
