175653. lajstromszámú szabadalom • Betétszerkezet növényi eredetű anyagok, főként dohány duzzasztására szolgáló autoklávokhoz
MAGYAR SZABADALMI 175653 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉ| Bejelentés napja: 1977. II. 22. (RE—609) A 24 B 3/18 Elsőbbbsége: Amerikai Egyesült Államok 1976. V. 3. (682,413) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. III. 28. Megjelent: 1981. III. 31. Feltaláló : Johnson C. Robert, mérnök, Winston-Salem, North Carolina, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas : R. J. Reynolds Tobacco Company, Winston-Salem, North Carolina, Amerikai Egyesült Államok Betétszerkezet növényi eredetű anyagok, foként dohány duzzasztására szolgáló autoklávokhoz í A találmány tárgya betétszerkezet növényi eredetű anyagok, főként dohány duzzasztására szolgáló autoklávokhoz. Növényi eredetű anyagok feldolgozása során különféle technológiai célokból gyakran kell duzzasztani a sejtszerkezetet, így a dohányiparban ezt a lépést a töltőkapacitás növelésére használják. A továbbiakban vizsgálódásainkat erre a körre korlátozzuk. Az ismert eljárásoknál az adott dohányféleség sejtjeit folyékony- vagy gőzhalmazállapotú szerves anyaggal vagy eleggyel telítik. A telített sejtszerkezetű anyagot ezután a szerves anyag vagy elegy forráspontja fölé hevítve és azt a dohány belsejében elgőzölögtetve duzzasztják meg a sejteket. Az ismert megoldások alapjait a 3 524 541, a 3 524 542 és a 3 575 178 számú amerikai szabadalmi leírások tartalmazzák, melyek közül az utóbbi kettő folyamatos üzemű eljárásokat mutat be. A szóbanforgó szakterületen ismert egy olyan megoldás is, melynél a kezelendő dohányt egy folyadék- és gáztömören lezárt készülékben, ún. autoklávban halmozzák fel, ezután a készülék belső nyomását az atmoszferikus nyomás alá csökkentik, majd a betárolt dohányt illékony szerves anyaggal vagy eleggyel telítik és ezután forró gázt vezetnek az autoklávba. Egy ilyen szakaszos eljárást ismertet a 3 753 440 számú amerikai szabadalmi leírás, melynél a kezelendő 2 dohányból az autokláv belsejében, az edényfenéktől meghatározott távolságban rögzített perforált tálcán adott magasságú réteget, ún. ágyat alakítanak ki és a kezelőszert ill. a hőhordozó 5 közeget ezen vezetik keresztül alulról felfelé. A gyakorlatban azt tapasztalták, hogy mintegy 225—375 kp mennyiségű dohányt kell e szakaszos eljárás minden egyes ciklusában kezelni ahhoz, hogy a feldolgozás gazdaságos legyen. 10 Ilyen mennyiségű dohány kezelése esetén azonban bizonyos technológiai problémák jelentkeznek, mivel ezt a dohánymennyiséget egyetlen egy tálcán halmozzák fel, azaz egyetlen egy ágyat képeznek belőle. A nehézségek alapvetően 15 abból erednek, hogy a gőzök ill. gázok egyenlőtlen eloszlásban áramlanak az anyagban, az esetek túlnyomó többségében egyenlőtlen rétegvastagságú dohányágy alakul ki és így az ágy alsó rétegeiben elhelyezkedő dohányrészeket a 20 fölöttük elhelyezkedő anyag összenyomja és aprítja, ezért egyenletes mértékű duzzadást már eleve nem lehet elérni. A technológiai művelet időben nagyon hosszadalmas, viszont a kívánt mértékű duzzadáshoz a lehető leggyorsabban 25 kellene az illékony szerves anyagot vagy elegyet a forró gázáram segítségével a sejtszerkezetben elpárologtatni. Ha ugyanis a forró gáz hoszszabb ideig érintkezik a dohányréteggel, akkor a duzzadás mértéke leromlik. A gyakorlati ta- 30 pasztalatok a továbbiakban még azt is kimutat-175653
