175647. lajstromszámú szabadalom • Folyadéktároló medence, különösen úszómedence, eljárás a medence építésére, valamint zsaluzóberendezés az eljárás foganatosításához
17 175647 18 sebb. A 109 helyiségekbe a be- és onnan kijárást — és természetesen a 14 térzsalu-egységek eltávolítását — a 110 nyílások teszik lehetővé. A 61. ábra viszonylag kisméretű medencét szemléltet, járulékos 109 helyiség nélkül. Az 58—69. ábrák jól mutatják, hogy a találmány az alaprajzi elrendezés vonatkozásában is rendkívül tág variációs lehetőségeket biztosít, anélkül, hogy a berendezésen és technológián változtatni kellene. Végül a 63. ábrán a medence 41 oldalfalának és 2 fenéklemezének csatlakoztatási megoldását (30. ábra szerinti F részlet) tüntettük fel. A 37 konzolon felfekvő 2 fenéklemez 2a oldallapja befelé ferde, vagyis felső széle esik a 41 falhoz a legközelebb, tehát a 41 fal belső felülete és a 2a oldallap közötti rés lefelé bővül. E résbe — veréssel, bepréseléssel — körbenfutó 111 gumikötelet feszítünk be, amelynek keresztmetszete feszítetten állapotában célszerűen lekerekített sarkú rombusz-alakú, a rombuszt befoglaló négyszög mérete pl. 33X48 mm. A rést a 111 gumikötél felett 112 gumiporos bitumennel töltjük ki. Ez a félplasztikus anyag jól tapad a betonfelülethez, és követni tudja a lemez és alagút között fellépő mozgásokat. Megjegyezzük, hogy általában a 63. ábra szerinti módon célszerű kialakítani a medencefal és a fenéklemez kapcsolatát, vagyis e szerkezetrészeket — különösen nagyobb medencék és kedvezőtlen altalajviszonyok esetén — nem betonozzuk egybe az oldalfallal és a fenéklemezzel. A 39—57. ábrákkal kapcsolatban részletesen ismertetett, egybebetonozott szerkezet megépítésére elsősorban kisebb medenceméretek és/vagy igen kedvező talajviszonyok (pl. szikla) esetén kerülhet sor. Bizonyos körülmények között az egybe nem betonozott szerkezet olyan megoldása is előtérbe kerülhet, amikor a fenéklemez nem fekszik fel a medencefal peremesen körbefutó 37 konzoljára, vagy más alátámasztó szerkezetre, hanem a 64. és 65. ábrákon látható módon csatlakozik a 41 oldalfalhoz. Ezesetben tehát a 37 konzolra nincs szükség, a rugalmas ágyazású vasbeton 2 fenéklemez szabadon fekszik fel, az 1 alagúttól függetlenül mozog (süllyedés, hőmérsékletváltozás okozta mozgás, kúszás stb.). Ilyen fenéklemez-megoldással igen egyszerűen, gyorsan és akadálymentesen biztosítható lejtős fenekű medencék fenéklemez-esése; egy medencén belül is nehézség nélkül kielégíthető pl. különböző vízmélységekkel kapcsolatos igény a medence különböző helyein; a beton zsugorodásából, kúszásából, valamint a hőmérséklet változásából származó mozgások — amelyek mértéke más a 2 fenéklemeznél, mint az 1 alagútnál — szabadon, a medenceszerkezet esetleges sérülése nélkül végbemehetnek, egymásrahatásuk elhanyagolható. E ténynek különösen nagyméretű, fedetlen medencéknél van nagy jelentősége, ahol a mozgások a jelentős hőmérsékletkülönbségek és nagy szerkezetméretek miatt viszonylag nagyok. A 64. és 65. ábrákon az egyes szerkezetrészeket a korábban már következetesen alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 2 fenéklemez a 41 oldalfalhoz az 5a hézagzáró szalag és a 111 gumikötél közbeiktatásával csatlakozik, egyébként szabadon fekszik fel a 40 homokos kavicságyazatra épített 39 aljzatbetonon. Az 5a szalag egyik része — lényegében vízszintesen — a 2 fenéklemezbe, a másik része — lényegében függőlegesen — a 41 oldalfalba van bebetonozva, a 111 gumikötél pedig a 41 oldalfal és a 2 fenéklemez oldallapja közötti 110a résbe van befeszítve, az 5a hézagzáró szalag felett. A 65. ábrán egyébként nagyobb méretarányban látható a fenéklemez-medenceoldalfal-csatlakozás vagyis a 64. ábrán feltüntetett s részlet. Jól látható, hogy a 110a rés ezesetben nem bővül, illetve keskenyedik, hanem annak határoló felületei párhuzamosak, vagyis függőlegesek. Az ovális alakú 111 gumikötél ezesetben hosszabb y tengelyével a 110a rést határoló függőleges felületekkel párhuzamosan helyezkedik el, miáltal a 110a résbe feszített kötél e felületekkel a tehető legnagyobb területen érintkezik. A gumikötél profilja egyébként olyan, hogy a rövidebb x tengellyel párhuzamos oldalai egyenesek, s az y tengellyel párhuzamos oldalai oválisak. A tömítés során az ideális és maximális deformálási határ egyezik az említett egyenesek méretével, tehát a maximális deformálási határon a kötél megközelítően egyenes kontúrokat vesz fel, miközben a hosszabb y tengely mérete megnő, vagyis a gumikötél függőleges irányban kiterjed. A párhuzamos falú 110a rés helyett egyébként lefelé igen enyhén szűkülő rést is alkalmazhatunk, ami a beveréskor a kötél deformációját, következésképpen az oldalfelületekhez feszülésének mértékét fokozza. Az 5a hézagzáró szalag a kereskedelmi forgalomban „GRACE SERVISEAL EXPANSION” néven kapható dilatációs szerkezet tehet, amelynek szélessége 240 mm, s 107 nyúlványai a betonban jó lehorgonyzást biztosítanak. Az 5a szalag jobboldali része a 110a rés felületén fekszik fel, csak a 113 nyúlványok kerülnek a betonba, baloldali részének helyzetét a 41 fal betonozása közben pedig szaggatott vonallal tüntettük fel; ez a rész betonozáskor az acéllemezből készült 114 kizáró betét által alkotott fészekbe fekszik be. Az 5a szalag alatti rés-tartomány a 2 fenéklemez alsó szintjéig a végleges szerkezetben 115 rugalmas polisztirol-habbal van kitöltve, amely alatt a 39 aljzatbeton vastagságának megfelelő vastagságú kemény 116 műanyaghab, pl. „Hungarocell” van. A 11a résbe a 111 gumikötél fölé tartósan elasztikus anyagból készült 118 tömítés kerül. A 2 fenéklemez alatt 117 fóliát fektettünk te. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben példálódzó jelleggel leírtakra, hanem az igénypontok által definiált körön belül számos különféle módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Folyadéktároló medence, különösen úszómedence, amelynek vasbetonból készült fenéklemeze, valamint folyadékteret határoló oldalfala van, azzal jellemezve, hogy a fenéklemez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
