175647. lajstromszámú szabadalom • Folyadéktároló medence, különösen úszómedence, eljárás a medence építésére, valamint zsaluzóberendezés az eljárás foganatosításához
13 175647 14 kavicságyra helyezett, összeszerelt 70 zsaluzóberendezés látható, amelynek szerkezetét és használatát az 1. ábrával kapcsolatban már részletesen leírtuk. A 70 zsaluzat elhelyezését, szintezését és beállítását követi egyébként a szerelőbetonozás (39 aljzatbeton), a vasszerelés elhelyezése, majd a vízzáró beton elkészítése. A 26. ábra jobboldali részén éppen bebetonozott 3 alaplemezt látunk, még a 70 zsaluzóberendezés eltávolítása előtt — e célra a 73 autódaru szolgál —, az ábrán baloldalon levő 74 munkagödörben pedig a teljesen kész 3 alaplemezt, amelyről már a 70 zsaluzóberendezést is eltávolítottuk ; a betonozáshoz itt 72 betonkeverős gépjárművet használtunk. A 27. és 28. ábrák az 1 alagút felmenő részének építési fázisait szemléltetik. A 27. ábra jobboldali részén látható a 2. ábra szerinti 14 zsaluzóberendezés 3 alaplemezre helyezésének mozzanata (a nyíl), jobboldali részén pedig a betonozás művelete, s látszanak az ábra síkjával párhuzamos alagútszakasz készítéséhez használt 14 zsaluzóberendezések is. A 28. ábra jobboldali részén a bebetonozott 1 alagút látható, miközben a 73 daru segítségével a 14 berendezés eltávolítása (b nyíl) folyamatban van. Az ábra baloldali részén keresztmetszetben látható a kész alagút, az ábra síkjában pedig a 41 medencefal, vagyis az 1 alagút belső fala. A 29. és 30. ábrákon mutatjuk be a medence monolit vasbeton 2 fenéklemezének építési műveletét, amire a körbefutó 1 alagút megépítését követően kerül sor. A 75 transzportbeton a 76 gépkocsival érkezik, és az 1 alagút által határolt térbe a 77 szállítószalag segítségével kerül, s ott a 40 kavicságyazaton elkészített 39 aljzatbetonon célszerűen az önmagában ismert „TREMIX” vákuumtechnológiai gépsorral — vibrogerenda, szívószőnyeg, vákuumszivattyú, simító- és glettelőgép — kerül bedolgozásra, amelynek haladási sebessége — az akadályozó tényezőktől függően — 250—300 m2/műszak. A 2 fenéklemez a körbenfutó 37 konzolon fekszik fel. Az alulról a 2 fenéklemezzel és oldalról a 41 belső alagútf allai határolt folyadékteret 106 hivatkozási számmal jelöltük. Nagyobb méretű, fedett téri medencéknél szükség lehet a fenéklemez alatt kúszható megfigyelőtér kialakítására. Ilyen konstrukciót szemléltet a 31. ábra, ahol e megfigyelőteret 78 hivatkozási számmal jelöltük. Ezesetben az 1 alagút 3 alaplemezével azonos szinten és azonos vastagságban 79 medence-alaplemez készül — célszerűen ez is monolit vasbetonból —, valamint a 41 oldalfal belső oldalán körbenfutó 80 fallábazat, és 83 faltartó, amely a medence hosszanti középvonalában húzódik, a 79 alaplemezbe van bekötve, s magassága a 80 fallábazat magasságával azonos; e h magasság a 79 alaplemez felső és a 2 fenéklemez alsó felülete közötti távolságnak felel meg. A 32a—33b. ábrák szemléltetik a 31. ábra szerintihez hasonló medence célszerű építési fázisait és szerkezeteit, valamint a medencekonstrukció részleteit nagyobb méretarányban. A 79 alaplemez készítéséhez az 1. ábrával kapcsolatban már ismertetett 70 zsaluzóberendezést használjuk, melyet 81 magasítóelemekkel egészítünk ki (32b. ábra). A szükséges helyeken 5 szalagokat és 23 kötő- és távtartószerkezeteket építünk be. A medencetér felőli 4a csonkfal vastagsága nagyobb, mint a külső 4 csonkfal vastagsága. A 83 faltartó zsaluzására a 82 zsaluzókészlet szolgál. A 4a csonkfalban — amelynek 80a alsó része a 80 fallábazatnak felel meg — körbenfutó 84 fészek van kiképezve a létesítendő 2 fenéklemez befogadására. A 33a. ábra szerinti ütemben a 14 alagútzsaluzó berendezést a járófelülettel is rendelkező konzolos 85 alátámasztó szerkezeten helyezzük el, amelyet a 4, 4a csonkfalakra függesztünk fel. A 33b. ábra szerinti ütemben önmagában ismert 86 síkzsaluzat segítségével elkészítjük a 2 fenéklemezt. Ez a medence is körbenfutó 43 pihenőlépcsővel van kiképezve az előírt mélységben. Fedett medence esetén, vagy ha a medence későbbi lefedése elő van irányozva, célszerű az 1 alagút külső falát a tervezett járófelület külső széle alá építeni. Mivel a 14 berendezés fesztávolsága változtatható, erre minden további nélkül lehetőség van, mert az alagút falköztávolsága növelhető (1. a 3. ábrát). Ilyen esetekben az 1 alagút 45 külső falát pilléresíthetjük a kizsaluzást követően. Célszerűen úgy járunk el, hogy a 14 zsaluzóberendezésen belül, a 24 külső falzsaluzóhéj mellett (1. a 2. és 3. ábrákat is) 90°-os szögben felhajlítva elhelyezzük, és a 45 fal 90 vasszereléséhez kötjük a létesítendő oszlopok vasszerelésének 87 vízszintes kengyeleit, amelyek e helyzetükben érintik a 24 zsaluzóhéj belső felületét. A 3 alagút-alaplemez 3a konzolos részének 88 vasszereléséhez kapcsoljuk a létesítendő pillér hosszvasaihoz csatlakoztatandó 89 tüskéket. Ezután a 34. ábra szerint a már ismertetett módon bebetonozzuk az 1 alagutat. A kizsaluzást követő lépésben a 35. és 36. ábra szerint — utóbbi a 35. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet —, a felhajtott 87 kengyeleket visszahajlítjuk (c nyilak), és a 45 falnak, a 3a konzolnak és a 42 födémnek a létesítendő oszloppal érintkezésbe kerülő 91 felületeit érdesítjük; a pillér 92 hosszvasait elhelyezzük, s a 87 kengyelekkel összekapcsoljuk, végül a 93 héjazatból és 94 bordákból álló U-alakú zsaluzattal a pillért bezsaluzzuk, majd bebetonozzuk. A 37. és 38. ábrákon látszik a kész 95 pillér, amelynek felmenő része önmagában ismert módon készülhet; a 38. ábra a 37. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett metszet. Az 1 alagút külső 45 falával a fentiek szerint egyesített 95 pillérek a lefedőszerkezetnek a 95 pillérek vonalában függőlegesen jelentkező terheit sáv-terheléssé alakítva továbbítják az 1 alagút 3 alaplemezére. Ennek előnye, hogy kisebb teherbírású talajok esetén a lefedő és felmenő szerkezetek részére egyébként szükséges mélyalapozás elhagyható, hiszen maga az alagút képezi e szerkezetek alapozását. Speciális talajmechanikai adottságok (sziklás talaj), vagy ilyen igény esetén olyan medence5 JO 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
