175641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés mozgást érzékelő behatolást jelző berendezéseknél a zavaró és hasznos jelek szétválasztására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 175641 Bejelentés napja: 1977. IV. 22. (MU—585) Nemzetközi osztályozás G 08 B 13/00 Módosítási elsőbbsége: 1979. X. 25. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. III. 28. Megjelent: 1981. III. 31. Feltalálók : Boda Miklós villamosmérnök, Budapest Révész György villamosmérnök, Budapest Szirmai Zoltán villamosmérnök, Budakalász Tóth László villamosmérnök, Budapest Szabadalmas : Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés mozgást érzékelő behatolást jelző berendezéseknél a zavaró és hasznos jelek szétválasztására 1 A találmány tárgya olyan eljárás, és kapcsolási elrendezés, amely a mozgást érzékelő behatolást jelző berendezéseknél a zavaró és hasznos jelek szétválasztására, így a környezet változásából adódó zavarok kiszűrésére alkalmas. A behatolást jelző készülékekkel szemben elsőrendű követelmény a nagy érzékenység, a nagy hatótávolság, a hatásosság és hosszú élettartam mellett a megbízhatóság, azaz, hogy igen kevés téves riasztást adjanak, hiszen minden egyes ilyen esetben feleslegesen riadóztatják az ügyeleti központot. A téves riasztások okozója a környezet állapotváltozásai, amelyek beleesnek a valamilyen, többnyire egyszerű fizikai elven működő detektorok észlelési tartományába, és így a hamis jelekkel a detektor „összetéveszti” a behatolót. Mindezt bemutatjuk egy gyakorlati példán. A Doppler-effektus, és az ezen elv alapján működő behatolást jelző készülék régóta ismert. A figyelt térbe egy elektroakusztikus átalakító hanghullámokat sugároz. A hanghullámok bizonyos százaléka a térben levő tárgyakról, falakról visszaverődéssel újra a készülékbe jut, és az egy másik átalakítóval észlelhető. Ha a figyelt térben valamilyen test, pl. behatoló mozog, a róla viszszaverődött jel hullámhossza (frekvenciája) megváltozik. E megváltozott jel egy hányada szintén eljut az érzékelőhöz. A sugárzó és az érzékelő jeleinek frekvenciáját összehasonlítva, a térben levő mozgás kimutatható, riasztó jelzés generálható. Az így elkészített detektorok sok hamis riasztó jd-2 zést adhatnak. Ugyanis a figyelt teret levegő tölti ki, amely különféle okok, pl. huzat, fűtés stb. miatt mozoghat. Példaként tételezzünk fel egy levegőcsomagot, amelyet pl. egy ventillátor gyorsított fel. Amint ez a 5 levegőcsomag tovahalad, mozgási energiáját a környező molekuláknak átadja, vagyis a mozgó levegőmennyiség növekszik. Mivel azonban a levegőcsomag sebességének és tömegének szorzata, vagyis impulzusa állandó kell hogy maradjon, a tömegnövekedés sebességcsök- 10 kenéssel jár, és végezetül a levegőtömeg lassan nyugalomba jut. Ha ezen levegőtömegen, melynek részei más-más sebességgel mozognak, hanghullám halad keresztül, a mozgási sebességnek megfelelően megváltozik a hang 15 hullámhossza, fellép a Doppler-jelenség és a dopplerjelek széles spektruma jön létre. A detektor ezeket is érzékeli, és ezekre is riasztó (hamis) jelzéssel reagál. Nagyon sok használatban levő készüléknél a téves riasztások számát úgy csökkentik (mivel a levegő a leg- 20 több esetben viszonylag lassan mozog), hogy csak a gyorsabb mozgásokra adjanak riasztó jelzést. E készülékeknek az a nagy hátránya, hogy a lassan mozgó, lopakodó behatolót nem leplezik le. Egy másik megoldásban a mozgásokat két, egy las- 25 súbb és egy gyorsabb sebességtartományra osztják és megmérik a lassú mozgások tartományában keletkező dopplerjelek nagyságát. Mivel a légturbulenciákból származó zavarok statisztikus jellegűek, a lassúbb tartomány alapján becslést lehet adni a zavarjelek nagyobb 30 sebességű tartományába eső részeinek nagyságára. 175641
