175632. lajstromszámú szabadalom • "Optikai sugárzás mérésére szolgáló, nagy belépési felületű mérőfej"

3 175632 4 közben fényváltozás jelentkezhet a fényészlelőn, külö­nösen többszöri tükrözés és a világító testekből részben polarizált fény kilépése esetén, a ferde tükrözéseknél fellépő további polarizáció miatt. II. Nagy belépő nyílású irányérzékeny mérőfej hasz­nálata, mely esetben az L mérési távolság nagysága nem kritikus. Ezen módszer alkalmazásánál olyan irány­érzékeny mérőfejet kell alkalmazni, melynek OD be­lépési felület átmérője a világítótest A legnagyobb mére­ténél valamivel nagyobb, Í>D SA+2A. tg«, ahol « az irányérzékeny érzékelő hasznos irányérzékenységi szög­tartománya (CIE No. 27 szerint a= ±2,5°) és az L mé­rési távolságra ekkor ab) pontban ismertetett korláto­zás nem vonatkozik, de L =£ A/2. Az irányérzékeny mérőfejek egyik ismert felépítési módja az, hogy pozitív dioptriájú optikai elemnek pl. gyűjtőlencsének a fókusz­­síkjában kisméretű (<pe) fényészlelőt helyezünk el, mivel Oe ekkor tga=—, ahol f a pozitív dioptriájú optikai elem fókusztávolsága (J. KROCHMANN, LICHT­TECHNIK 27/1975/16.) A mérés geometriai helyszük­séglete ekkor egy L=0,55 A sugarú gömb, illetve mérés közben elforduló világítótest mérésénél kb. 0,55 A su­garú és 1,10 A szélességű álló korong. Látható, hogy a II. módszer geometriai helyszükséglete lényegesen ki­sebb. Nagyméretű világítótestek mérése esetén azonban ilyen típusú irányérzékeny mérőfejhez igen nagy belépő felületű (átmérőjű) pozitív dioptriájú optikai elemre lenne szükség. Ezek gyártása költséges, súlyuk nagy, így a beépítésükhöz és mozgatásukhoz szükséges me­chanizmus bonyolult. Ilyen konstrukciójú goniométerek nem ismeretesek (J. KROCHMANN uo.). Ismeretesek olyan nagy belépési felületű mérőfejek, melyek az irányérzékenységet pozitív dioptriájú optikai elem nélkül biztosítják oly módon, hogy a mérőfej be­lépési felületének kitöltéséhez nagyszámú, párhuzamo­san egymás mellé helyezett kisméretű belépő felülettel (02—5 mm) rendelkező olyan irányérzékeny optikai csatornákat alkalmaznak, melynek az irányérzékenysé­get blendesorral, vagy egyenes, belül matt fekete cso­darabokkal hozzák létre és az ezek mögé elhelyezett, a teljes belépő felület méretével legalább azonos nagymé­retű diffúz üveglemez hátsó oldaláról kilépő fény egy részét összegezve juttatják a mérőjelet szolgáltató egyet­len közös kisméretű fényészlelőre. A berendezés helyes működésének előfeltétele az, hogy ugyanazon belépő fény bármely optikai csatornán (blendesoron, csövön) át belépve a fényészlelőn ugyanakkora jelet keltsen. Az ismert berendezések ezt úgy oldják meg, hogy a mérőfej optikai tengelyéhez közelebb levő optikai csa­tornákból érkező fényt optikai úton pl. szürke szűrőkkel gyengítik (KROCHMANN uo.) vagy a nagyméretű diffúz üveglemez mögé diffúz reflektáló felületű integráló gömbszeletet csatlakoztatnak (E. FREDRIKSEN, LIGHT and LIGHTING 60) (1967/46, T. CELIO, CIE LONDON 1975 (T. C. 2—4.), amelyhez a fényészlelő úgy csatlakozik, hogy a diffúz üveglemezről közvetlenül ne kaphasson fényt. Az ilyen típusú ismert berendezések többféle hátrányt mutatnak: a mérőfej effektiv belépési felülete kicsi, a q hasznos kitöltési tényező (a hasznos belépési felületes a belépési .felület aránya) blendesomál q ~ 0,125, csöveknél q ~ 0,6—0,7 ; az optikai jelösszeg­­zéa és kiegyenlítés együttes, tq optikai, transzmissziós 2 hatásfoka igen kicsi, szűrős kiegyenlítésnél v] ~ 10~3— 10~s, integráló gömbszeletnél v) ~ 10“5. A CIE előírá­sok szerint továbbá a fényészlelőnek a szem hullám­hosszfüggő érzékenységi görbéjét kell követnie, aminek biztosítására a fényészlelő elé valamely spektrálisan illesztett szűrőt ún. V(X) szűrőt kell elhelyezni, melynek elnyelése miatt az rlc eredő teljes optikai transzmissziós hatásfok tovább csökken 7]e ~ 10~6—10-7. A találmány szerint felépített optikai sugárzás méré­sére szolgáló nagy belépési felületű mérőfej a fentemlí­­tett hátrányokat nem mutatja, mivel a belépési felület hasznos kitöltési tényezője q rí 1 ; a teljes optikai transz­­missziós hatásfoka az ismert mérőfejek hatásfokánál nagyságrendekkel jobb; az egyedi csatornák jelkiegyen­lítése pontos, és a mérőfej súlya kisebb. A találmány szerint felépített optikai sugárzás méré­sére szolgáló nagy belépési felületű mérőfej szintén több azonos felépítésű párhuzamosan egymás mellé helyezett irányérzékeny optikai csatornát tartalmaz és az ismert megoldásoktól eltérően az jellemzi, hogy az egyes irány­érzékeny optikai csatornák belépő nyílásaiban azokat teljesen kitöltő pozitív dioptriájú optikai elem (gyűjtő­­lencse, homorú tükör, FRESNEL lencse stb.), és ezek fókuszsíkjában a mérőfej előírt hasznos irányérzékeny­ségi tartományát meghatározó átmérőjű belépő nyílás­sal ellátott egyedi észlelőfejek vannak elrendezve, mely egyedi észlelőfejek hasznos optikai vagy villamos jelei, optikai vagy villamos úton valamely, az egyedi észlelő fejektől elkülönített optikai vagy villamos jelösszegző bemenetére míg a mérőfej mérőjelét szolgáltató kijelző, az elkülönített optikai vagy viltemos jelösszegző kime­netére vannak kapcsolva. A találmány szerint felépített mérőfej irányérzékeny optikai csatornáinak belépő nyílásátmérője a pozitív dioptriájú optikai elem alkalmazása esetén lényegesen nagyobb lehet, mint az ismert megoldások irányérzékeny optikai csatornáinak (blende, cső) belépő nyílása, ugyanazon értékű hasznos irányérzékenységi tartomány biztosítása mellett, így a mérőfej belépési felületének ki­töltéséhez lényegesen kevesebb számú optikai csatorna szükséges, ami által lehetővé válik az egyes irányérzé­keny optikai csatornákból származó jelek egyenkénti, azaz pontos kiegyenlítése. Javul a mérőfej optikai transzmissziós hatásfoka, mivel a kevesebb csatorna optikai elkülönítéséhez szükséges határoló lemezek szá­ma kisebb és ezek a mérőfej hasznos belépési felületén gyakorlatilag elhanyagolható veszteséget (takarást) okoznak. Az elkülönített egyedi érzékelőfejek alkalma­zása az egyes irányérzékeny, optikai csatornák és ezáltal az egész mérőfej hatásfokának további jelentős javulását eredményezi, az egyedi mérőfejek ugyanis célszerűen belül jó optikai refiexióképességű diffúz vagy tükröző falú üregek, melynek egy részét optikai jelösszegző al­kalmazása esetén az optikai jel továbbítását biztosító nyílás képezi, melyhez célszerűen valamely fényvezető optikai dem (pl. fényvezetőszál vagy köteg) belépő nyí­lása csatlakozik. Ezen fényvezető elem belépő nyílásá­nak és az egyedi észlelőfej . üregének felületaránya lénye­gesen nagyobb, mint pl. az ismert megoldásoknál a kis­méretű egyetlen fényészlelő és a mérőfej teljes belépő felületével legalább azonos nagyságú integjáló, gömb­szelet ,bdső felületének aránya, mely arány a triász­­missziós hatásfokot döntően, .meghatározza* Ap feMf­­mány szerinti egyedi észlejőfejpknél, a fényeJekÚPTO06 észlelők közvetlenül az egyçdj észlelődében iaalkajma-5 10 15 20 25 30 35 [40 [45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom