175614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium, horgany szinesfém, stb anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként iparművészeti tárgyak öntéssel való előállítására
7 175614 8 megolvadnak, minek eredményeként az eddig védett habanyag réteg is elég, ennek terébe is behatol az olvadt fém. Az 1. ábrán látható 7 helyen az alázúduló olvadt fém a formaüreg falát nagymértékű eróziós hatásra veszi igénybe. Ez a hely a nagy mechanikai igénybevétel ellen úgy védhető, hogy a 7 hely mellé, illetve köré fémfólia anyagú 7’ védő réteget alkalmazunk. Ennek a fémfóliának anyaga előnyösen azonos az öntvény anyagával. A 7 helyen levő, védett habanyag réteg a T fémfólia beolvadása után ég el akkor, amikor a formaüreg 7 hely alatti részét az olvadt fém már teljesen kitöltötte. Előfordulhatnak olyan tárgyak, amelyeknél az olvadt fém lefelé áramlási útjában egy nagy keresztmetszetű formaüreg szakasz fölött jelentősen kisebb keresztmetszetű formaüreg szakaszok vannak, amelyek általában a nagy keresztmetszetű formaüreg szakaszból ágaznak ki. Ilyen esettel állnánk szemben például akkor, ha az 1. ábrán vázolt, stilizált ember alakú figura törzsének átmérője a rajzon láthatónak például tízszerese lenne. Ilyen esetben gyakori jelenség, hogy mire a törzs és az alatta levő formaüreg szakaszok megtelnek olvadt fémmel, az olvadt fém már dermedni kezd, még mielőtt a karrészeket kitöltené. A karrészek kitöltésének biztosítására a találmány szerinti eljárásnál a törzsrészbe 8’ védő réteget helyezünk, amely az adott körülményektől függően a törzsrész átömlő keresztmetszetét részben vagy esetleg teljesen, átmenetileg, öntés közben rövid időre elzárja. Így a felülről lefelé ömlő olvadt fém a fej- és nyakrészen keresztül a törzs egy részébe áramlik, majd itt időlegesen megakasztva a karrészekbe ömlik. Amikorra a karrészek megtelnek, a 8’ védő réteg a fölötte levő olvadt fém hidrosztatikus nyomásának és/vagy a hőnek hatására teljesen átszakad vagy beolvad, és ezután a beöntőnyílásba öntött, olvadt fém szabadon, a törzsrész teljes keresztmetszetén át áramlik a lábrészek felé, majd ezek megtelte után kitölti a törzsrészt, nyakrészt és fejrészt is. A védő réteg által kifejtett égéskésleltetés idejét a védő réteg anyagminőségének és vastagságának megválasztása révén szabályozzuk. A 2. ábrán egy a találmány szerinti eljárás révén önthető, bonyolult kerületi alakú képtartó vagy tükörkeret van föltüntetve, melynek kerületéből T alakú idomok állnak ki. Az idomok egy része magából az öntvény anyagából van, más része pedig valamilyen más anyagú, még az öntés előtt készített munkadarab. Az öntés előtt elkészített idomoknak nemcsak anyaga, hanem színe, külső megjelenési formája is eltérhet az öntvény anyagából levő T idomoktól. Ennél a példaképpeni foganatosítási módnál a habanyag öntőmintának azokat a helyeit, amelyekre az előre elkészített T idomok kerülnek, kellő méretű bemélyedésekkel látjuk el és a T idomokat e mélyedésekbe beragasztjuk. A habanyag öntőmintának azokon a helyein, ahol a formaüreg homlokfala az öntés folyamán várhatóan megsérülhet, az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett módon szintén védő rétegeket alkalmazunk úgy, mint az 1. ábrával kapcsolatban ismertettük. Ilyen védő rétegek a 2. ábra egy szakaszán föltüntetett 9’ védő rétegek. Hasonló módon erősíthetők be a habanyag öntőmintába egyéb díszítő elemek, például üvegszerű idomok, kövek és hasonlók is. Ha kőzúzalékszerű anyaggal kell az öntvény felületét vagy ennek egy részét borítani, ezt a kőzúzalékszerű anyagot ragasztással erősítjük a habanyag öntőminta felületére és a már ismertetett módon ágyazzuk be a formahomokba. A kőzúzalékszerű anyaggal borítani kívánt felületszakaszon szintén egy védő réteget helyezünk el a leválasztott habanyag réteg mögé. A találmány szerinti eljárás fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: Az öntőminta rövid idő alatt és olcsón előállítható. Az öntőminták kis sorozatban való öntésnél is mindig pontosan azonos alakúak és méretűek. Az öntőminta a formahomokba egyszerű módon beágyazható és az öntőüreg, illetve formaüreg pontos alakúra készíthető, öntés folyamán az öntőüreg fala nem sérülhet meg. Az önteni kívánt tárgy felületébe öntés révén beerősített, az öntvénytől eltérő anyagú idomok és díszítő elemek a kész öntvényen pontosan az előírt helyen és helyzetben lesznek, ezek öntés folyamán nem károsodnak. Az olvadt fém a formaüreg minden részét teljesen kitölti, tehát hiánytalan, pontos alakú öntvényt nyerünk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás alumínium, horgany, színesfém stb. anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként iparművészeti tárgyak öntéssel való előállítására, amely eljárásnál az öntőminta anyagaként gyakorlatilag maradék nélkül elégethető, illetve elgázosítható habanyagot alkalmazunk és az öntőmintát formahomokba ágyazzuk, a formahomokban hagyjuk és az olvadt fémet erre öntjük, azzal jellemezve, hogy a habanyagból levő öntőmintának azokról a helyeiről, amely helyeken az olvadt, áramló fém a formaüreg falát az alaki- és méretjellemzők következtében megrongálhatja, és/vagy amelyeken már az öntés előtt elkészített tárgyakat, idomokat vagy díszítő elemeket kell az öntvénybe erősíteni, és/vagy ahol az olvadt fém átfolyási sebességét csökkenteni kívánjuk, egy habanyag réteget leválasztunk, a leválasztási felületre az öntőminta habanyag szerkezeténél tömörebb szerkezetű, a hőt kevésbé vezető, ennél kisebb sebességgel égő, illetve gázosodó anyagból levő védő réteget viszünk föl, majd a szétválasztott felületeket újból összeragasztjuk és az így elkészített öntőminta formahomokba ágyazása után, a fémnek formaüreget kitöltő habanyagra öntésekor a habanyag elégését, illetve elgázosodását a védő rétegekkel helyileg késleltetjük, illetve szabályozzuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a védő réteg anyagául ásványi anyagot, például gipszet, agyagot, cementet vagy fémoxidot poli-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
