175614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium, horgany szinesfém, stb anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként iparművészeti tárgyak öntéssel való előállítására

7 175614 8 megolvadnak, minek eredményeként az eddig védett habanyag réteg is elég, ennek terébe is behatol az olvadt fém. Az 1. ábrán látható 7 helyen az alázúduló ol­vadt fém a formaüreg falát nagymértékű eró­ziós hatásra veszi igénybe. Ez a hely a nagy me­chanikai igénybevétel ellen úgy védhető, hogy a 7 hely mellé, illetve köré fémfólia anyagú 7’ vé­dő réteget alkalmazunk. Ennek a fémfóliának anyaga előnyösen azonos az öntvény anyagával. A 7 helyen levő, védett habanyag réteg a T fém­fólia beolvadása után ég el akkor, amikor a for­maüreg 7 hely alatti részét az olvadt fém már teljesen kitöltötte. Előfordulhatnak olyan tárgyak, amelyeknél az olvadt fém lefelé áramlási útjában egy nagy ke­resztmetszetű formaüreg szakasz fölött jelentő­sen kisebb keresztmetszetű formaüreg szakaszok vannak, amelyek általában a nagy keresztmet­szetű formaüreg szakaszból ágaznak ki. Ilyen esettel állnánk szemben például akkor, ha az 1. ábrán vázolt, stilizált ember alakú figura törzsé­nek átmérője a rajzon láthatónak például tízsze­rese lenne. Ilyen esetben gyakori jelenség, hogy mire a törzs és az alatta levő formaüreg szaka­szok megtelnek olvadt fémmel, az olvadt fém már dermedni kezd, még mielőtt a karrészeket kitöltené. A karrészek kitöltésének biztosítására a találmány szerinti eljárásnál a törzsrészbe 8’ védő réteget helyezünk, amely az adott körülmé­nyektől függően a törzsrész átömlő keresztmet­szetét részben vagy esetleg teljesen, átmenetileg, öntés közben rövid időre elzárja. Így a felülről lefelé ömlő olvadt fém a fej- és nyakrészen ke­resztül a törzs egy részébe áramlik, majd itt idő­legesen megakasztva a karrészekbe ömlik. Ami­korra a karrészek megtelnek, a 8’ védő réteg a fölötte levő olvadt fém hidrosztatikus nyomásá­nak és/vagy a hőnek hatására teljesen átszakad vagy beolvad, és ezután a beöntőnyílásba öntött, olvadt fém szabadon, a törzsrész teljes kereszt­­metszetén át áramlik a lábrészek felé, majd ezek megtelte után kitölti a törzsrészt, nyakrészt és fejrészt is. A védő réteg által kifejtett égéskésleltetés idejét a védő réteg anyagminőségének és vastag­ságának megválasztása révén szabályozzuk. A 2. ábrán egy a találmány szerinti eljárás ré­vén önthető, bonyolult kerületi alakú képtartó vagy tükörkeret van föltüntetve, melynek kerü­letéből T alakú idomok állnak ki. Az idomok egy része magából az öntvény anyagából van, más része pedig valamilyen más anyagú, még az öntés előtt készített munkadarab. Az öntés előtt elkészített idomoknak nemcsak anyaga, hanem színe, külső megjelenési formája is eltérhet az öntvény anyagából levő T idomoktól. Ennél a példaképpeni foganatosítási módnál a habanyag öntőmintának azokat a helyeit, amelyekre az elő­re elkészített T idomok kerülnek, kellő méretű bemélyedésekkel látjuk el és a T idomokat e mélyedésekbe beragasztjuk. A habanyag öntő­mintának azokon a helyein, ahol a formaüreg homlokfala az öntés folyamán várhatóan meg­sérülhet, az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett módon szintén védő rétegeket alkalmazunk úgy, mint az 1. ábrával kapcsolatban ismertettük. Ilyen védő rétegek a 2. ábra egy szakaszán föl­tüntetett 9’ védő rétegek. Hasonló módon erő­síthetők be a habanyag öntőmintába egyéb dí­szítő elemek, például üvegszerű idomok, kövek és hasonlók is. Ha kőzúzalékszerű anyaggal kell az öntvény felületét vagy ennek egy részét bo­rítani, ezt a kőzúzalékszerű anyagot ragasztással erősítjük a habanyag öntőminta felületére és a már ismertetett módon ágyazzuk be a formaho­mokba. A kőzúzalékszerű anyaggal borítani kí­vánt felületszakaszon szintén egy védő réteget helyezünk el a leválasztott habanyag réteg mögé. A találmány szerinti eljárás fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: Az öntőminta rövid idő alatt és olcsón előállít­ható. Az öntőminták kis sorozatban való öntés­nél is mindig pontosan azonos alakúak és mére­tűek. Az öntőminta a formahomokba egyszerű módon beágyazható és az öntőüreg, illetve for­maüreg pontos alakúra készíthető, öntés folya­mán az öntőüreg fala nem sérülhet meg. Az ön­teni kívánt tárgy felületébe öntés révén beerő­sített, az öntvénytől eltérő anyagú idomok és dí­szítő elemek a kész öntvényen pontosan az előírt helyen és helyzetben lesznek, ezek öntés folya­mán nem károsodnak. Az olvadt fém a forma­üreg minden részét teljesen kitölti, tehát hiány­talan, pontos alakú öntvényt nyerünk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás alumínium, horgany, színesfém stb. anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként ipar­­művészeti tárgyak öntéssel való előállítására, amely eljárásnál az öntőminta anyagaként gya­korlatilag maradék nélkül elégethető, illetve el­­gázosítható habanyagot alkalmazunk és az öntő­mintát formahomokba ágyazzuk, a formahomok­ban hagyjuk és az olvadt fémet erre öntjük, az­zal jellemezve, hogy a habanyagból levő öntő­mintának azokról a helyeiről, amely helyeken az olvadt, áramló fém a formaüreg falát az alaki- és méretjellemzők következtében megrongálhatja, és/vagy amelyeken már az öntés előtt elkészített tárgyakat, idomokat vagy díszítő elemeket kell az öntvénybe erősíteni, és/vagy ahol az olvadt fém átfolyási sebességét csökkenteni kívánjuk, egy habanyag réteget leválasztunk, a leválasztá­­si felületre az öntőminta habanyag szerkezeténél tömörebb szerkezetű, a hőt kevésbé vezető, en­nél kisebb sebességgel égő, illetve gázosodó anyagból levő védő réteget viszünk föl, majd a szétválasztott felületeket újból összeragasztjuk és az így elkészített öntőminta formahomokba ágyazása után, a fémnek formaüreget kitöltő habanyagra öntésekor a habanyag elégését, illet­ve elgázosodását a védő rétegekkel helyileg kés­leltetjük, illetve szabályozzuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a védő réteg anyagául ásványi anyagot, például gipszet, agyagot, cementet vagy fémoxidot poli-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom