175612. lajstromszámú szabadalom • Vízgőz felvételére képes, és vízgőzt áteresztő lapalakú termékek polivinilkloridból
9 175612 10 A szabad vizsgálati felület 10 cm1 2. A készüléken belül mágneses keverő segítségével a vizet 32 °C-on tartjuk és a felette levő vízzel telített légkört is állandó mozgásban tartjuk. A WDD meghatározása úgy történik, hogy a mintát tartalmazó vizsgáló edény súlycsökkenését mérjük. A WDD értékét mg/cm2xh (x többnyire 1, azonban lehet 8 vagy 24) mértékegységben adjuk meg. WDDD]n: vízgőzáteresztőképesség gravimetriás meghatározása a vízgőzáteresztőképesség (DIN 53 122/1974 november) szerinti mérésére. Ez a meghatározás szakmailag azonos az ISO/R 1195—170 „Plastics, Determination of the water vapor transminission rate of plastics film and thin sheets, Dish method” meghatározással. Az abszorbenst tartalmazó edényt a mintával összekapcsolva viasszal lezárjuk és nedves légkörben tároljuk. A mintán átlépő vízgőzmennyiséget az edény súlynövekedése alapján számítjuk ki, és a mérést akkor kezdjük meg, amikor a súlynövekedés az idővel arányosan megy végbe. A vízgőzáteresztőképesség meghatározása a megadott szabvány szerint annak a grammnyi vízgőzmennyiségnek felel meg, amely 24 óra leforgása alatt a megadott feltételek (hőmérséklet, légnedvességtartalom csökkenés) mellett 1 m2 mintafelületen átlép. WDA: vízgőzfelvétel (vö. WDDPF1). A vízgőzfelvételt a WDDppj-méréssel egyidejűleg végezzük, a meghatározás a minta súlynövekedésének mérésén alapszik. Egyéb megjelölés hiányában a minta a külső légkör felé áteresztő, vagyis azt nem burkoljuk le. Hajlítószilárdság: Könnyűbőr és fedőrétegének tartós hajlítószilárdságát mérjük [I. U. P./20 Internationalen Union der Leder-Chemiker-Verbände, vö. „Das Leder ” E. Roether-Verlag, Darmstadt, 15, 87 (1964) és 26, 163 (1969)]. A bőrmintát összehajtjuk és ebben az állapotban mindkét végén a vizsgálóberendezésbe befogjuk. Az egyik befogófej rögzített, a másik ide-oda mozog, ezáltal a ránc a bőrminta hosszirányában fel-alá mozog. A bőrmintát időszakonként a károsodásra megvizsgáljuk. A kísérletet száraz kondicionált vagy meghatározott módon nedvesített mintáknál végezzük. A szárazkíséi letet a bőr és kikészítésének vizsgálata céljából végezzük, a nedveskísérletben kizárólag a bőr kikészítési módját vizsgáljuk. Húzószilárdság: A húzószilárdságot húzási kísérletben vizsgáljuk (DIN 53 328/1970. december). A vizsgálat szakmailag azonos az I. U. P./6. Internationalen Union der Leder-Chemiker-Verbände vö. „Das Leder” E. [Roether-Verlag, Darmstadt, 10, 14 (1969) előírásával], A húzószilárdság crB a kp-ben mért legnagyobb erő és a minta kezdeti cm2-ben mért keresztmetszete hányadosának felel meg. 1. példa Három különböző összetételű, duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózétert több napos időtartamon belül nedvességfelvétel és -leadás szempontjából vizsgálunk. Meghatározott anyagmennyiséget először legalább 24 óra hosszat normál légkörben (23 UC, 50% relatív légnedvességtartalom) tárolunk és lemérjük. Ezután mindenkor ismétlődő műveleti szakaszok szerint az alábbi módon járunk el: a mintát 8 óra hosszat nedves légkörben (30 °C, 100%-os relatív légnedvességtartalom) tartjuk, lemérjük, ezután 16 óra hosszat ismét normál légkörben (23 °C, 50% relatív légnedvességtartalom) tartjuk és lemérjük. A kapott mérési értékeket az 1. ábrán feltüntetett koordinátarendszerben tüntetjük fel, az ordinátán a súlynövekedést súly%-ban. az abszcisszán az időt órában szemléltetjük. A folytonos vonal az 1. ábrán biszakrilamido-ecetsavval térhálósított kvaterner cellulózammónium-só és egy 1160 WRV, 98 WUA és 950 SV értékű cellulóz keverékének, a szaggatott vonal biszakrilamido-ecetsavval térhálósított karboximetil-keményítő és 11 250 WRV, 85,1 WUA és 1920 SV értékű karboximetil-cellulóz-hidrát keverékének, végül a pontozott vonal biszakrilamido-ecetsavval térhálósított 3270 WRV, és 97 WUA értékű karboximetilcellulóz nedvességfelvételi ciklusát szemlélteti. Az egyes nedvességciklusok összehasonlításából adódik az a következtetés, hogy a duzzadóképes, módosított keményítő- vagy celiulóz által felvett nedvességet a termék meghatározott feltételek mellett ismételten leadja. Ez a tulajdonság az anyagok cipőfelsőrészként vagy más típusú lapalakú termékek alkalmazásánál rendkívül fontos. Ennek a tulajdonságnak az az előnye, hogy például a cipő hordás közben a láb nedvességét felveszi, majd azt a cipőfelsőbőr pihentetése (állása) közben (éjjelen át) ismét a környezetnek leadja. 2—4. példa Különböző arányban duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózétert tartalmazó szürke vagy barna polivinilklorid porból készült 0,5 mm vastagságú lapalakú termékek vízfelvételét (WA) illetve vízgőzfelvételét (WDA) vizsgáljuk (vö. I. táblázat). A vízfelvétel mérésekoi a lapalakú terméket vízbe mártjuk, a vízgőzfelvételt pedig 32 °C hőmérsékletű és 100% relatív légnedvességtartalmú légkörben mérjük. A módosított lapalakú termékek hajlítási szilárdsága a 2—4. példa esetében jónak minősíthető (120 000 hajlításig repedés nincs). A 2—4. példa szerinti lapalakú termékek szakítószilárdsága csak körülbelül 15%-kaI csökken. 5—20. példa Különböző típusú duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózéterrel adalékolt polivinilklorid lapalakú termékek (0,3 mm vastagságú) víz- és gőzfelvételi értékeit határozzuk meg (vö. II. táblázat). A vízfelvételkor a lapalakú terméket vízbe mártjuk, míg a vízgőzfelvételt különböző légkörösszetételek mellett határozzuk meg. 5—12. példa: PVC-plasztiszol-lapalakú termék 13—16. példa: barna PVC-porból készült lapalakú termék 17—20. példa: 3 súly% hajtóanyagot tartalmazó barna PVC porból készült lapalakú termék 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
