175607. lajstromszámú szabadalom • Műszer- vagy készülékváz és az abba elhelyezhető fiók
3 175607 4 nyen belül, azaz a stúdiófal mögött közvetlenül a fiókhoz vezessenek úgy, hogy a fiókok közötti kapcsolat sokpólusú fiókcsatlakozókon át megmaradjon. Ez a két igény egyidejűleg eddig még nem volt megoldva. A találmány célja egy olyan műszer- vagy készülékváz és abba elhelyezhető fiók létrehozása, amelynél egyidejűleg lehet a szekrényen belüli közvetlen fiók összeköttetést és a fiókhátlapon kezelőszervek elhelyezését megoldani, valamint továbbra is biztosítani lehet a fiókok közötti kapcsolatot sokpólusú fiókcsatlakozókkal. A találmánynak az a lényege, hogy a fióknak két, előnyösen egymással párhuzamos síkban eltolva elhelyezett hátlapja van, amelyek közül az egyik hátlap a készülék váz hátlapjának az előlap kiképzésének megfelelően elrendezett részét képezi és a fiókváz hátlap felület 50—90%-át, előnyösen 60—80%-át fedi be, míg a másik fiókhátlap a készülékváz hátlapja mögött van elhelyezve és a fiók teljes hátlap felületének megmaradó 10—50%-át, előnyösen 20—40%-át fedi be. Egy előnyös kiviteli példánál a másik fiókhátlap és a készülékváz hátlapja között fiókcsatlakozók, bevezető és átkötő kábelek, valamint áramköri egységek elhelyezésére alkalmas tér van kiképezve. Egy további kiviteli példánál a nagyfrekvenciás egységek kimenetei az egyik fiókhátlapon át vannak kivezetve. A találmányt részletesebben az ábrán bemutatott kiviteli példa segítségével ismertetjük. Az ábrán a találmány szerinti műszer- vagy készülékváz egy kiviteli példájának axonometrikus képe látható. A készülékváz rendszerekbe az ún. rack rendszerekbe a műszerek vagy készülékek betolhatóan és kihúzhatóan vannak kiképezve. Az 1 fiók 4 előlapján van a kezelőszervek egy része elhelyezve, míg a többi kezelőszerv az 1 fióknak a készülékváz hátsó felületével egy síkban vagy közel egy síkban levő egÿik 2 fiókhátlapján van elhelyezve. Ez az egyik 2 fiókhátlap az 1 fiók teljes hátsó felületének 50—90%-ára, előnyösen 60—80%-ára terjed ki. Az 1 fiók teljes hátsó felületének megmaradó része, a másik 6 fiókhátlap a készülékváz hátlapja mögött van elhelyezve oly módon, hogy a másik 3 fiókhátlap és a készülékváz hátlapja között a fiókcsatlakozók, a bevezető és átkötő kábelek, valamint áramköri egységek elhelyezésére alkalmas tér maradjon. Ez a tér olyan lehet — mint az az ábrán is látható —, hogy a kábeleket vízszintesen is és függőlegesen is el lehessen vezetni más műszerekkel vagy készülékekkel való összeköttetés megteremtése érdekében, de lehet olyan hátlap kiképzés is, ahol az egyik 2 fiókhátlap felület a fiókváz hátlapjának teljes felső vagy alsó részét lefedi, ilyenkor csak vízszintes kábelelvezetés lehetséges, vagy az egyik 2 fiókhátlap a fiókváz hátlapjának teljes jobb vagy bal oldalát lefedi, ilyenkor csak függőleges irányban lehetséges a kábelek vezetése. A készülékváz hátilapján az egyik 2 fiókhátlap nagyságának megfelelőnyilás van a csatlakozók és a kezelőszervekhez való hozzáférhetőség biztosítása érdekében. A találmány szerinti megoldás többek között olyan előnyökkel jár, hogy az a csatlakozó, amelyik a hagyományos megoldásnál a váz hátlapján van, most a fiók hátlapjára kerül, feleslegessé téve ezzel a fiókcsatlakozón való keresztülvezetést, valamint a közbülső belső vezetékek alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a fiókcsatlakozó pólusszáma lényegesen csökkenhet, nem kell koaxiális pontokat tartalmaznia, így lényegesen olcsóbb kivitelű lehet. A csatlakoztatáshoz így nem szükséges szigorúan illesztett fiókmegvezetés és a fiókok betolásához és kihúzásához szükséges erő előnyösen nagymértékben csökken. Feleslegessé válnak a közbülső vezetékek elhelyezésére, forrasztására fordított munkák is és a váz mechanikai felépítése is lényegesen egyszerűbbé válhat, mert a hátsó „dupla fal”, azaz a fiókcsatlakozó „fala” és a hátlap helyett csak szimpla, nagy kivágással ellátott hátlapra van szükség. Nem utolsósorban ez a megoldás kiküszöböli a fiókcsatlakozóhoz és ellendarabjához kapcsolódó forrasztás szükségességét, és magát ezen oldható csatlakoztatási átmenetet is, ezzel három helyen kiküszöböli a meghibásodást, ez számottevően növeli a készülék megbízhatóságát. A készülék bemérésekor ill. javításakor a fiókegység a hozzá kapcsolódó kábelek leszerelése nélkül kihúzható a vázból, csupán a fiókcsatlakozó jeleit kell hosszabbítón kivezetni (amelyen keresztül legtöbbször csupán a tápfeszültségellátás van átvezetve), ennek jelentősége különösen magasabb frekvenciájú jeleknél nagy, amikoris a hagyományosan alkalmazott toldókábelek közbeiktatása komoly hátrányt jelent. Ez utóbbi szempont a bemérési ill. behangolási, valamint a javítási idő lerövidülését eredményezi. Természetesen a találmány szerint kiképzett vázrendszerbe az eddig ismert és használatos fiókok is alkalmazhatók. Ilyen esetben azonban célszerű a másik 3 hátlap felület részére a készülékváz hátsó felületén kiképzett nyílásokat takaró lemezekkel lefedni. Szabadalmi igénypontok 1. Műszer- vagy készülékváz és az abba elhelyezhető fiókok, amelyek hátlappal, csúszósínekkel vannak ellátva, továbbá a fióknak előlapja van, azzal jellemezve, hogy a fióknak (1) két, előnyösen egymással párhuzamos síkban eltolva elhelyezett fiókhátlapja (2, 3) van, amelyek közül az egyik fiókhátlap (2) a készülékváz hátsó felületének az előlap (4) kiképzésének megfelelően elrendezett részét képezi és a fiókváz hátsó felület 50—90%-át, előnyösen 60—80%-át fedi le, míg a másik fiókhátlap (3) a készülékváz hátsó felülete mögött van elhelyezve és a fiók (1) teljes hátsó felületének megmaradó 10— 50%-át, előnyösen 2ű—40%-át fedi let. 2. Az 1. igénypont szerinti készülékváz és fiók kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a másik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 *5 2
