175598. lajstromszámú szabadalom • Berendezés versenyeredmények-célbaérés érzékeléséen alapuló-meghatározására, feldolgozására és/vagy kijelzésére és/vagy rögzítésére
5 175598 6 rend. Ez már jelentős javulást hozott az eredmények meghatározása és hitelesítése terén, mégis sokszor probléma, hogy egyfelől a befutók megkülönböztetése a szem felbontóképességéből adódó határral korlátozott és szubjektív, másfelől a kiértékelés utólag és lassan végezhető csak kielégítő hitelességgel. Nem egyszer a már kijelzett, esetleg rögzített eredmény utólagos módosításra szorul. Találmányunk továbbfejlesztése során felismertük, hogy pályánkénti fénysorompók alkalmazásával biztosítható, hogy a tényleges befutás az elektronikus felbontás pontosságával legyen meghatározható és azonnal gépi úton kijelezhető, hitelesen rögzíthető, tovább feldolgozható, mimellett a fénysorompók alkalmazásánál is széleskörű variációs lehetőségek vannak, s a pontosság mértékét a fénynyaláb tényleges alakja (lézersugár, infravörös fény stb.), valamint a detektorok) konkrét kialakítása, illetve mindezen jellemzők kölcsönhatása határozza meg. Külön előnyt jelent, hogy a fénysorompó létrehozható pl. látható fénnyel, mely célszalagként ott látható a nézőközönség szeme előtt és melynek átszakítását a néző közvetlenül is látja ugyanakkor, amikor — az elektronikus működési sebesség szerinti minimális időkéséssel — a célbaérés ténye és a sorrend már meg is jelenik a kijelzőeszközön, mimellett az eredmény protokolláris rögzítése is azonnal történhet és utólagos javításra sem lehet szükség. Természetesen ugyanez áll lovasversenyekre, ha azok pl. individuális pályához kötöttek. Ha — bár individuális pályához kötve — a lekörözés lehetősége fennáll, akkor a rendszer eélbaérésként csak a meghatározott sorszámú (utolsó) beérkezést értékeli; ez nem igényel járulékos kiértékelő hurkot, hiszen ciklikus szerkezetű versenyeknél a részidők meghatározása is követelmény és erre is az említett optikai „célszalagot” használjuk, a végeredményt tehát a részeredményektől az ilyenformán mindenképpen szükséges számláló, illetve sorrendi áramkör különbözteti meg. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán magyarázzuk. Az 1. és 2. ábra úszómedence egyik falának egy pályára eső részét mutatja vázlatosan, eltérő nézőpontokból. A 3—5. ábrák az optikai észlelés egyes változatait szemléltetik beütőpanelnél, a 6. ábra salakpályán kialakított fénysorompónál. Az uszodai versenyzésre alkalmas medencében a pályánkénti 1 érintési lapokat akár a pálya egyik végénél, akár mindkét végénél rendezhetjük el. Az 1. és a 2. ábrán a pályának egyik végén való elrendezését mutatjuk, ahol a rajtkő is ki van alakítva. Az 1 érintési lap a medence falára helytállóan szerelhető, vagy hordozható kivitelben telepíthető. Az 1 érintési lap az az érzékelő, mely az úszó viszonylagos beérkezésének megállapításához, illetve egy adott versenyszám úszói által elért egyedi időeredmény megállapításához a primer jelet szolgáltatja. Az 1 érintési lap kialakítását és alkalmazását a FINA SW 4 V/b előírásai rögzítik, melyek értelmében a felületük 240 cmX&O cm, vastagságuk nem haladja meg az 1 cm-t és a beütési helyet a vízszint fölötti 30 cm-t és a vízszínt alatti 60 cm-t magában foglaló függőleges kiterjedésben takarja. Beszerelt állapotban úgy határolja a pályahosszt, hogy annak hasznos mérete legalább 50 m legyen. A lap érzékenysége biztosítsa, hogy a víz hullámzása ne idézzen elő megszólalást, de könnyű kézi érintés hatására létrejöjjön a beütést jelző primer jel. Az 1 érintési lapnak nem lehetnek éles szélei és biztosítani kell a villamos érintésvédelmet. A találmány szerinti megoldásnál is a szabály által előírt érintési lapot alkalmazzuk, de az általa ismert módon létrehozott primer jelből, vagyis az 1 érintési lap elmozdulásából új módon származtatjuk le a szekunder jelet, olyan jelet, mely távjelezhető és/illetve jelfeldolgozó eszköz által közvetlenül feldolgozható. Találmányunk szerint az 1 érintési lap fénysugarat — megszakít, vagy — irányban eltérít olyan optikai rendszeren belül, mely a megszakítás, illetve eltérítés hatására a medencén kívüli pontban idéz elő villamos jelet; így az áramütés lehetőségét egyértelműen kiküszöböltük, ugyanakkor a távjelezhető, tovább feldolgozható jel előállítása fénysebességgel történik, a jeladás gyorsasága, pontossága és megbízhatósága egyaránt jelentősen megnőtt az ismert szekunder jeladókkal szemben, melyeknél nagy tehetetlenségű — folyékony vagy gáz halmazállapotú — közeg dinamikai jellemzői vagy a galvanikus kontaktus üzemi feltételei határozzák meg a jeladás minőségét. Az 1 érintési lap anyaga lehet műanyag lap vagy korrózióálló, villamosán nem vezető felülettel bevont fémlap. Az 1. ábra szerinti kialakításnál az 1 érintési lap a 2 tengely mentén legalább két pontban csuklósán ágyazott, így az elmozdulás tulajdonképpen a 2 tengely körüli elfordulás, de a geometriai arányokból folyóan az elmozdulás gyakorlatilag a medencefalra merőleges elmozdulásnak tekinthető. A szekunder jel előállításában közreműködő szervek a medence szélére telepített F fülkében vannak elrendezve. Az 1 érintési lap által megtett elmozdulás meghatározott küszöbértéke esetén keletkezik a szekunder jel és a küszöbértéknek megfelelő mértékű elmozduláshoz szükséges erő beállítható, pl. helytálló felülethez támaszkodó laprugó révén vagy az 1 érintési lapban kialakított vízáteresztő nyílások felületarányának megválasztásával, illetve változtatásával; így elérhető, hogy az 1 érintési lap hatásos felületének bármely pontját érő két kilopondnyi (vagy más egyezményes értékű) erő hatására a lap a szükséges elmozdulást végezze. A 2. ábra szerinti kialakításnál az 1 érintési lap membránkénti magatartását hasznosítjuk, annak saját rugalmassága határozza meg az elmozdulást (mikoris a felfüggesztési geometria módosítása, az. előf eszítés módosítása stb. teszi lehetővé a jusztírozást). Az 1 érintési lap küszöbértéket meghaladó 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
