175589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műfatermékből álló szendvicsszerkezetű, kaucsuk alapanyag-kötésű zaj- és rezgéscsillapító lemez előállítására

3 175589 4 az ismert műgyantakötésű farostlemezből, me­lyek között egy rétegben helyezkedik el a kavi­csuk alapanyagú kötő és szigetelőréteg. A cél­szerűen poliészterrel ragasztott farostlemezek és azok előállítása önmagában ismert, míg a köz­bülső kötőréteg hagyományos gumiipari techni­kával készül. A gumi-kötőanyag-réteg keveré­kéből kalanderezés útján folyamatos lemezt ké­szítünk. A kalanderezés alkalmával polietilén vagy PVC elválasztó fóliát, esetleg celofánle­mezt vagy szilikonbevonatú papírt alkalmazunk. A gumiréteg-lemez célszerűen olyan töltőanya­gokat tartalmaz, amelyek elősegítik a nyers kau­­csuk-keverék vulkanizálását és ezzel egyidejűleg a keverékből álló lemez és a speciális farost-le­mez megfelelő tapadását, valamint azzal együt­tesen a kedvező hangszigetelő tulajdonságok lét­rehozását. A nyersgumi súlyszázalékához viszonyítva, a keverékbe az alábbi töltőanyagokat adagolhat­juk: növényi kaucsuk hidegen polimerizált SBR korom precipitált kréta súlypát (báriumszulfát) gyorsító (szerves savak származékai) + kén lágyító (paraffinbázisú olaj) Cumaron-indén gyanta Szénhidrogén-karbon gyanta 0— 30 súly % 0— 30 súly % 10— 30 súly % 0— 40 súly % 0— 100 súly % 1— 5, súly % 0— 40 súly % 0— 15 súly % 0— 15 súly %• A találmány szerinti lemez közbülső rétegé­nek jellegzétes tulajdonságait és a speciális fa­rostlemezekhez történő tapadását a célszerűen megválasztott recept-összetétel biztosítja, s ezen adalékanyagokon belül a kaucsuk és gyantaféle­ségek aránya befolyásolja, illetve teszi változtat­­hatóvá. Annak érdekében, hogy megfelelő hangtechni­kai és hangcsökkentési effektusokat lehessen el­érni, a keveréket iszapolt. mész-sav és bárium­szulfát helyes arányának megválasztásával lehet befolyásolni. Ragasztóoldatként „SZÍJ 1220” je­lű, természetes kaucsukpoliizoprén alapú, vulka­nizáló ágenseket tartalmazó, egykomponensű, hőre térhálósodó, 20% szárazanyagtartalmú ben­zines oldatot vagy a „Pálmarapid 1904/F” elne­vezésű, gyorsan kristályosodó, polikloroprén bá­zisú, alkil-fenolgyanta tartalmú, 20% száraz­anyagot tartalmazó, etilacetát, középbenzin és toluol közel 1—1 arányú keverékét használjuk. A ragasztóanyagot önmagában ismert módon, például szórással, kenéssel, stb. visszük föl a le­mezfelületre. A ragasztóoldat vízzáróréteget, és jó felfekvési tulajdonságokat biztosít a lemez­felületen. Kivulkanizálása a kész lemez felületé­re felvitt faolaj hőkezelésével egy ütemben tör­ténik. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő, szendvics szerkezetű lemezt az alábbi módon, ké­szítettük : Az adott, műgyanta kötésű (poliészter) fafor­gács lemezek felületét asírtalariítással, csiszolás-2 sál és a tapadást elősegítő anyagokkal történő kezeléssel előkészítjük. (Az előcsiszoláshoz cél­szerűen 30—60 szemcsefinomságú csiszolópapírt alkalmaztunk.) Ezután a méretre legyártott, vul- 5 kanizálatlan gumilemezt a farostlemezek közé helyezzük, majd az így előkészített rétegeket hő­présben 130—160 °C hőmérséklettartományban, 15—25 percig összenyomjuk. Az előállítás technológiájánál abból indulunk 10 ki, hogy magát a gumianyagot alkalmazzuk ra­gasztóként: ebben az esetben a gumiréteg hang- és rezgéscsillapító szerepet tölt be, de alkalmaz­hatjuk a szendvics-szerkezet farostlemezeinek külső felületén is, nedvesség ellen és a rezgés- 15 csillapítás fokozása végett. Ilyenkor a gumi­alapanyagot 1 mm-es rétegben, vagy oldat alak­jában visszük a panel külső felületére, majd utá­na hőkezeljük. Ha a szendvics-szerkezetű lemez külső felüle- 20 téré 1 mm-es rétegben visszük fel a gumiréte­get, akkor a közbülső réteggel együtt, egyidejű­leg végezzük a préselést és vele a hőkezelést. Ha oldat formájában kenjük föl a védőréteget, ak­kor faolajjal vagy száradó olajokkal, az impreg- 25 nálás után 130—léo °C-on 2,5—3 órán át hő­kezeljük. Ennek eredményeképpen kivulkanizált védőréteget kapunk. A hőkezelést edzőkamrá­ban, 8 m/sec áramlási sebességű szárítólevegővel végezzük. i 30 A találmány szerint a farostlémezek közötti gumiréteg » vastagsága előnyösen 3—4 mm. A szendvics szerkezetű lemez úgy is kialakítha­tó, hogy kettőnél több farostlemez réteget alkal­mazunk, amelyek között a felhasználói igénytől 35 függően, a farostlemezekkel váltakozva egynél több 1—4 mm vastagságú gumiréteg van. Ha például a hajlítószilárdságot kívánjuk növelni, akkor a gimiréteg vastagságát csökkentjük, míg a hangtecinikai tulajdonságok fokozása érdeké- 40 ben az eredeti vastagságú gumiréteget alkal­mazzuk. A szendvics szerkezet összepréselésénél célsze­rűségi okokból hőprést alkalmazunk, a préselést pedig min. 15 kp/cm2 fajlagos nyomáson vé- 45 gezzük. A találmány szerinti, szendvics-szerkezetű le­mez ragasztási technológiája az alábbi tényezők­ből adódik: a) a szendvics szerkezetű lemezek egyes réte- 50 gei között felületi tapadásból (adhézióból) ; b) a farostoknak a gumiréteghez történő kötő­déséből; ' 1 - ! c) végül a szerves faolaj, konjugált kettős kö­téséből, amikor is a kaucsuk is reakcióba lép a 55 faolajjal és a gumival együtt létesíti a rétegek közötti kötést. A préselési műveletnél a présszerszám felüle­téhez történő tapadást szilikon-bevonattal gá­toljuk meg, esetleg szilikon bevonatú papirost 60 alkalmazunk. A találmány. szerinti megoldásnak megfele­lően, a felhasználói igényektől, illetve.;«». alkal­mazási területtől függőim, a tű lemez ùgÿ » kialakítható, hogy »igumiréteg 65 keverékének előkészítése aíkalaáy’al fa. gUKüré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom