175578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kultúrnövények lombtrágyázására
3 175578 4 A baktériumos paszuly okozta károsodást a magnéziumszulfátos levélpermetezéssel megelőzni lehetett, ugyancsak fokozta a magnézium-szulfátos permetezés a növények ellenálló képességét a Cercospora beticola, a Phoma betae, Rhizoktonia solani stb. betegségekkel szemben. A növényi test felépítéséhez, zavartalan fejlődéséhez 16 elemre van feltétlen szükség. Ezeket a növény részben a levegőből, részben a talajból veszi fel, és a levelek fotoszintézise révén száraz anyaggá alakítja át. Ennek a folyamatnak a biztosítására a makroelemeken kívül a már említett magnéziumra, kalciumra és nyomelemekre van szükség. A legkisebb nyomelemhiány is már csökkentett energia kifejtésre teszi alkalmassá a növényt. A gazdaságos termelés alapja a növény teljes energia ki fejtése. Erre hivatott a teljesen ásványi eredetű dolomit 29 ásványi elemével, amely úgy porozás, mint permetezés útján a levélre juttatva közvetlenül hatol be a sejtnedvbe. Eddigi tudásunk és a gyakorlat szerint vízben nem oldható ásványi só csak a gyökéren keresztül volt felvehető. Ma már tudjuk, hogy vízben nem oldható ásványi sók is felvehetők, nemcsak a gyökéren keresztül, hanem a lombon is, mert a levél viaszrétege elég ahhoz, hogy az oldhatatlan sókat feloldva, azokat oldatban teljesen veszteség nélkül juttassa a sejtnedvbe. Hull H. M. (Residue Reviews Berlin, Heidelberg— New York 1970. 31. 150. p. „A levél szerkezetének szerepe a növényvédőszerek és más vegyületek abszorbciójának viszonylatában” megjelent tanulmánya szerint. „Főleg lipofil zsírban oldódó vegyületek tudnak a kutikulán áthatolni. Azok a vegyületek tehát, amelyeknél először az érintetlen molekula hatol át a kutikula lipofil részén, aztán hidrolizálódik és ezáltal vízoldhatóvá válva halad tovább a növényi szövetben. MgO-tartalmú levéltrágya az angol 1382420 sz. leírásból ismertté vált. MgO azonban nem egyenértékű a dolomittal. A dolomit fémoxidja, karbonátja csak zsírban és savban oldódik, ezért lombtrágyázási eljárásban való használatára senki sem gondolt. Kísérleteim, melyet búzában és szőlőben végeztem, azt igazolták, hogy a viaszrétegen áthatoló érintetlen dolomit molekula hidrolizálódik és így jut a növény szöveteibe, amit elősegít a dolomit nagy Ca-tartalma is. A lombanalízisek ezt teljes mértékben igazolták, úgyhogy a Ca, Mg, Zn, bór, Fe, Mn, Cu elemek a búza és a szőlő leveleiben meglepő többletet adtak a kontrollal szemben. Lombtrágyázási eljárásban a dolomit alkalmazása gazdaságos, mert a fotoszintézishez nélkülözhetetlen magnéziumot, kalciumot és a szükséges nyomelemeket a növény életritmusának megfelelő mennyiségben tudja biztosítani. A tápsók megkötése és a kimosódás veszélye nélkül, függetlenül az időjárás és a talajadottságtól fejtik ki hatásukat. Pecznik János ez évben megjelent „Levéltrágyázás” c. könyvében részletesen ismerteti, hogy a levél a gyökérhez hasonlóan veszi fel a vízben oldható tápanyagot. Hogy a vízben nem oldható dolomitot is felveszi a növény levélen keresztül, ennek igazolására szabadföldi és edénykísérietet állítottam be. A levéltrágyázási eljárás során a dolomitot permetezéssel és porozással vittem fel a növényre. A felhasznált pilisvörösvári dolomitport az Országos Érc és Ásványbánya Vállalattól kaptam, melynek összetétele: MgO 21% felett min. CaO 29% min. ai2o3 0,05% max. Fe203 0,025% max. Ti02 0,05% max. Si02 0,32% max. Sev oldhatatlan 0,42% max. Na20 0,37% max. 0,13% max. Nyomelemek : Sr 0,007% max. Cu 0,001% max. Zn 0,01% max. B 0,09% max. Mn 0,005% max. Ezenkívül még vizsgáltuk: Li, Mn, As, Pb, Sb, Ca, Sn, Mg, In, Ag, N, Co, Cr, V elemeket, melyek menynyisége kiszámithatósági határ alatt vannak. Az analízisből kitűnik, hogy 9 mezőelemet, 5 nyomelemet és még 15 jelenlevő elemet tartalmaz a felhasznált dolomit. A készítmény elkészítésének módja A dolomitot megőröljük, átszitáljuk és a 20—100 p. szemcsenagyságú frakciót csomagoljuk. Ha a dolomitot nem önmagában használjuk, akkor a különböző hatóanyagokat és adalékanyagokat összekeverjük és homogenizáljuk. A fungicidszer, a dolomit, a karbamid, a szulfitlúgpor tökéletes összekeverése után a terméket sűrű szitán átszitáljuk, majd csomagoljuk. A felhasznált nyersanyagok nedvességtartalma 3%-nál ne legyen több. A termék alkalmas kultúrnövények lombtrágyázására por vagy vizes szuszpenzió alakjában. Az előkisérleti levél trágyázáshoz használt készítmény összetétele: 0,2% ditiokarbamát, 0,2% rézoxiklorid, 1,0% kénkészítmény, 1,0% dolomitpor permetezésre, és porozásra ugyanaz azzal az eltéréssel, hogy 1% dolomit helyett a 100%-ig szükséges mennyiség szerepel. A permetezést, illetve a porozást 1975. július 8—15., augusztus 1—11-én végeztem. A kontroll kísérletben a növényeket csak gombaölő szerrel permeteztem, dolomit nélkül. Az első levélmintát augusztus 19-én vettem 20 tőről egyenlő magasságban 1—1 levelet. Az eredmény a mellékelt I. táblázat szerint. Ha a lemez és a nyél értékét 100-nak vesszük, úgy a kezelt lomb többlet magnéziumtartalma permetezésnél 32%, illetve porozásnál 24% július 1—30., augusztus 1—19. között 110,4 mm csapadék mellett. A szeptember 25-i mintavételnél, permetezésnél 69,6%-kal, illetve a porozásnál 57,9%-kal több magnéziumot mutattunk ki, míg a kalcium többlet porozásnál és permetezésnél egyöntetűen 41,5% volt, a kontrollal szemben, lásd a II. sz. táblázatot. A többletmennyiség bizonyltja, hogy a levél viaszrétege elegendő a dolomitban levő karbonátok oldására, amit eddig nem kíséreltek meg. Az edénykísérletek során búza lombtrágyázását végeztem és porozással vittem fel az „A” 0,03 mm és a „B” 0,003 mm szemcseméretű dolomitot. A búzalevél 5 cm nagyságtól 30 cm-ig ötször lett porozva 37% dolomit „A” és „B”+37% ven till ált kénpor és 18,5% Recin Super és 7,5% karbamidtartalmú porozószerrel. Az edényben hajtatott búza 30 cm hosszúságban tő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
