175568. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó szer

3 175568 4 mü szovjet szabadalmi leírás és Z. obsc. Chim. 38 (1968), 10. sz. 2,260—2,265 számú oldalak). Néhány találmány szerinti készítményben felhasznál­ható hatóanyag új, ezeket azonban egyszerű módon elő­állíthatjuk ismert eljárások segítségével. Előállíthatok például úgy, hogy 2-klóretán-(tiono)-foszfonsavamid­­kloridokat fenolokkal reagáltatunk inert oldószerek, így benzol és savmegkötőszerek, így például trietilamin je­lenlétében 0 °C és 70 °C közötti hőmérsékleten. A reak­ciótermékeket úgy különítjük el, hogy a kivált szilárd anyagot leszűrjük, a szerves fázist vízzel mossuk, ezt kö­vetően nátriumszulfáton szárítjuk és végül az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A találmány szerint alkalmazható 2-klóretán-(tiono)­­-foszfonsavamidkloridok példáiként megnevezzük az alábbiakat: 2-klóretán-foszfonsav-N-metilamid-klorid, 2-klóretán-foszfonsav-N-izo-propilamid-klorid, 2-klóretán-foszfonsav-anilid-klorid, 2-klóretán-tiono-foszfonsav-N-metilamid-kloríd, 2-klóretán-tiono-foszfonsav-N-izo-propilamid-klorid. A kiindulási anyagokként alkalmazott 2-klóretán­­-(tiono)-foszfonsavamidkloridokat eddig még nem írták le, azonban könnyen előállíthatok oly módon, hogy 2- -klóretán-(tiono)-foszfonsavdikloridot primer aminok­­kal reagáltatunk valamely inert oldószer, így például benzol és savmegkötőszer, például aminfelesleg jelenlé­tében — 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten. A reakció­­elegyet a szokásos módon dolgozzuk fel (vö. 1. és 2. pél­da). Az I általános képletű vegyületeket tartalmazó készít­mények a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hat­nak, és ezért növényi növekedés szabályozására alkal­mazhatók. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az al­kalmazás időpontjától függnek, amelyet a növény fej­lődési stádiumára vonatkoztatunk, ezenkívül függnek az alkalmazott koncentrációtól. A növényi növekedést szabályozó készítményeket a növény fejlődési stádiumával összhangban levő külön­böző célokra használjuk. A növényi növekedést szabályozó készítményekkel megszakítható a magok nyugalmi állapota. Ez úgy tör­ténik, hogy tetszőleges növények magjait a kívánt csírá­­zási időpont előtt mintegy 10 nappal 10—500 ppm ható­anyagot tartalmazó készítménnyel kezeljük. A száraz magokat körülbelül 10 percig tartjuk az adott koncentrá­ciójú, előnyösen vizes közegű hatóanyagkészítményben. Megszakítható továbbá a találmány szerinti növeke­désszabályozó készítményekkel a növényi rügyek nyu­galmi állapota, azaz befolyásolható az endogén évritmus. Erre a célra a növényeket megközelítőleg 60 nappal a kí­vánt virágzási időpont előtt olyan, előnyösen vizes ké­szítményekkel kezeljük, amelyek a hatóanyagot 100— 2000 ppm koncentrációban tartalmazzák. A kezelést pél­dául permetezéssel, cseppnedves állapot eléréséig végez­zük. Felhasználhatók ezen kívül a találmány szerinti ké­szítmények növények hajtás-növekedésének és gyökér­növekedésének elősegítésére, illetve gátlására is. Ha 100 ppm hatóanyag-koncentráció alatti hatóanyag­tartalmú készítményekkel dolgozunk, általában növe­kedésserkentés lép fel. Ha az alkalmazott készítmények hatóanyag-tartalma 5000 ppm felett van, növekedésgát­lás figyelhető meg. Gazdasági szempontból jelentős például a fűnöveke­dés visszaszorítása az utak és országutak szélén. Továb­bá a növekedést szabályozó anyagokkal gátolhatjuk pá­zsitok növekedését, így csökkenthető a fűnyírás (kaszá­lás) gyakorisága. A találmány szerinti növényi növekedést szabályozó készítmények alkalmasak a virág-képződés lassítására, például gyümölcsfák esetében. Ennek elérésére a hajtá­sokat ősszel olyan készítményekkel kezeljük, amelyek a hatóanyagot 1000 ppm feletti koncentrációban tartal­mazzák. A készítményekkel a növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, például, hogy a betakarítást megkönnyítsük, vagy a párologtatást csökkentsük egy olyan időpontban, amikor a növénye­ket el kell ültetni. Erre a célra a növényeket a tervezett lombhullás előtt megközelítőleg 10 nappal 1000 ppm-nél nagyobb hatóanyag-koncentrációjú készítményekkel ke­zeljük. Növények, például gyümölcsfák esetében a termék­hullás elősegítésére, amely kémiai ritkításnak felel meg, a virágzó növényt 10—500 ppm hatóanyag-tartalmú készítményekkel kezeljük. Ha a cél a betakarítás idő­pontjára időzített, lehetőség szerint teljes termés-hullás, a növényeket körülbelül 10 nappal a tervezett betakarí­tás előtt olyan készítményekkel kezeljük, amelyekben a hatóanyag 500 ppm feletti koncentrációban van jelen. Ha a növényeket betakarítás előtt legalább 100 ppm hatóanyag-koncentrációjú készítményekkel kezeljük, érésgyorsulás lép fel. Az alkalmazás céljának megfelelően az I általános kép­letű hatóanyagokat készítményekké alakíthatjuk, így ol­datokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasz­tákká és szemcsékké. Ezeket előállíthatjuk például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk, mimellett például ha vivőanyagként vizet használunk, adott esetben szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerekként lényegé­ben szóba jönnek az aromás szénhidrogének, például xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, pél­dául klórbenzolok, paraffinok, például ás vány olaj frak­ciók, alkoholok, például metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszul­­foxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagokként a ter­mészetes kőlisztek, például kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, például a nagy diszperzi­­tású kovasav és szilikátok; emulgeálószerként a nem ionos és anionos emulgeátorok, így a polioxietilén­­zsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok, arilszulfoná­­tok; diszpergálószerként például a lignin-szulfitszenny­­lúgok és metilcellulóz. A készítmények általában 0,5—95 s%, előnyösen 0,5 —90 s% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat kereskedelmi készítményeik alakjá­ban vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulgeálható koncéntrátu­­mok, emulziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, pasz­ták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazást a szokásos módon vé­gezhetjük, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztás­sal, ködösítéssel stb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom