175542. lajstromszámú szabadalom • Verőlapátos malom
s 175542 4 munkateret, ahol a forgórész az őrlést végzi. Ennek hatására a malom belsejében jelentős nyomás alakul ki, ami másrészt a bevezetésnél vákuumot hoz létre. Ez a vákuum lehetővé teszi az őrlendő anyagnak a forgórész tengelye mentén történő beadagolását. Ez viszont lényegesen kisebb zajjal és kisebb porképződés mellett megoldható, mint az anyagnak fölülről, a munkatérbe történő bevezetésénél. A forgórész tengelyének környezetéből az anyagot a munkatér külső részébe hajtja az áramlás, itt megy végbe az őrlés, és végül innen távoznak el az őrölt részek. Az őrlendő anyag bevezetésének helyén elhelyezett terelőelemmel szabályozni lehet a légbeáramlást oly módon, hogy az anyag sima és egyenletes eloszlása biztosítható legyen a forgórészen levő lapátok teljes hosszában, aminek következtében a leghatékonyabban használhatók ki. Ezáltal lehetővé válik megfelelő minőségű őrlés viszonylag alacsony sebesség mellett, ami egyúttal azt jelenti, hogy jóval kevesebb por keletkezik és a zaj is csökken. Vizsgálatok során azt találtuk, hogy a találmány szerint kialakított verőlapátos malom a hagyományos megoldásokhoz képest jóval kevesebb energiaigénnyel rendelkezik, és emellett a működési zajszint is jóval kisebb. Ezen túlmenően a fenti kialakítás jóminőségű őrölt terméket biztosít porózus és egyenletes élekkel ellátott szemcsék előállításával. További előnye a találmány szerinti berendezésnek, hogy az őrölt termékben nagymértékben lecsökken a korpa mennyisége összehasonlítva a korábbi megoldásokkal. Ezek az előnyök igen jelentősek ha például a verőlapátos malmot sertés tápszer készítésére alkalmazzuk, minthogy a kismennyiségű korpát, illetve port tartalmazó keverék összeállításához lényegesen kevesebb folyadék szükséges, mint a fenti anyagokat viszonylag nagy mennyiségben tartalmazó anyaghoz. A találmány szerinti kialakításnál a bevezető csatorna egy része benyúlik a forgórészbe, és a benyúló részt a lapátok veszik körül, azaz a benyúlást a lapátok letörési szöge határozza meg. A terelőelem benyúlik ebbe az üregbe, és a forgórész belsejében lévén igen hatékonyan működik. A forgórész lapátjainak letörése által meghatározott kúp alakú tér, és az abba benyúló ellenkező irányú kúposságú terelőelem igen előnyös áramlási viszonyokat hoznak létre a találmány szerinti verőlapátos malom munkaterében. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott terelőelem kúpos test, amely adott esetben gúla is lehet, és amelynek felülete lehet folytonos kialakítású vagy megszakított. A terelőelem helyzete változtatható, a különböző őrlendő anyagokhoz történő igazítás érdekében. A találmány szerinti berendezésben a levegőbevezetést tovább lehet szabályozni a bevezetés elé az áramlás irányában elhelyezett vákuumkamrával, amelyen szabályozható levegőbevezető nyílások vannak kialakítva. Ez a vákuumkamra szabályozza a terelőelemmel együtt a levegő beáramlását a szükségnek megfelelően. A berendezéshez alkalmazott vákuumkamra a levegőbevezetés szabályzásán kívül elvégzi az őrlendő anyagba keveredett nehéz részecskék, például kövek vagy fémdarabok kiszórását is. A találmány szerinti berendezés célszerűen az őrleményt elvezető járattal van ellátva, amelybe a perforált páncélzaton át áramló anyag kerül. A berendezés páncélzata több perforált lemezből lehet összeállítva, amelyek mindegyike merev ívelten kialakított lemez lehet, és amelyeket a házba oldhatóan erősítünk be. Ez az oldható felszerelés lehetővé teszi az elhasználódott részek könnyű kiszerelését, és egy, több vagy valamennyi lemezrész egyéb méretű furatokkal ellátott egységekkel történő kicserélését. Ez különösen élelmiszeripari termékek, például tápszerek előállításánál előnyös. A találmány szerinti berendezésben levő perforált lemezekként kialakított szitaelemek merev, ívelt kerettel és összekötőelemekkel vannak ellátva, amelyek a szitát hordják. A lemezek szabad végei túlnyúlnak a keret összekötőelemein, és külön rögzítőelemekkel vannak a házhoz erősítve. A fenti kialakítással megszűnik annak a veszélye, hogy a páncélzat kilazított elemei deformálódnak a kioldás után, minthogy a keret alakja többé-kevésbé követi a ház alakját. Ez lehetővé teszi, hogy a csereelemeket minden nehézség nélkül beillesszük a kivett elemek helyébe, és rendkívül gyors cserét végezhetünk így el. A rögzítés mindamellett rendkívül biztonságos, minthogy a lemezek szabad végei a házhoz vannak erősítve. A rögzítőelemek rendkívül egyszerű kialakításúak lehetnek, lényegük az, hogy a szabad lemezvégeket a házhoz szorítsák. Ez egyszerű excenterek segítségével megoldható, amelyek elfordítással rögzítik a szabad lemezvégeket. A találmány szerinti megoldásnál a páncélzat elemeinek rögzítése egyrészt excenterekkel van megoldva, másrészt a merev keret elemeinek vezetésére szolgáló elemeket tartalmaz. Így a páncélzat elemeit be lehet illeszteni a berendezés házába, és a beillesztés után az elemek az excenterekkel rögzíthetők. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti verőlapátos malom keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés Ilii metszete, és a 3. ábra a berendezés keresztmetszetének egy része nagyítva. Az 1. és 2. ábrán látható berendezés hengeralakú 1 házat tartalmaz, amelyben minden oldalon páncélzat van kialakítva. A páncélzatot három 2 szitaelem alkotja. A páncélzatot veszi körül az 1 házban a 3 termékelvezető járat. A páncélzat által határolt munkatérben van elhelyezve a 4 forgórész, amelyen egymáshoz 90°ban hajló, 5a, 5b, 5c és 5d lapátok vannak erősítve. Ezek külső végén vannak elhelyezve a 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
