175538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús takarmány-komponens előállítására
MAnVAR SZABADALMI 175538 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás : lö t Bejelentés napja: 1977. V. 27. (Sí—1578) A 23 K 1/12 C 12 B 3/06 Közzététel napja: 1980. I. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. dr. Simon Ferenc, állatorvos, 35%, Budapest, Gottlasz Ottó, vegyészmérnök, 35%, Balogh Albert, agrárménök, 30%, Szentendre Eljárás fehérjedús takarmany-komponens előállítására 1 A találmány tárgya eljárás fehérjedús takarmány előállítására kukorica-őrleményből savas hidrolízissel és/vagy enzimes feltárással oligo- és monoszacharidokat tartalmazó tápoldat előállítása és utóbbin mint tápanyagon élesztőgombák 5 szaporítása útján. Ismeretes, hogy a szesztermelés világszerte valamilyen cukortartalmú anyagnak élesztőgombával való beoltásával, majd a keletkezett alkohol ledesztillálásával történik. E folyamat közben az 10 élesztősejt a cukrot lebontja, miközben alkoholt és széndioxidot termel. Az élesztősejtek eközben osztódással szaporodnak, mennyiségük nő, majd egy idő után elpusztulnak, és a folyadék alján mint szeszipari melléktermék összegyűlnek. 15 A mezőgazdasági szeszgyárakban általában enzimhatás eredményeként elcukrosítható keményítőt tartalmazó nyersanyagokat, többnyire mezőgazdasági hulladékanyagot dolgoznak fel olyan módon, hogy az alapanyagot csírázó malátával 20 beoltják. A malátában levő maltáz enzim hatására a keményítő elcukrosodik és maltóz keletkezik. Ezután a cefrét élesztőgombával oltják be, és általában levegő hozzáfúvatása nélkül elerjesztik (Kralovánszky U. P.: „A fehérjeproblé- 25 ma”, Mezőgazdasági Kiadó, 1975, 44. o.). A nagyüzemi erjesztéseknél melasz alapanyag felhasználása esetén az erjedési folyamat első fázisában használnak ugyan mérsékelt levegőztetést, de a szesztartalomnak 3—4 térfogat%-ra 30 2 való emelkedésekor a levegőztetést leállítják. Élesztőként a Saccharomyces cerevisiae valamely fajtáját használják. Az erjesztést 30—33 °C hőmérsékleten, 4,8—5,2 pH-n folytatják le; az 1 m2 erjedési felületre vonatkoztatva befúvatott levegő mennyiségét 60—120 m3/óra. A befúvatott levegő mennyiségét élesztőgyártás esetén 100— 150 m3/óra értékre növelik; ilyenkor alkohol csak kis mennyiségben keletkezik. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerültek a fehérje-szükséglet minél gazdaságosabb módon való kielégítésére irányuló kutatások. Az élesztősejtek nagy fehérje-tartalma miatt kutatások indultak annak tisztázására, hogy milyen módon lehet a folyamatot a fehérje-, ill. élesztőtermelés emelkedése és a szesztermelés visszaszorítása irányában szabályozni. Megállapították, hogy Saccharomyces cerevisiae helyett Torula vagy Candida élesztőtörzsek felhasználhatók, ezesetben az élesztőtermelés növekszik, és a képződött szesz mennyisége csökken. Az ilyen típusú élesztők alkalmazásának további előnye a Saccharomyces törzzsel szemben, hogy az 5-szénatomos cukrok egy részét is le tudják bontani. Az ismert megoldások hátránya, hogy csak a szesztermelésre is felhasználható — sőt ilyen célra sem elegendő mennyiségben rendelkezésre átló — melasz igénybevételén alapszanak. Mindmostanáig nem volt ismert olyan eljárás, 175538
