175530. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés decimális hexadecimális avgy magasabb alapú számrendszerekben kifejezett számok osztásának gyorsított elvégzésére
MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175530 Bejelentés napja: 1976. VII. 23. (SA—2954) Nemzetközi osztályozás: G 06 F 7/52 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. II. 28. Ç . : ' , HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Hinsenkamp Alfréd, villamosmérnök, Számítástechnikai Koordinációs Intézet, Romhányi József, villamosmérnök, Budapest Budapest Kapcsolási elrendezés decimális, hexadecimális vagy magasabb alapú számrendszerekben kifejezett számok osztásának gyorsított elvégzésére 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés decimális hexadecimális vagy magasabb alapú számrendszerekben kifejezett számok osztásának gyorsított elvégzésére. A kapcsolási elrendezés osztó egysége az osztási részműveleteket az osztó kijelölt többszöröseivel végzi el, és az osztó egységnek az osztótöbbszöröst kijelölő vezérlő bemenete, valamint az osztandó és az osztó meghatározott számú magas helyértékű számjegyeit kiadó legalább egy adatkimenete van. Az általánosan ismert osztó egységeknél az osztási részműveletek végzése során a hányados számjegyét több kísérletező lépés után állapítják meg. A kísérletező lépések tulajdonképpen az osztó egymás utáni többszöröseinek az osztandóból való kivonásából állnak. A kísérletező lépések akkor fejeződnek be, ha a kapott különbség abszolút értéke az osztónál kisebb. Ezen művelet egyszerűsítésére az osztó egységekben kiképeztek egy olyan tárat, amely az osztó egymás utáni többszöröseit tárolja. A tár segítségével a műveletvégzés sebessége megnövekszik, mivel csak a különbségképzést kell egymás után, a kívánt hányados eléréséig elvégezni. Az osztási művelet gyorsítására a 168 300 lajstromszámú magyar szabadalmunkban olyan megoldást javasoltunk, amelynek segítségével a hányados számértéke próbálgatás nélkül azonnal meghatározható. Ez a megoldás azon a felismerésen alapult, hogy az osztó és az osztandó megfelelő számú magas helyértékű számjegyeinek arányba állításával a hányados számértéke közvetlenül meghatározható. Ehhez azon-2 ban olyan kombinációs táblázatot kellett tárolni, amely az osztandó és az osztó említett magas helyértékű számjegyeinek bármely kombinációjához tartalmazta a hányados számértékét. Egyszerű hasonlat- 5 tál élve ez a táblázat az elemi iskolában használt „egyszer egy” táblázathoz volt hasonló. Binárisnál magasabb alapú számrendszerek, illetve műveletvégzés esetén a kritikus pontosság eléréséhez a figyelendő magas helyértékű bitek száma mind az 10 osztó, mind pedig az osztandó részéről nagyobb lesz, ezért a táblázathoz tartozó tár címbiteinek száma kétszeresen növekszik, a tárkapacitás pedig hatványozottan növekszik. Dyen körülmények mellett a megoldás megvalósítása még a technológiai lehetőségek 15 maximális kihasználása mellett már három bit esetén is nehézségekbe ütközik. Ha a fenti módszert négybites csoportok szerint kívánjuk kiterjeszteni, akkor bizonyítható, hogy a szükséges pontosság eléréséhez az osztóból és az osz- 20 tandóból 5—5 értékes bitet kell figyelembe vermi. Az értékes biteket a vezető nullák és az ezt követő első egyes bit utántól számítjuk. Az osztást gyorsító említett táblázat ekkor legalább tíz bittel címezhető négy bit-szóhosszúságú tárolóból készíthető el, amelynek 25 kihasználtsága rendkívül rossznak mondható. A hivatkozott szabadalom szerinti megoldás ezért az ott megadottnál nagyobb csoportokban végzett műveletvégzésnél gyakorlatilag nem alkalmazható. A gyakorlatban azonban réndkivül nagy jelentő- 30 sége van a négybitenkénti műveletvégzésnek, mert a 175530
