175511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunglobulin kinyerésére

3 175511 4 polietilén-glikollal történő frakcionált lecsapása jó­val specifikusabbá tehető, ha a lecsapást 6—9 szén­atomos alkánsavak jelenlétében folytatjuk le, ami által többek között. eltávolítható a fibrinogén és lipoprotein szennyezés a termékből. Immunglobulinok kaprilsav segítségével történő elkülönítésével foglalkozik a következő cikk: Rév. Fr. Etud. Chim. Bioi. (1964) 14 (10). Az ott ismertetett eljárás azonban polietilénglikol egy­idejű felhasználásáról nem tesz említést, és csak kis mennyiségek esetén, azaz a milliliteres tartomány­ban alkalmazható. A találmány szerinti eljárással egyszerű módon nyerhetünk nagy tisztasági fokú tisztított immun­globulint, nagy termelési hányaddal. Az igy elér­hető termelési hányadok legalábbis elérik az eddig ismert, de a fentebb említett szempontokból ke­vésbé előnyös módszerekkel eddig elért legma­gasabb hozamokat. A találmány szerinti eljárásban alkalmazhatók különféle molekulasúlyü, például 2000 és 12 000 közötti, előnyösen 4000 és 6000 közötti molekula­súlyú polietilénglikolok. A találmány szerinti eljárásban felhasználható alkánsav bármely 6—9 szénatomos alkánsav lehet. Előnyös képviselőjük a kaprilsav. További alkalmas alkánsavak példáiként a kapronsav és a nonánsav említhetők. Felhasználhatók az elágazó szénláncú alkánsavak is. Az immunglobulint tartalmazó oldatot elő­nyösen 1—8 súly% polietilénglikollal, továbbá 0. 1—5 súly% kaprilsavval vagy más 6—9 szénatomos alkánsavval keverjük össze, a lecsapási lépések leg­alább egyikét pedig a találmány értelmében 4,5 és 5,5 közötti pH-értéken végezzük. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik, megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa 415 ml humán vérplazmát, amely literenként 10 g immunglobulint tartalmaz, 5,0 pH-értékre állí­tunk be. Ezután 3000 molekulasúlyú polietiléngli­­kolt adunk hozzá, oly mennyiségben, hogy ennek koncentrációja a közegben 6% legyen, majd az oldatot 45 percig állni hagyjuk. A főként fibrino­­génből álló csapadékot centrifugálással elkülönítjük és a folyadékfázis pH-értékét 7,0-re állítjuk. Ehhez azután további 3000 molekulasúlyú polietilénglikolt adunk 12% koncentráció eléréséig, majd az elegyet 45 percig ismét állni hagyjuk. Ezután centrifugáljuk az elegyet és a folyadékfázist, amely az algumint, valamint az alfa- és béta-globulint tartalmazza; el­távolítjuk. A még nem tiszta immunglobulinból álló csapadékot 0,9%-os vizes nátrium-klorid-oldat­­ban oldjuk oly arányban, hogy az oldat protein­­-koncentrációja 4% körül legyen. Az oldatot „Seitz EK” szűrővel tisztára szűrjük. Az így kapott tiszta oldathoz ezután 5 g kaprilsavat és 30 g 3000 mole­kulasúlyú polietilénglikolt (mindkét anyagot 1 liter oldatra számítva) adunk, majd a pH-értéket 4,9-re állítjuk. Ezt az elegyet 2 óra hosszat hagyjuk állni 20 °C hőmérsékleten, majd centrifugáljuk és a fo­lyadékfázist tisztára szűrjük. A tiszta szűrlet pH-ér­­tékét 7,0-re állítjuk és 3000 molekulasúlyú polieti­lénglikolt adunk hozzá oly mennyiségben, hogy a polietilénglikol koncentrációja ismét 12% legyen. Ennek hatására tiszta immunglobulin válik le, ezt centrifugálással elkülönítjük és megszárítjuk. A ka­pott termék hozama 60%. Tisztasági foka (5% poliakril-amiddal meghatározva) igen nagy, csupán a G-immunglobulinnak és M-immunblobulinnak megfelelő két sáv mutatkozik. (Az analízist 500 meg termékkel végeztük.) A Grabar-William-féle immun-elektroforézissel vizsgálva, nyúl-antitesteket alkalmazva teljes humán szérum-proteinnel szemben, lényegileg csak három ívet találunk, amelyek a G-immunglobulinnak, M-immunglobulinnak, illetőleg A-immunglobulinnak felelnek meg. Az így kapott nagy tisztaságú terméket kívánt esetben intravénás injekció útján beadható készít­ménnyé alakítjuk oly módon, hogy a tisztított terméket 0,9%-os vizes nátrium-klorid-oldatban old­juk, oly mennyiségi arányban, hogy az oldat körül­belül 5% proteint tartalmazzon. Az így kapott készítmény különösen előnyös tulajdonsága, hogy antikomplementer-aktivitása rendkívül alacsony és így ez a készítmény kiválóan alkalmas intravénás beadás céljaira. 2. példa Az 1. példában leírt módon dolgozunk, azzal az eltéréssel, hogy humán vérplazma helyett sertés-vér­plazmát alkalmazunk. Az 1. példában ismertetettel egyező kiváló tulajdonságokat mutató terméket kapunk. 3. példa Az 1. példában leírt módon dolgozunk, azzal az eltéréssel, hogy humán vérplazma helyett vérszéru­mot alkalmazunk. Ily módon is az 1. példában megadotthoz hasonló nagy tisztaságú, alacsony anti­­komplementer-aktivitású terméket kapunk. 4. példa 100 liter plazmához vagy szérumhoz 100 liter 600 g/liter koncentrációjú polietilén-gükol-oldatot (molekulasúly: 3000) adunk. Az elegy pH-értékét 6,5-re állítjuk. A képződött csapadékot centrifugá­lással elkülönítjük és 100 liter desztillált vízben, amely 0,015 mól/liter nátrium-kloridot tartalmaz, újból feloldjuk. Az oldathoz literenként 40 g 3000 molekulasúlyú polietilénglikolt és 5 g akrilsavat adunk. Az elegy pH-értékét 5,0-ra állítjuk és az elegyet 45 percig állni hagyjuk. A képződött csapa­dékot centrifugálással elkülönítjük. A centrifugált oldathoz további 40 g/liter 3000 molekulasúlyú po­lietilénglikolt adunk és a pH-értéket 7,5-re állítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom