175510. lajstromszámú szabadalom • Gépjármű sebességhatár-jelző kapcsolási elrendezés a gépjármű-motor fordulatszámával arányos jelek felhasználásával
5 175510 6 kismértékben túlhaladja a kijelölt határt a sebességhatár választó 19 kapcsoló 18 feszültség-osztóinak 17 bemenetén. A 20 Schmitt-trigger kapcsolás átbillenése indítja a 21 akusztikus jelzőkészüléket. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban egy szériakocsinál az 1. sebességfokozatban (és a hátramenet fokozatban ugyanúgy) a 60 km/h sebességet és nem lehet elérni, az 1. sebességfokozat figyelését mellőzhetjük. A 2. sebességfokozatban egy modern szériakocsi (pl. Lada) eléri ugyan a 60 km/h sebességet, de tartósan ilyen sebességgel közlekedni - ebben a sebességfokozatban - csak igen magas fordulatszámmal lehet, ezért ezt a gyakorlatban szinte senki sem teszi ki. Ezért adódik a gondolat, hogy a 2 sebességfokozat figyelésének nincs sok értelme. (Feltéve azt, hogy a 60 km/h alatti, táblával jelzett sebességkorlátozásokat - hangjelzés szempontjából — nem vesszük figyelembe. (Az 1. és 2. valamint a hátrameneti sebességfokozat figyelésének szükségtelensége a készülék gyakorlati kivitelezésénél jelentős egyszerűsítésekre ad lehetőséget. Mivel a 4. sebességfokozathoz kalibráljuk a készüléket, ennél tehát nincs beiktatva a 13 feszültségosztó a 9 sebességváltó kar által működtetett 15 kapcsolóknál, tulajdonképpen csak a 3. sebességfokozathoz kell hozzárendelnünk a 13 feszültségosztó megfelelő kimenetét. így a 9 sebességváltó kar által működtetett 15 kapcsolónak mindössze két kapcsolóállása működik: az egyik kapcsolóállás a 3. sebességfokozatnál a 13 feszültségosztón keresztül, míg a másik kapcsolóállás a 4. sebességfokozatnál leosztás nélkül viszi át az egyenfeszültséget a 10 monostabil multivibrátor kimeneti 11 kondenzátoráról, a sebességhatár választó 19 kapcsolóra. Mivel a motor fordulatszámára jellemző impulzusok nemcsak a gyújtóáramkörből nyerhetők, megvalósítható olyan megoldás is, amely pl. az akkumulátor töltését szolgáló váltóáramú generátor, vagy dinamó impulzusait használja fel, a találmány szerinti elv alapján, a gépkocsi sebességének mérésére. Felmerülhet a kérdés, hogy jelez a készülék akkor, ha valaki üresbe kapcsolt sebességváltóval lépi túl pl. a 60 km/h sebességhatárt (pl. lejtőn gurul, vagy felgyorsítja a kocsit és lendületből fut egy ideig). Előszöris ezek nem jellemző, nem általános esetek, tartósan ritkán fordulhatnak elő. Ezenkívül a gépjármű vezetői tanfolyamokon is azt tanítják, hogy lejtőn lefelé nem szabad gurulni, hanem motorfékkel kell közlekedni, tehát a sebességváltó ilyenkor nem lehet üres állásban. Fentiek miatt ennek a problémának a megoldására a gyakorlatban elegendő, ha a 22 izzó bekapcsolódik a 9 sebességváltó kar összes olyan helyzetében, amikor a sebességhatár-jelző nem működik (tehát hátramenet, 1. és 2. sebességfokozatok és üres állás). A 22 izzó jelzésének értelme: „sebességhatár-jelző nem működik”. A 3. és 4. sebességfokozatokban természetesen nem világít a 22 izzó. A 22 izzó bekapcsolására nem alkalmazunk külön mechanikus kapcsolót, hanem a 9 sebességváltó kar által működtetett 15 kapcsolók kikapcsolt állapotát érzékeli a 23 figyelőáramkör és ez kapcsolja be a 22 izzót. A 9 sebességváltó kar által működtetett 15 5 kapcsoló kivitelezése történhet pl. reed-jeifogók alkalmazásával, ez esetben a 9 sebességváltó karon elhelyezett permanens mágneslapkák közeledésére kapcsol be az adott sebességváltó álláshoz tartozó reed-jelfogó. A mechanikus kapcsolók átmeneti el- 10 lenállásának változásai a készülék pontatlanságát okoznák, ezért alkalmas lehet egy olyan megoldás, amikor a 9 sebességváltó karra megfelelő számú (pl. 2 db) lágyvas idom van felszerelve. Amikor a 9 sebességváltó kart 3. vagy 4. sebességbe kapcsoljuk, 15 az egyik lágyvas idom mágneses csatolást létesít két, addig csatolásban nem álló tekercs között. Ilyenkor a primer tekercsen állandóan jelenlevő váltakozófeszültség átindukálódik a szekunder tekercsre. Az ott megjelenő váltakozófeszültség pedig 20 elektronikus kapcsoló áramkört (pl. egyenirányító és Schmitt-trigger fokozat) hoz működésbe és ez kapcsolja be a 3 sebesség feszültségosztóját, vagy a 4 sebesség leosztás nélküli egyenfeszültség átvitelét. Ezzel a mechanikus kapcsoló bizonytalanságait teljes 25 mértékben kiküszöbölhetjük. A lágyvas csatoló idom sebességváltásonként változó pontosságú felfekvése nem okoz problémát akkor, ha a szekunder tekercsen megjelenő váltakozófeszültség a következő fokozatot amplitúdójától függetlenül pusz- 30 tán megjelenésével hozza működésbe. (Digitális átvitel.) A modern személygépkocsik kizárólag botváltóval készülnek. A botváltó karon elhelyezett porvédő gumiharang belsejében levő hely tökéletesen elegendő egy ilyen, vagy hasonló kapcsoló 35 szerkezet befogadására. így az egész megoldás legkényesebb része külső behatásoktól védett, szerelés szempontjából könnyen hozzáférhető helyre kerül. 40 Szabadalmi igénypontok: 1. Gépjármű sebességhatár-jelző kapcsolási elrendezés, melynek a gépjármű-motor fordulatszámával arányos jelet előállító jelforrása (1), továbbá elekt-45 romechanikus átalakítója (3), továbbá oélszerűen kilométer/órában kalibrált kijelző egysége (6) van azzal jellemezve, hogy a gépjármű-motor fordulatszámával arányos jelet előállító jelforrás (1) egy, a sebességváltóhoz vagy sebességváltó karhoz (9) kap- 50 csőit elektromechanikus átalakító (3) bemenetére (2) van kötve, amelynek kimenete (4) célszerűen kilométer/órában kalibrált kijelző egység (6) bemenetére (5) van kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti gépjármű sebesség- 55 határ-jelző kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sebességváltóhoz vagy sebességváltó karhoz (9) kapcsolt elektromechanikus átalakító (3) feszültségosztó(k)ként (7) és hozzá csatlakozó kapcsoló, vagy kapcsolórendszerként (8) van £0 kialakítva. 1 rajz, 3 ábra A kiadáséit felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 814741 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3
