175501. lajstromszámú szabadalom • Olajpala alapú, növénynövekedést elősegítő, lassan oldódó tápanyagokat tartalmazó szer
5 175501 6 zük, hogy a vízben szuszpendáltatott olajpalához keverés közben kálium-hidroxidot adunk. Az olajpala humátjainak oldódása után az előző bekezdésben ismertetett módon sav adagolásával az olajpala tápelemeinek feltárását elvégezzük, majd további sav hozzáadásával a szuszpenzió pH-ját a még oldatban levő kálium-humátok izoelektromos : pontjára állítjuk be, így azok huminsav formában a tápanyag hordozó olajpala-szemcsék felületére vízoldhatatlan formában kicsapódnak. A kálium-humátok izoelektromos pontja 5-6 pH tartományban van. Az ily módon kezelt olajpalát kiszűrjük, szárítjuk és 5 mm-nél kisebb szemcseméretűre aprítjuk. A találmány szerinti növénynövekedést elősegítő, lassan oldódó tápanyagokat tartalmazó szerek előnyei többek között abban mutatkoznak meg, hogy a növények számára szükséges valamennyi tápelemet lassan oldódó formában tartalmazzák, alkalmazásukkal a talaj huminsav tartalma gazdagítható. A szerek közvetlenül érintkezhetnek a növényekkel, mert, mérgező anyagokat nem tartalmaznak. A találmány szerinti olajpala alapú növénynövekedést elősegítő szereket a következő példákkal mutatjuk be. 1. példa Egy magyarországi olajpalát 20 tömeg% víztartalom eléréséig szobahőmérsékleten szárítunk, majd 2 mm-nél kisebb szemcseméretűre aprítjuk. 3. táblázat Száraz tömegre számított növényi tápelemek: Kalcium-humátok 11 tömeg% N 0,8 tömegé Állandó forráspontú sósavban oldható: P205 0,28 tömeg% Zn 150 ppm KíO 3,6 tömeg% B 193 ppm Ca 13,0 tömeg% Mo 12 ppm Mg 9,05 tömeg% Co 26 ppm Fe 16710 ppm Ni 103 ppm Mn 1625 ppm Cr 40 ppm Cu 69 ppm 2. példa Az 1. példában ismertetett olajpalából 80kg-ot 200 liter vízben szuszpendálunk. Ezután keverés közben 92 liter 30 tömeg% töménységű salétromsavat adunk részletekben a szuszpenzióhoz. A szén-dioxid-fejlődés megszűnése után a szuszpenziót szűrjük, a kiszűrt szilárd anyagot 20tömeg% víztartalom eléréséig szárítjuk és 5 mm-nél kisebb szemcseméretűre aprítjuk. 4. táblázat Száraz tömegre számított növényi tápelemek Kalcium-humát tartalom: 11 tömeg% Vízoldható rész Ammóniumcitrát oldható rész Állandó forráspontú oldható rész N 0,2 tömeg% 0,8 tömeg%P205-0,-28 tömeg%KjO 1,C tömeg% 2,6 tömeg% Ca-3,0 tömeg% Mg-0,15 tömeg% 8,9 tömeg% Fe-7700 ppm 9010 ppm Mn-415 ppm 1210 ppm Cu-19 ppm 50 ppm Zn-70 ppm 80 ppm B-3 ppm 190 ppm Mo-2 ppm 10 ppm Co-12 ppm 14 ppm Ni-11 ppm 92 ppm Cr-8 ppm 32 ppm 3. példa Az 1. példában ismertetett olajpalából 80 kg-ot 200 liter vízben szuszpendálunk és a szuszpenzióban feloldunk 3 kg kálium-hidroxidot, majd a szuszpenziót 3 óra hosszat 80 °C-on keverjük. Eközben a huminsavak kálium-humát formájában oldatba mennek. Ezután összesen 92 liter 30 tömeg% töménységű salétromsavat adunk az elegyhez részletekben, majd a széndioxid-fejlődés megszűnése után 0,6 liter salétromsavat adunk a szuszpenzióhoz. Ily módon a szuszpenzió pH-ját az oldatban levő kálium-humátok izoelektromos pontjára, 5,8 értékre állítjuk be. A kálium-humátok ekkor elbomlanak és a huminsavak vízoldhatatlan formában az olajpalaszemcsék felületére kicsapódnak. Ezt követően a szuszpenziót szűrjük, a kiszűrt szilárd anyagot 20 tömeg% nedvességtartalom eléréséig szárítjuk és 5 mm-nél kisebb szemcseméretűre aprítjuk. Az ily módon nyert szer növényi tápanyagtartalma a 2. példában ismertetett összetételű lesz, azzal a különbséggel, hogy nem kalcium-humátokat, hanem huminsavakat tartalmaz. Az 1., 2. és 3. példák szerint előállított olajpala alapú növényi növekedést elősegítő szerek hatását a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
