175498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés diszperz rendszerek fizikai jellemzőinek holográfiás meghatározására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány 175498 0 Bejelentés napja: 1977. IX. 01. (MA-2910) Nemzetközi osztályozás: GOIN 21/00, G 03 H 1/26 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. II. 28. Megjelent: 1981. II. 28. mm ^ 1 # * irtatni > Feltalálók: Szabadalmas: Timkóné dr. Józsa Judit, oki. vegyipari gépészmérnök 60%, dr. Blickle Tibor, oki. MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézete, vegyészmérnök 10%, Borlai Oszkár, oki. vegyészmérnök, 15%, Budapest Veszprém dr. Ujhidy Aurél oki. vegyészmérnök, 15%, Veszprém Eljárás és berendezés diszperz rendszerek fizikai jellemzőinek holográfiás meghatározására 1 ' A találmány tárgya eljárás diszperz rendszerek fizikai jellemzőinek holográfiás meghatározására, a diszperz rendszer lézersugárral való megvilágítása, az optikai információk hologramon való rögzítése, a hologramból a diszperz rendszer háromdimenziós 5 képének lézersugárral való helyreállítása, a képről kétdimenziós fényképfelvétel készítése és a felvé­telek ismert módon való értékelése útján. A találmány tárgya továbbá berendezés az eljá­rás foganatosítására, amelynek hologram készítő és 10 helyreállító egysége van. Az eljárás és berendezés diszperz rendszerek fizikai jellemzői: a diszperz részek mérete, méret­­eloszlása, alakja, sebessége, sebességeloszlása stb. meghatározására szolgál. 15 Diszperz rendszernek valamely fázisban finoman eloszlatott másik fázist vagy fázisokat neveznek. Így diszperz rendszer a gázfázisban levő finoman eloszlatott szilárd vagy folyadék fázis vagy ezek együttese, ugyanígy a folyadék fázisban levő fi- 20 noman eloszlatott gáz vagy szilárd fázis vagy ezek együttese valamint optikailag átlátszó szilárd fázis esetén a gáz és/vagy folyadék zárvány is diszperz rendszernek tekinthető. A diszperz rendszerek holográfiás laboratóriumi 25 vizsgálatára ismeretesek eljárások. Ezeknél az egész diszperz rendszert vagy annak egy kiválasztott vo­lumenét koherens és monokromatikus sugárral, pl. lézersugárral megvilágítják, a diszperz részek felü­letének különböző pontjairól kiinduló hullámok és 30 2 az eredeti lézersugár — az ún. referenciasugár — között a hologram rögzítő felületen interferencia, összességében interferencia ábra jön létre. Ezt az interferencia ábrát fényérzékeny anyagon (pl. foto­emulzió) rögzítve hologramot kapnak. A holo­gramot lézersugárral átvilágítva helyreállítható a diszperz rendszer valós és látszólagos, háromdimen­ziós képe, melyről különböző optikai rendszerek­kel, pl. zárt láncú televíziós rendszerrel és csat­lakozó fényképezőgéppel, mikroszkóppal egybe­kötött fényképezőgéppel stb. a diszperz rendszerről nagyított, kétdimenziós kép vagy a rendszer külön­böző síkjairól képek sorozata készíthető, me­­ly(ek)et a felsorolt fizikai jellemzők meghatározása céljából ismert módon értékelnek. Amennyiben a hologram előállításához szükséges referenciasugár áthalad a diszperz rendszeren, „vo­nalban” végzett hologram készítéséről van szó, ha a referenciasugarat optikai eszközökkel (pl. tükör­rel) az egyenes vonaltól eltérítik és az nem halad át a diszperz rendszeren, a módszert „eltérített referenciasugaras” hologram készítési módszernek nevezik. Diszperz rendszerek vizsgálata esetén a diszperz részek sűrűségétől, fénytörésétől stb. függően egyik vagy másik felvételi mód alkalmazható. Egyszerűbb a „vonalban” végzett hologram ké­szítés, ha ez nem vezet eredményre, általában csak akkor veszik igénybe az „eltérített referencia­sugaras” módszert, azonban ez az újabb felvétel 175498

Next

/
Oldalképek
Tartalom