175496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéneket, szénhidrogénszármazékokat, egyéb mérgező anyagokat és vízgőzt tartalmazó technológiai véggázok tisztítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175496 0 Bejelentés napja: 1976. XI. 18. (MA-2833) Nemzetközi osztályozás: B01D 53/12, B01J 11/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980.1. 28. HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. 1 * Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Balogh András vegyészmérnök 20%, dr. Mózes Gyula vegyészmérnök 20%, Veszp- Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, rém, Fürstner János üzemmérnök 15%, Úrkút, Friedrich Béla gépészmérnök 10%, Veszprém Getgály Gyula vegyészmérnök 10%, Szekér István vegyészmérnök 10%, Zalaegerszeg, Laznik Józsefné vegyészmérnök 5%, Veszprém, Marschall Béla vegyészmérnök 5%, Suba Endréné vegyészmérnök 5%, Budapest Eljárás szénhidrogéneket, szénhidrogén-származékokat, egyéb mérgező anyagokat és vízgőzt tartalmazó technológiai véggázok tisztítására 1 A találmány olyan környezetre káros technológiai véggázok tisztítására vonatkozik, amelyek szénhidrogéneket, szénhidrogén-származékokat, egyéb mérgező anyagokat és vízgőzt tartalmaznak. A technológiai véggázokat a komponensek kéz- 5 deti nagy koncentrációja miatt előzetesen tisztítani kell és a visszamaradó, esetenként 10—2000 ppm nagyságrendű oxidálható, komponenseket katalikus oxidációval át kell alakítani a környezetre és az emberi szervezetre nem káros vagy kismértékben 10 veszélyes anyagokká. A környezetbe kerülő szennyező anyagok, igy szénhidrogének, kéntartalmú vegyületek és hasonlók az emberi környezetre káros hatásúak, amelyek az emberi lét és az élővilág életkörül- 15 ményeit megváltoztathatják, egyes esetekben létezésüket megszüntethetik. A levegőbe kerülő szennyezők alkotóiktól és koncentrációjuktól függően fejtik ki többé-kevésbé káros hatásukat, ezért' a műszakilag fejlett országokban törvény és rende- 20 letek szabályozzák a légtérbe kiengedhető anyagfajtákat továbbá meghatározzák az emissziós és imissziós koncentrációkat. A légtér védelmére tett intézkedések értelmében különböző eljárások alakultak ki a szennyező kom- 25 ponensek eltávolítására, illetve hatástalanítására. Egy a technológiai folyamatoknál a légtérbe kerülő szennyezők kiválasztására alkalmazott módszer az adszorpciós és abszorpciós tisztítás. E módszernél azonban nehézséget jelent az adszorbeá- 30 2 landó és abszorbeálódó anyag utólagos regenerálása és az adszorpciós és az abszorpciós képesség időbeni változása. Egy ismert megoldás a forró vagy hideg gázok közvetlen vizes mosása, amelynek során a gázban levő vízgőz a lehűlés közvetkeztében kiválik, elegyedik a mosóvízzel, de egyidejűleg a gázban levő szénhidrogénnel is és azzal emulziót alkot. A képződött emulzió szétválasztása azonban további nehézségeket jelent. Az említett megoldással szemben a találmány szerinti eljárással a technológiai véggázok szénhidrogénjeit, amelyek átlagos molekulasúlya a technológiai véggáz hőmérsékletétől függően változik, a hőmérséklet és a szénhidrogén tartalom ismeretében abszorpciós folyadékkal, például 120°C-nál magasabb lobbanáspontú ásványolaj termékkel, érintkeztetjük és így a technológiai véggázok szénhidrogén tartalmát 99súly%-ban eltávolítjuk. Az emulzióképződés elkerülésére a mosóolaj, vagy egyéb mosóanyag hőmérsékletét legalább 100°C-on tartjuk, annak érdekében, hogy a tisztítandó levegőben levő víz ne válhassék le és teljes egészében a vízleválasztó szeparátorba jusson. Ez különösen abban az esetben fontos, ha a tisztítandó gáz jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz. A vízgőztartalom eltávolítása azért célszerű, mert a vízgőz mint közömbös hígítóanyag jelenik meg és ezzel a tisztítandó véggáz, illetve levegő oxigénkoncentrációját csökkenti. Az oxigénnek az oxidációs reakció leját-175496
