175484. lajstromszámú szabadalom • Tisztítószer, elsősorban lakkozott, valamint zománcozott felületek tisztítására
3 175484 4 után. Az alkalmazott nemionos tenzid 4 etoxicsoportot hordozó 12 szénatomos zsíralkohol, az ionos tenzid 10 szénatomos alkánszulfonsav-nátriumsó volt. A felületek fényességét 0—100% közötti reflexióval jellemeztük. A kapott eredményeket grafikusan ábrázoltuk, megadva a százalékom reflexiót a tenzidkoncentráció függvényében az új és az öregített felületnél (l.ábra). Az 1. ábráról leolvasható, hogy a felület fényességének csökkenése már igen csekély, megfelelő tisztító hatást nem biztosító tenzidkoncentrádónál is jelentős, s a tenzid koncentrációjának növekedésével rohamosan csökken. A fényesség csökkenése különösen az ionos tenzidnél kifejezett. A vizsgált nemionos és ionos tenzid tisztító hatását a mosáshoz szükséges, másodpercben kifejezett idővel mértük. Szennyeződésként fékolajat alkalmaztunk és bevontuk vele egy platina elektród teljes felületét. Ez az olajjal bevont elektród volt a mérőelektród, ami az olajréteg hatására szigetelőként viselkedett. A referenciaelektródként alkalmazott másik, tiszta platina elektród vezetőképes állapotban volt. Mindkét elektródot a mosófolyadékba merítettük, amelyet mágneses keverővei mozgattunk. A vizsgálat kezdetén a két elektród között nagy ellenálláskülönbség mutatkozott, s az olajnak az elektródafelületről való lemosásával az ellenállások kiegyenlítődtek. A mosás kezdetétől az ellenállások kiegyenlítődéséig eltelt időt tekintettük a mosás idejének. A vizsgálatot különféle koncentrációjú tenzidoldatokkal elvégeztük, s a tenzidkoncentrációkat a mosási idő függvényében mindkét tenzidre grafikusan ábrázoltuk (2. ábra). A gépkocsi-karosszéria kézi és gépi mosása szempontjából a 10 másodperc körüli mosási idő még elfogadható, nem túlságosan hosszú idő. Ehhez a tisztítóhatáshoz - a 2. ábra alapján - 14 s% nemionos, s 16 s% ionos tenzidkoncentráció szükséges. Az 1. ábrából viszont kitűnik, hogy ehhez a tenzidkoncentrációhoz új felületnél 70-90%-os fényesség (azaz 10—30%-os fakulás), öregített felületnél pedig 30-50%-os fényesség (azaz 30-50% körüli fakulás) tartozik. Tisztán nemionos vagy ionos tenzid alkalmazásakor így a kellő tisztítóhatás mellett olyan mértékű a fakulás, hogy a tenzid lakkozott felület tisztítására nem használható. Megpróbálkoztunk a fentebb vizsgált nemionos és ionos tenzidek elegyének alkalmazásával is. 20 s% tenzidkoncentrációnál változtattuk a nemionos és az ionos tenzid arányát, s mértük a mosási időt. A mosási időket a kétféle tenzid egymás közötti arányának függvényében ábrázolva a 3. ábrán látható görbét kaptuk. Ennek a görbének a minimumához igen rövid mosási idő tartozik ugyan, azonban a megfelelő optimális tenzidaránynál — ha a nemionos és az ionos tenzid aránya 1 :2, - a fakulás mértéke körülbelül 25%, s így a felület mintegy 5—7-szeri lemosás után teljesen mattá válna. Azt tapasztaltuk, hogy ha a nemionos és az ionos tenzid 3 :1 súly arányú elegyéhez antisztatikumként 2-10 mól etilén-oxiddal etoxilezett 4-18 szénatomos egyenesláncú alkohollal képzett foszforsavésztert adunk, akkor a kedvező tisztítóhatás mellçtt a lakkbevonat fakulása gyakorlatilag kiküszöbölődik. A fentebb vizsgált tenzidek elegyeivel - foszforsavészter jelenlétében — 20-20 mosást végeztünk az új és az öregített lakkfelületen. A felület reflexióját a kétféle tenzid arányának függvényében ábrázoltuk (4. ábra). Az ábráról jól látható, hogy az optimális tenzidaránynál a felület fényessége maximális. Az optimumhoz 5-8 másodperc közötti mosási idő tartozik, és ez jó tisztítóhatást jelent. A találmány szerinti tisztítószer 3—8s% Ci_5 alkoholt - célszerűen etanolt - tartalmazó vizes oldatban trietanol-amin-benzoátot, mono-, di- vagy trietanol-amint, ionos és nemionos tenzideket, továbbá antisztatikumot, s egyéb adalékanyagokat, köztük adott esetben habstabilizátort és ugyancsak adott esetben színezéket - célszerűen fertőtlenítő hatású színezéket is tartalmaz, új jellemzője, hogy a szer- 2—8 s% mono-, di- vagy trietanol-amin-benzoátot,- 10—52 s% felületaktív anyagot, ami 3 :1 súlyarányban 4—10 mól etilén-oxiddal etoxilezett 8—14 szénatomos alifás alkoholból (nemionos tenzid) és 10—18 szénatomos nátrium-alkán-szulfonátból (ionos tenzid) áll,- 0,5-5 s% foszforsavésztert vagy foszforsavészter-elegyet, ami 2-10 mól etilén-oxiddal etoxilezett 4-18 szénatomos egyenesláncú alkohollal képezett foszforsavas monoészter, diészter vagy e kettő elegye, célszerűen 2-5 s% 4 mól etilén-oxiddal etoxilezett monolauril-foszfát és dilauril-foszfát 1 :1 mólarányú elegye,- az 1-6 s% egyéb adalék között célszerűen 0,01 — 1 s% fényvédő adalékot — előnyösen 2-hidroxi-4-metoxi-benzofenon-5-szulfonsavat - továbbá 0,5-5 s% kókuszzsírsav-mono- vagy -dietanol-amidot tartalmaz. A foszforsav 2—10 mól etilén-oxiddal etoxilezett 4-18 szénatomos egyenesláncú alkohollal képezett észtere célszerűen a megfelelő mono- és diészter 1 :1 mólarányú elegye. A találmány szerinti tisztítószer — célszerűen 40 g/1 OUter mosófolyadék mennyiségben alkalmazva — számos előnyös tulajdonságot mutat. Előnyös mosóképessége és szennytaszító hatása mellett kiemeljük korróziógátló képességét, továbbá habzóképességét, valamint fertőtlenítő és fakulást gátló tulajdonságát. A kompozíció nem tartalmaz komplexképző foszfátokat amelyek a pigmentek ún. „kikrétásodását” eredményezhetik, foltmentes száradást biztosít, műgyanta-kötőanyagokra teljes mértékben ártalmatlan. Kiváló tulajdonságai révén külső és belső mosásra egyaránt alkalmas, például gépkocsiknál. A használt mosófolyadék aktív anyagai biológiailag lebomlanak, ez környezetvédelmi szempontból jelent nemlebecsülhető előnyt. A szakember részére meglepő, hogy a találmány szerinti tisztítószer gyakorlatilag teljes mértékben megőrzi a lemosott felület eredeti fényességét, mivel az alkalmazott nemionos és ionos tenzidektől - akár külön-külön, akár együttesen - azt várnánk, hogy jelentős mértékben fakítják a kezelt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
