175481. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés PCM jel automatikus erősítésszabályozására
5 175481 6 az Ul hasznos jel alapjelét az impulzuscsúcsok éppen túllépik. A B kiértékelő második T2 tranzisztorának bázisára kapcsolt R4, R5, R6 ellenállásokból álló feszültségosztót úgy méretezzük, hogy a második T2 tranzisztor bázisán a potenciál 5 Uo + Ur értékkel egyenlő. A B kiértékelő első TI tranzisztorának kolektorán az U1 hasznos jel amplitúdó-alapjelének túllépésekor jelentkező U2 impulzusfeszültség (3. ábra) a D impulzusnyújtó áramkörben kisüti a Cl 10 kondenzátort, amely a D impulzusnyújtó áramkör kapcsolóként működő első T4 tranzisztorának kollektorára van kapcsolva. A C! kondenzátornak a T4 tranzisztor kimenetével közös pontjára csatlakozik az R7 ellenállás, amely másrészt az Ub 15 tápfeszültségre van kapcsolva, valamint a nyújtott impulzusok határolójaként működő második T5 tranzisztor bázisa is. Az impulzusszünetekben a Cl kondenzátor az R7 ellenálláson át ismét feltöltődik. Ekkor a 4. ábra szerinti U3 impulzusfe- 20 szültség keletkezik. A feltöltődési idő nagyobb vagy egyenlő két impulzus közötti maximális szünethosszal. A szünethossz a PCM jelhez alkalmazott átviteli kódtól függ. Ha a D impulzusnyújtó áramkör Cl kondenzátorán a feszültség na- 25 gyobb, mint a második T5 tranzisztor nyitási küszöbértéke, akkor ennek kollektorán az 5. ábra szerinti U4 impulzusfeszültség keletkezik, amelyet az Ï integráló áramkör integrál. Az U1 hasznos jel nélkül a vezérelhető V erősítő a maximális erő- 30 sítésre áll be. Ha U1 hasznos jel érkezik, a következő folyamatok játszódnak le: A hasznos jel amplitúdója kezdetben lényegesen nagyobb, mint az Ur referenciaérték. A D impulzusnyűjtó áramkörben a Cl kondenzátort viszony- 35 lag kis időközökben a kapcsoló T4 tranzisztor rövidre zárja úgy, hogy a Cl kondenzátoron a feszültség nem éri el a T5 tranzisztor nyitási küszöbértékét. Az I. integráló áramkörben a C2 kondenzátor az R9 ellenálláson át lassan áttol- 40 tődik. Ezáltal az I integráló áramkör T6 tranzisztorán a kollektorfeszültség növekszik, ami csökkenti a vezérelhető V erősítő erősítését. Ez mindaddig folytatódik, amíg az U1 hasznos jel amplitúdója éppen az Ur referencia érték alá csökken. 45 Ezután a D impulzusnyújtó áramkör Cl kondenzátora már nincs rövidre zárva és így az R7 ellenálláson át feltöltődhet. A Cl kondenzátor feszültsége ekkor ismét túllépi a második T5 tranzisztor nyitási küszöbértékét, és az I integráló 50 áramkör C2 kondenzátora ellentétes irányban áttöltődik. Ezáltal az I integráló áramkör T6 tranzisztorán csökken a kollektorfeszültség, aminek következtében növekszik a vezérelhető V erősítő erő sítése. Az alkatrészek értékeinek megfelelően, be- 55 rezgeti állapotban az I integráló áramkör C2 kondenzátora egy meghatározott töltési állapot közepén van, aminek következtében az I integráló áramkör T6 tranzisztorán meghatározott kollektorfeszültség áll fenn, amelyhez a vezérelhető V erősítő egy meghatározott erősítése tartozik. Ez megfelel a nyújtott impulzusok egy meghatározott impulzus-szünet viszonyának. Az I integráló áramkör T6 tranzisztorának megfelelően nagy erősítése biztosítja, hogy a közepes impulzus-szünet viszony viszonylag csekély változása, amelyet az U1 hasznos jel amplitúdójának csekély változása idéz elő, elegendő ahhoz, hogy a vezérelhető V erősítő erősítését a maximális értékről a minimális értékre hozza. A zavarimpulzusokat a B kiértékelő határolja. Csak a zavarimpulzusok időtartama és a D impulzusnyújtó áramkör Cl kondenzátorának viszonylag rövid feltöltődési ideje alatt megy végbe kis sebességgel az erősítés visszaszabályozása. Ezután a helyes erősítés kb. ugyanazzal a sebességgel áll helyre, azaz egy V,rezgési idő után, amely ugyan a zavaró hatás időtartamától függ, de nem arányos a zavarirapulzus amplitúdójával. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés PCM jel impulzuszavarokkal szemben érzéketlen automatikus erősítésszabályozására egy állandó csúcsértékre, egy vezérelhető erősítésű erősítőben, azzal jellemezve, hogy a vezérelhető erősítő (V) kimenetére (A) differenciálerősítővel megvalósított, és a szuperponált zavarimpulzusokat határoló kiértékelő (B) van kapcsolva, amelynek referenciafeszültsége megfelel a hasznos jel (Ul) csúcsfeszültségének és a kiértékelő (B) kimenetére egy irnpulzusnyújtó áramkör (D) van kapcsolva, amelynek kimenetén míg a hasznos jel (Ul) nagyobb, mint a referenciafeszültség, nyújtott impulzusok vannak,. melyek impulzusidőtartama nagyobb, mint a hasznos jel (Ul) egyes csúcsértékei közötti távolság, és az impulzusnyújtó áramkör (D) kimenetére integráló áramkör (I) csatlakozik, amelynek időillandója nagyobb, mint a nyújtott impulzusok időtartama, az integráló áramkör (I) kimenete (Av) a vezérelhető erősítő (V) vezérlő bemenetére (St) van kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az impulzusnyújtó áramkör (D) előnyösen két tranzisztoros (T4, T5) fokozatból áll, továbbá ellenállásból (R7) és kondenzátorból (Cl) álló és tápfeszültségre kapcsolt soros RC tag osztáspontjára a kondenzátorral (C l) párhuzamosan az első tranzisztor (T4) kollektor-e mi tter szakasza és a második tranzisztor (T5) bázis-emitter szakasza van kapcsolva, továbbá az első tranzisztor (T4) elektronikus kapcsolóként és a második tranzisztoros (T5) fokozat a nyújtott impulzusok határolójaként van kialakítva. 2 rajz, 5 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 814739 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3
